Avagy mulattunk, vigadtunk, menyasszonyt raboltunk, de előtte nyakkendőt kötöttem.
Bizonyára emlékeznek néhányan, hogy cirka két héttel ezelőtt a Polacheck szappanopera egy korábbi részében arról számoltam be, hogy a baráti társaság egy újabb tagjának legénybúcsúján vettünk részt. Nos, most túlestünk a dolog kevésbé vidám részén is, ugyanis nősülésre fejét adó barátom szombaton kimondta az igent, innentől vége a jólétnek és jön az asszonyi szigor.
Persze, azért nem indult ennyire simán a dolog. Eleve a legénybúcsú után egy hetet betegállományban voltam, így kedves kollégáim már eleve azt találgatták, hogy vajon a lagzi után mennyi időt kell majd kivennem regenerálódásra. Meg is lepődtek hétfő reggel, hogy fitten és kipihenten vártam őket elsőként a munkahelyen. Szóval már a legénybúcsún sikerült annyira jól szórakozni, hogy meg is fogadtam, hogy idén többet már nem iszom. Szerencsére ez a fogadalom 3 napig tartott nálam, úgyhogy a lagzira már mentesültem alóla. A készülődésem nem zajlott problémamentesen, mivel az esküvő reggelén vettem észre, hogy a nyakkendőm nincs megkötve, amit igazából egy héttel korábban is tudtam már, de "majd megoldjuk" elven mindig eltoltam a probléma megoldását. Nos, nem aggódtam nagyon, mivel egy kollégám, aki folyamatosan nyakkendőben jár (ráadásul meleg is, így már ebből kifolyólag is kötelező, hogy tudjon mindenféle ruházkodással kapcsolatos fogást) néhány lépésre lakik tőlünk, így rá számítottam. Nem örültem neki túlzottan, amikor közölte, hogy nincs otthon. Főleg azért nem, mert az esküvőre autózván láttam, hogy az autója otthon áll. Bár, utólag belegondolva inkább örültem annak, hogy azt mondta, hogy nincs otthon, minthogy a becsöngetésemmel megzavarjak valamit. Fontos tanulság: Meleg barátainkat sose látogassuk meg telefonálás nélkül.
Nos, mivel az internet gyermeke vagyok, a 21 század virtuális nomádja, így fogtam a guglit és rákerestem a nyakkendőkötésre. Az első kép alapján egyszerűnek tűnt a Windsori csomó, így kb 40 perc alatt sikerült elérnem, hogy masszívan összegyűrtem a nyakkendőt, úgyhogy már vasalásba is foghattam, amiben szintén profi vagyok. Igaz, ez megy net nélkül is. Szerencsére vasalás közben kipattant az isteni szikra a fejemből: Youtube. Ott találtam egy 7 perces profi oktatóvideót, amivel sikerült egy csodálatos Windsori csomót varázsolni a nyakkendőmre. A tanulás kifejezetten fontos dolog és a youtube pedig kifejezetten hasznos. Erről szól a lenti videó.
Maga a lagzi remek mulatság volt, azt leszámítva, hogy a pap kétszer elrontotta a menyasszony nevét. Sebaj, e felett átsiklottunk és célbavettük a vendéglátó helyiséget, ahová a vacsora volt előirányozva. A lagzikat általában nem csípem. Hülye mulatós cigányzenére (minden rasszista felhang nélkül) kell jópofizni a rokonokkal házipálinkát és frankó "vörös" és "fehér" (Legalábbis a pincérek általában ennyit árulnak el, amikor a borok típusáról érdeklődöm. Esetleg hozzáteszik, hogy félszáraz) borokat iszogatva. Nos, ezúttal ez kegyetlen jól sikerült. Elöször hatalmas étvágyamról kellett tanulságot tennem, majd hatalmas tánctudásomról. Előbbi akadályt simán vettem, az utóbbihoz némi célzóvízre volt szükségem. Szóval néhány üveg pálinka elfogyasztása után már sikerült táncot is imitálnom. Szerencsére a rokkendroll és a mulatós igen közel áll a Faithlessen nevelkedett énemhez, de megfelelő mennyiségű alkohollal kárpótolom a ritmusérzéket.
Az esküvő sikeréhez egyébként megint hozzájárultam (nem is tudom, az ilyen rendezvények hogyan lennének meg nélkülem), mert szerveztem egy remekül sikerült menyasszonyrablást. A rablás része valóban remekül sikerült, sofőrből viszont nem az ideálisat válaszottam ki, mivel a hotel helyileg kirendelt schumachere talán még nálam is több pálinkát ivott. Szerencsére az utat megúsztuk és egy pubban vártuk a vőlegényt. Mondani sem kell, hogy nem kis felfordulást okozott a söröző 16 éves fiatalok között a 4 öltönybe öltözött nagydarab férfi egy menyasszonnyal. Szerencsére a vőlegény ránktalált, és teljesítette a feladatot, amelyet két deci hp elfogyasztásában állpítottunk meg, amelyet a menyasszony cipójéből sikerült eszközölnie. Ez után visszazúztunk az aggódó rokonokhoz a részeg sofőrrel és buliztunk hajnalig. Nem mesélek további részleteket, mert bizonyára mindenki el tudja képzelni mire képes rengeteg fiatal rengeteg alkohollal, miután hazamentek a rokonok.
Ígérem, hogy a héten a szappanopera folytatása mellett egy pókeres bejegyzést is tartani fogok, előreláthatólag ez a holnapi napon érkezik. Esetleg a holnaputánin, ha a lustaság győz.
Hozzászólások
GreEko
09 .22 15:31
jo beszámolo volt, ezer éve nem voltam eskvön, komolyan kedvet kaptam :D