PókerAkadémia.com

Nohát, az utazást végül gond nélkül letudtuk. Vasárnap reggel indultunk busszal Temesvár felé, ahonnan a Wizzair szállított minket Valenciába. A reptéren már vártak minket a szervezők, s egy busszal hama-hama' a szállodához szállítottak minket.
Íme képek a reptérről és a szállodáról:












Tegnap extra szabadnapunkat tölthettük, s szerencsére sikerült rábeszélnem szobatársamat, hogy ne csatlakozzunk a napot sör-, és whiskyivásra szánó többséghez, hanem menjünk be Castellóba, s játsszunk turistásat! A kisebb akadályokat leküzdve (a spanyol szervezők nem nagyon voltak képben, hogy mikor is megy busz a város felé - illetve tudták, csak rosszul - no comment).
Helyettem beszéljenek a képek, íme Castelló:

Este kissé kalandosan, de végül sikerült visszajutnunk a szálláshoz,hogy elérjük a nyitópartira induló buszok egyikét. Nos, spanyol barátanik "kitettek" magukért, avagy: hozták a formájukat. Több, mint egy órát buszoztattak minket, hogy egy most épülő reptéren (az új reptér az egyik főszponzora az eseménynek) "bulizzunk". Képzeljetek el 1200 embert, amint beterelik őket egy építés alatt álló poros épületbe, ahol a kiszolgálószemélyzet minden igyekezete ellenére sem sikerül normálisan ételhez és italhoz jutni. Ráadásul az alakuló terminálépületben még víz sem volt, el lehet képzelni a wc-t... A bulit így hamar hagytam és 11-kor már a mai meccsekre készültem.







Az első meccsünket a házigazda madrid-i csapattal vívtuk, s végül szoros csatában (főleg a második félidőben volt nekünk is helyzetünk) 1-0-ra kikaptunk.
A meccseket egyébként nagypályán - ennek megfelelő szabályok szerint - játszuk, a könnyítés annyi, hogy 20 percesek a félidők. Engem próbáltak a középső középpályás posztjára erőltetni, de nem hagytam magam, s kibéreltem a balközép hálás szerepét.

A második meccsen a frankfurti csikócsapattal csaptunk össze, az 1-3-as végeredmény számunkra hízelgő. 0-1-nél még sikerült egy gyönyörű sarkazásos passz után a kapuba találnom, de gyakorlatilag esélyünk a sikerre nem sok volt. Ez van.

Utolsó meccsünket Románia ellen vívtuk - s örömmel jelentem, hogy remek hangulatú meccs volt, nagyon jó arcok keleti szomszédaink, ment is a közös sörözés - és az 1-1-es döntetlen azt jelenti, hogy megszereztük első pontjainkat (két perccel a vége előtt sikerült egyenlítenünk). Mára ennyi, holnap folytatás, remélhetőleg a csoport utolsó helyét sikerül elkerülnünk, miután sokkal jobb a gólkülönbségünk, mint a velünk azonos ponttal álló Romániának. A holnapi ellenfelek: Aix-en-Provence és Korfu csapatai lesznek, Korfu ellen van esélyünk - meglátjuk. Ma amúgy már a harmadik meccsen nagyon kerestem a pályán az oxigéndús területeket, de a "szakvezetés" szerint cserére ne is számítsak - minden meccsünket végig kell majd játszanom... na, az érdekes lesz.