Phil Hellmuth pályafutásának tíz fontos mérföldköve

Egyéb | olvasási idő
2012. október 11.
A friss WSOPE Main Event bajnok, a 13 aranykarkötővel rendelkező Phil Hellmuth pályafutásának tíz jelentős mérföldkövét elevenítjük fel.
Mint arról beszámoltunk, Phil Hellmuth győzelmével zárult a World Series of Poker Europe (WSOPE) főversenye. A WSOP győzelmi rekordere ezzel 13-ra növelte világbajnoki elsőségei számát, nem mellékesen pedig €1.022.376 nyereményt vágott zsebre (teljes élő torna nyereménye jelenleg: $17.493.271).


Az eredmények ellenére Phil Hellmuth játékát rengeteg kritika éri, mind a különféle high stakes showkban, mind a tornaasztaloknál bemutatott már hajmeresztő húzásokat. A legtöbben elnéző mosollyal veszik tudomásul, amikor a szerénysége helyett inkább hiszijeiről ismert pókeres kijelenti, ő a világ legjobb hold'em játékosa.

Phil Hellmuth hisztik:



Akár így, akár úgy, az megkérdőjelezhetetlen, hogy Hellmuth a pókertörténet legendás alakja, aki elképesztő sikereket aratott (és arat) pályafutása során. Az alábbiakban Hellmuth pókerkarrierjének tíz fontos mérföldkövét elevenítjük fel, teljesen szubjektív módon.

10. Diamond Jim Brady (1988)


Mielőtt Hellmuth megnyerte a WSOP Main Eventet, beírva nevét a póker halhatatlanjai közé, másokhoz hasonlóan kis versenyeken igyekezett bankrollt építeni. Első jegyzett győzelmét 1988 áprilisában szerezte, megnyerte a Pot of Gold $200 NLHE tornát ($17.550), az év nagy sikerét azonban egyértelműen a Los Angelesben megrendezésre kerülő Diamond Jim Brady hozta el számára. Az ifjú Hellmuth 2. lett a sorozat $1.000 NLHE eventjén ($72.000), a heads-upot Erik Seidel ellen vesztette el, majd megnyerte a $10.000 NLHE versenyt ($125.000). A két eredmény nagy önbizalmat adott Hellmuth-nak, aki ekkor döntött úgy, hogy profi pókeresként épít karriert.

9. Egy év, három karkötő (1993)


Eddig mindössze öt pókeres volt képes arra, hogy egy adott évben három WSOP eventet is megnyerjen. Hellmuth-on kívül Puggy Pearson 1973-ban, Ted Forrest 1993-ban, Phil Ivey 2002-ben és Jeff Lisandro 2009-ben tudta végrehajtani ezt a bravúrt. Hellmuth, Forresthez hasonlóan, ugyancsak 1993-ban triplázott, a $1.500 NLHE ($161.400), a $2.500 NLHE ($173.000) és a $5.000 LHE ($138.000) eventeken győzött.

8. A kopasz Phil Hellmuth (2002)

Bár Phil Hellmuth nem ért pénzbe a 2002-es WSOP Main Eventen, mégis az egyik főszereplővé lépett elő, még az új világbajnok Robert Varkonyit is sikerült kitúrnia a reflektorfényből. Hellmuth ugyanis kijelentette, egy amatőrnek semmi esélye sincs megnyerni a világbajnoki címet, és ha ez mégis megtörténik, leborotválja a haját. Varkonyi nyert, Hellmuth pedig azonnal megjelent a helyszínen, és noha az új bajnok eltekintett volna a "fodrász-showtól", csak előkerült a nullás gép.

Hellmuth természetesen ekkoriban már ismert volt a pókerrajongók körében, az ESPN közvetítése azonban szélesebb körben is sztárt faragott belőle, antihős figuráját imádta a közönség. Ez volt az első év, hogy sikert hozott a WSOP Main Event döntő asztal közvetítése, hónapokig ismételték a nagy érdeklődésre való tekintettel.

Phil Hellmuth borotválás 3:53-tól:



7. WPT Gold Rush Bonanza (2002)

A WPT Gold Rush Bonanza $3.000 NLHE Main Event szakmai szempontból ugyancsak nem tekinthető jelentős eseménynek Hellmuth pályáján, az őt körülvevő nimbusz építésében azonban fontos szerepe volt. A döntő asztal ugyanis szintén képernyőre került, és elsősorban a Hellmuth vs. Antonio Esfandiari ütközetek miatt volt érdekes. Egyértelművé vált, hogy Hellmuth nemcsak eredményes, de igazi showman, rendkívül eladható figura televíziós szempontból. A 2002-es WSOP Main Event döntő asztal közvetítés és a WPT Gold Rush Bonanza közvetítés után Poker Brat kihagyhatatlan eleme lett a televíziós pókerműsoroknak, a legjobb pillanataban, egy évvel a Chris Moneymaker féle póker bumm előtt.



6.  NBC Heads-Up Poker Championship (2005)


Az első NBC Heads-Up Poker Championshipet 2005-ben rendezték, és a világ vezető pókerprofijai által vívott párbajok minden várakozást felülmúló TV-sikert hoztak. Az első kiírás Hellmuth győzelmével zárult, aki sorrendben Men Nguyent, Paul Phillipset, Huck Seedet, Lyle Bermant és Antonio Esfandiarit győzte le, majd a döntőben Chris Fergusont. Hellmuth $500.000 nyereményt vágott zsebre eredményével, ami a 2. legnagyobb volt addigi pályafutását tekintve.  

5. A 10. karkötő (2006)

Bár Hellmuth nem a legnagyobb presztízsű WSOP eventet nyerte meg 2006-ban, az egyik $1.000 NLHE-n győzött, pályafutása egyik nagy sikereként élte meg. Ennek oka elsősorban az volt, hogy 2005-ben 3. helyre szorult a számára rendkívül fontos karkötő-versenyben, hiszen Doyle Brunson és Johnny Chan is behúzta a tizediket. Emellett Hellmuth ekkor már három éve nem nyert karkötőt, amit nagy csalódásként élt meg, és még csalódottabb volt, amikor - néhány nappal győzelmét megelőzően  - elbukta a heads-upot Jeff Cabanillas ellen a $5.000 NLHE eventen. Gyorsan sikerült javítania.

4. Big One (2012)

Hellmuth idén húzta be pályafutása eddigi legnagyobb nyereményét, minden idők legdrágább versenyén, a WSOP $1.000.000 Big One-on masírozott ITM-be. A 4. helyet szerezte meg, ami $2.645.333-t hozott a számára. Hellmuth egyébként azok közé tartozott, akik nem közvetlenül neveztek - jellemzően szponzorok segítségével -, hanem $25.000 szatellitről került a mezőnybe.   

3.  "Ezüstérmek" (2011)

Noha Hellmuth számos nagy győzelmet aratott, kiemelten fontos számára 2011-es WSOP szezonja. Összesen három 2. helyet gyűjtött, többek közt a $50.000 Poker Players Championshipen jutott be a heds-upba. Ekkor már 11-szeres karkötős volt, de minden világbajnoki győzelmét hold'em tornán aratta, és sok kritikát kapott amiatt, hogy nem mozog otthonosan más játékokban. A Poker Players Championship eredménnyel cáfolatot adott, hiszen a versenyen 2–7 triple draw lowballban, limit hold'emben, limit Omaha/8-ban, limit razzban, limit seven-card studban, limit seven card stud/8-ban, no limit hold'emben és pot limit omahában egyaránt helyt kell állnia. Emellett a $10.000 Seven Card Stud Hi/Lo Championshipen és a $10.000 No Limit Deuce To Seven Draw World Championshipen is másodikként végzett, alaposan elhallgattatva a kritikusokat (egy évvel később pedig megnyerte a $2.500 Seven Card Razz eventet).   

2. WSOPE Main Event (2012)

Hellmuth ismét beírta magát a póker történetébe idén októberben WSOPE Main Event győzelmével: ő lett a pókertörténet első játékosa, aki WSOP és WSOPE főversenyt is nyert. Továbá 13-ra növelte karkötői számát, pályafutása 2. legnagyobb nyereményét vágta zsebre ($1.333.841) és a világbajnokság Év Játékosa versengésében is átvette a vezetést - már csak az October Nine tag Greg Merson foszthatja meg az elsőségtől, de ő is csak abban az esetben, ha megnyeri a világbajnokságot.

A 13 karkötővel Hellmuth alaposan lerázta üldözőit a karkötő-versenyben. A  10-10 karkötővel rendelkező Brunson és Chan 2005 óta nem tudott nyerni, így talán Phil Ivey tekinthető fő riválisának, neki viszont már öt WSOP eventet kellene nyernie, hogy utolérje Hellmuth-t.

1. WSOP Main Event (1989)

Bár az 1989-es WSOP Main Eventen még közel sem indult annyi játékos, mint manapság - 189-en neveztek-, egyértelmű, hogy a póker világbajnoki cím megszerzésének kell listánk élére kerülnie. Hellmuth 24 évesen nyert, ezzel a legfiatalabb addigi bajnok lett, 19 éven át nem tudták megdönteni ezt a rekordot. Végül Peter Eastgate adta át a múltnak, 22 évesen győzött 2008-ban, majd a következő évben Joe Cada 21 évesen lett bajnok.

Hellmuth 1989-ben még mindössze feltörekvő tehetségnek számított, és kevesen gondolták, hogy képes lesz felülmúlni a korábbi két év bajnokát, Johnny Chant a végső heads-upban. Hellmuth azonban nyert, $755.000 nyereményt zsebre vágva, és azóta is stabilan tartja helyét a póker legnagyobb sztárjai közt.

 

Kapcsolódó írásunk:

WSOPE 2012 Main Event - Phil Hellmuth a bajnok

Kapcsolódó cikkek

0 hozzászólás