Gondoljuk úja a pozitív gondolkodást

2017. március 02., csütörtök 11:01
Hogyan lehet negatív a pozitív gondolkozás és milyen módszerrel kerülhetjük el a hibákat?

„Oprah Winfrey, Will Smith, Tiger Woods,Arnold Schwarzenegger és sok más világsztár és híresség ismert arról, hogy a vizualizációs technika alkalmazásával vonzották be a vágyott dolgokat életükbe. Ha ők ezt teszik, és szemmel láthatóan nagyon is működik. Te miért ne csinálnád? ”

„A pozitív gondolkodás rendkívül hatékony gyakorlat ám a teremtő vizualizáció tovább megy ennél. A teremtő vizualizáció olyan folyamat, amely képessé tesz bennünket, hogy elménket inkább arra irányítja, amit szeretnénk elérni, nem pedig arra, amit szeretnénk elkerülni. Amikor ezt helyesen tesszük, elménk elkezdi meghozni nekünk mindazt, amit csak akarunk.”

Mielőtt még bárki befejezné a bejegyzés olvasását szeretném megjegyezni, hogy egyrészt a fenti sorokat nem én írtam, (hanem népszerű oldalakról szedtem össze), másrészt a bejegyzés célja sem az, hogy egy újabb pozitív gondolkozást méltató írás legyen. Bizonyos értelemben pont az ellenkezője.

Számtalan könyv, tréning és motivációs előadó beszél arról, hogy csak koncentráljunk a szépre és a jóra, azokra a dolgokra, amit el szeretnénk érni, és ha megfelelően vizualizáljuk a sikert, akkor törvényszerűen be fogjuk vonzani az életünkbe azt. Ha elég erősen vágyunk azokra a dolgokra, amiket el szeretnénk érni, akkor meg is fogjuk kapni azokat.  

Sikeresek, gazdagok, szépek és boldogok leszünk.

A probléma csupán az, hogy önmagában attól, hogy pozitívan kezdünk el gondolkodni, még nem fognak megoldódni a problémáink és nem fogjuk elérni a céljainkat sem. Még akkor sem, ha olyan népszerű best sellerek szólnak erről, mint a Titok (The Secret) és társai.

Sőt, adott esetben a „pozitív gondolkozással” éppen ellenző hatást érjük el, mint, amit szeretnénk.

 

 

Hogyan lehet negatív a pozitív gondolkozás?

 

Az elmúlt időszakban számos pszichológiai kutatás foglalkozott a vágyakozással, az „álmodozással”, a pozitív gondolkozással és vizualizációval.

Közülük az egyik legismertebb kutató Gabriele Oettingen a motiváció új tudományának vezető pszichológusa közel 20 éven keresztül kutatta a fenti területeket.

Rethinking Positive Thinking című könyvében különböző tudományos kísérletekkel támasztja alá, hogy önmagában az álmodozás és a pozitív gondolkodás nemhogy növelné motivációnkat és a céljaink elérésének valószínűségét, hanem éppen ellenkezezőleg, csökkenti azt.

Persze mindenki tudja (legalább is elméletben), hogy gondolkozni nem elég, hanem cselekvésre van szükség. A kutatások azonban azt is kimutatták, hogy ha a nem megfelelően „álmodozunk” a céljainkról, a cselekvés valószínűségét is nagyban csökkentjük.

 

 

Kulcs a valódi eredmények eléréséhez - Mentális kontraszt

 

Az igazság az, hogy a céljaink elérésének a folyamata mindenképpen nehézségekkel és problémákkal fog járni, ezért egyszerűen nem tehetjük meg azt, hogy becsapjuk az agyunkat és nem veszünk tudomást ezekről.

A kulcs az, hogy a pozitív jövőkép mellett szembe nézzünk az akadályokkal is.

Nem elég csak a szépre, a jóra, a pozitívra gondolni. Be kell hozni a képbe a realitást.

Önmagában a pozitív fantáziálás rövid távon nagyon jó érzést vált ki (nem véletlenül olyan népszerűen a motivációs beszédek), a kutatások viszont azt bizonyították, hogy hosszú távon nagyon jelentős teljesítménybeli különbség van azok között, akik a nehézségekkel is megfelelően számolnak, és azok között, akik kizárólag a pozitív dolgokra fókuszálnak.

A céljaink elképzelése, az ideális életünk felvázolása, a pozitív gondolkodás és a vizualizáció is mind jól működő technikák , de nagyon fontos, hogy a megfelelő módon használjuk azokat.

Az akadályok számbavételével le tudunk szállni a földre, elérhető, reális és megvalósítható célokat tudunk kitűzni. Ez bizonyítottan jó hatással van a motivációnkra, ebből kifolyólag pedig jelentősen növelhetjük a céljaink elérésének valószínűségét is.

 

 

Hogyan nézzünk szembe a kihívásokkal? - Ha-Akkor stratégia

A Ha-Akkor strarégia lényege röviden az (bővebben ebben a bejegyzésemben írtam róla), hogy azzal, hogy előre meghatározzuk az akadályokat, lehetőségünk van előre meghatározni azokat a lépéseket is, amik ahhoz szükségesek, hogy legyőzzük ezeket.

Gyakorlatilag előre felkészülünk és elkötelezzük magunkat a helyes út felé.

Ha tudjuk, hogy mire számíthatunk sokkal kevésbé fog váratlan meglepetés és csalódás érni, ezzel pedig nagyon sok felesleges aggódástól, stressztől és mentális terheltségtől tudjuk megkímélni magunkat.

Ha például az időjárásjelentés esőt mondd, és mi szeretnénk sétálni menni, akkor, ha egy kicsit is előrelátók vagyunk, nem indulunk el egy szál pólóban és strand papucsban, hogy aztán mikor leszakad az ég, bőrig ázva anyázzunk az utca közepén, hogy miért pont velünk történik már megint ez az egész. Egész egyszerűen viszünk magunkkal egy esernyőt.

Érdekes mód, amennyire egyszerű az elképzelés az időjárással, annyire keveset alkalmazzuk ezt a startégiát a pókerasztaloknál.

A legtöbben pontosan tudják, hogy valamikor jönni fog egy rossz széria. Mégis, amikor az bekövetkezik, sokan úgy állnak a helyzet előtt, mint aki ernyő nélkül anyázik a zuhogó esőben.

Ráadásul annak ellenére történik mindez, hogy a legtöbb esetben megfelelő módszerekkel és felkészüléssel enyhíthetőek vagy akár teljesen megelőzhetőek lennének ezek a nehéz időszakok.

 

 

VEAT

A VEAT (eredetileg WOOP) Gabriele Oettingen által kitalált, tudományosan bizonyított, egyszerű, de hatásos eszköz a céljaink hatékonyabb eléréséhez. Legyen az tiltkezelés, fogyás, vagy valamilyen rossz szokásunk elhagyása vagy gyakorlatilag bármilyen kisebb-nagyobb cél kitűzése.

-          V                            - Vágy                   (Wish) 

-          E                             - Eredmény        (Outcome)

-          A                            - Akadály             (Obstacle)

-          T                             - Terv                    (Plan)   

 

A módszert úgy alkalmazhatjuk, hogy ha valamilyen változást szeretnénk az életünkben, lépésről lépésre végig megyünk a fenti pontokon.

 

Vágy: Mire vágyunk, mi az, amit el szeretnénk érni? Milyen az ideális állapot? (Fontos, hogy kihívást jelentő, de elérhető legyen.)

Eredmény: Mi  hasznunk lesz abból, ha elérjük kitűzött célunkat? Milyen pozitív hozadéka lesz az életünkre nézve? (Ezen kívül érdemes megvizsgálni azt is, hogy mivel jár, ha nem tesszük meg a megfelelő lépéseket)

Akadály: Mik akadályoznak meg abban, hogy elérjük a céljainkat? (Fontos, hogy nem külső tényezőket kell számba venni (bár ezekről is jó tudni), hanem olyan dolgokat, amikre van kihatásunk.)

Terv: Milyen konkrét lépéseket tehetünk annak érdekében, hogy legyőzzük ezeket a lehetséges akadályokat. (Ha-Akkor stratégia alkalmazása. Ha X akadály fellép Akkor Y megoldást fogom alkalmazni)

 

 

VEAT módszer a gyakorlatban

 

Hogy kézzelfoghatóbb legyen a dolog, a lenti példában röviden leírom, az egyik márciusi kihívásom.

Vágy
Az edzőtermi edzések mellett a futást is a heti, „kötelező” rutinom részévé tenni.

Eredmény
Egészségesebb életmód. Több energia. Jobb állóképesség. Jobb közérzet. Nagyobb teljesítmény az életem más területein is.

Akadály
Fáradt vagyok. Nincs kedvem nekikezdeni. Kevés a szabadidőm. Kifogásokat keresek (rossz az idő, nincs tiszta futópóló, nincs aláöltözet, hétvége van, tele ettem magam és nincs energiám, nem ettem eleget és azért nincs energiám…) Megracionalizálom magamnak, hogy miért nem gond, ha ezt a napot kihagyom. (majd holnap lemegyek, nem ezen fog múlni stb.)

Terv
Ha előre kitűzöm a futós napokat és időpontokat, akkor sokkal nagyobb valószínűséggel össze fog jönni a tervem, mintha csak az adott hangulatomra (van kedvem, nincs kedvem) támaszkodnék.

Ha futós nap van, akkor előre gondoskodom a normális kajáról és előre kikészítem a futáshoz szükséges cuccaimat, hogy ezzel se kelljen felesleges időt és energiát tölteni.

Ha észreveszem magamon, hogy elkezdek kifogásokat keresni és halogatni, akkor emlékeztetem magam arra, hogy miért fontos számomra a futás és miért van nagyon jó hatással az életemre és milyen negatív következményekkel jár, ha nem csinálom rendszeresen.

 

 

Befejezés

Persze felmerülhet a kérdés, hogy minek vesződni ezzel az egésszel. Csak el kell menni futni és kész. A helyzet viszont az, hogy az emberi természet, az akaraterő és új szokások kialakítása nem működik ennyire egyszerűen. Én úgy gondolom, ha megértjük, hogy milyen mozgatórugók irányítják a viselkedésünket, döntéseinket és mindennapi cselekedeteinket, akkor egyszerűbben és hatékonyabban tudjuk megvalósítani a kitűzött céljainkat, mintha csak vakon próbálkoznánk a nagyvilágba.

Természetesen önmagában a fenti módszer nem képes megoldani a problémáinkat. A motiváció és a céljaink elérése ennél azért összetettebb dolog, azonban ezzel és az ehhez hasonló eszközök alkalmazásával nagyban megkönnyíthetjük a céljaink felé vezető utunkat.

Úgy gondolom, hogy érdemes ezeket kihasználni.

Ahogy Gabriele Oettingen fogalmaz a könyvében: A legtöbb népszerű önfejlesztő program és stratégia nem tudományos alapokon nyugszik. Ha bármilyen dolog van az életedben, amin valóban változtatni szeretnél, jobban teszed, ha óvatosan kezeled a trendi „pozitív gondolkozós” megközelítést és teszel egy próbát a Vágy-Eredmény-Akadály-Terv módszerrel, ami bizonyítottan működik.

(Azoknak, akik letöltötték a fókuszált munkáról szóló e-bookomat, a napokban fogok küldeni egy letölthető, nyomttatható "VEAT" munkalapot)

Hozzászólások

  • Maxxxika2017. március 02., csütörtök 14:45

    gl

  • AlexMan2017. március 03., péntek 08:01
    avatar

    Hasznos és eredményes módszer. Köszönet érte.
    Az emberi elme a legérdekesebb kifogásokat tudja maga elé görgetni.

  • petozso2017. március 05., vasárnap 14:15
    avatar

    Köszönjük, hasznos írás lett!

  • WINAMAXDONK2017. március 05., vasárnap 22:49
    avatar

    Példa elég alap én pont igy csinálom .Megtervezem melyik nap hány órakor mikor kelek mikor eszem és megyek futni és megis van hogy kifogást találok és áttolom más napra amikor már ugye más dolgom van és nem futom le a tervezett mennyiséget. Erre megoldás?Nem akarok fasz lenni de olyan általánosságban fogalmazzátok meg
    értelmes ember tudja h mit akar elérni és a terve is megvan.A terv az kevés az akadályok leküzdésére.Azt magyarázzátok meg h hogyan ne tegyek magam elé akadályokat. Nem mondom h neked vagy Westnek minden bejegyzését elolvastam de én soha nem kaptam konkrét választ a kérdéseimre .Persze tudom h ez nem ilyen egyszerű és egy blogbejegyzéstől nem fogok megvilágosodni de nekem ő is tul általános volt. Persze ha genyó vagyok akkor lehet h a válaszokért már fizetni kellett volna?:)

  • AlexMan2017. március 07., kedd 08:19
    avatar

    Kicsit irigyelem azokat akik önszántukból ráveszik magukat a futásra. Egyszer majdnem nekem is sikerült. Már majdnem pont megvoltak a tárgyi feltételek, futó cipő kéznél, azaz lábnál, futó ruha, de az idő olyan szomorkás volt, hogy nem akartam a rossz idővel elrontani az első futásomat.

    Így a futással csak a buszmegálló 100m-es vonzáskörzetében vagyunk partnerek.
    De biciklizek, vagy más sportot is űzök. Mint például a sakk.

    Azaz a futás nem ad nekem akkora vágyat és élményt, hogy félretegyem a kifogásaimat (amik kő kemény nyomós indokok) és áldozzak rá időt. S ez esetemben szerintem így van jól.
    Egy kis kertészkedés ugyanúgy átmozgatja az embert, csak éppen nem lihegek tőle.

    Egyik ismerősöm mondta, hogy futás közben teljesen kikapcsol az agya, és milyen jó érzés, szinte már meditatív állapot. Neki kedvence a maratoni táv. Ha nekem ennyit kellene futom az én agyam is kikapcsolna de nem a futástól, hanem az oxigén hiánytól.

    Egy rutin kialakulásához 30 nap, 30 alkalom azért kell.
    Esetleg meditálás alatt átgondolni, hogy mi miért jó nekem. Mik az előnyök. És ezek az előnyök (ha netalán nagyobbak) akkor rávesznek arra, hogy fuss.
    Találkoztam olyan emberrel, aki 30 nap alatt leszokott a cigarettáról meditációs módszerrel. Igaz olyannal is találkoztam, aki meditálás nélkül 2 hét alatt le tudta tenni.
    Na oda kell ám akarat.

    Szerintem a vágy és a jövőbeli előnyök a legfőbb mozgató rugó, hogy egy szokás elmélyüljön. Erre pedig több gyakorlati technika is van, hogy könnyebb legyen. Biztos fogunk itt is olvasni gyakorlati technikákat.

  • Stali442017. március 07., kedd 08:34

    Szia!

    Szerintem egy kicsit elferdítetted a bevezetődben a pozitív gondolkodás szemléletét. Ha jól emlékszem vissza eddig szerzett ismereteimre (Tony Robbins, Napoleon Hill), sehol sem olvastam azt, hogy a pozitív gondolkodás önmagában meghozza a várva várt sikert. Mindenhol szerves részeként említik, hogy legyen egy tervünk, hogyan fogjuk elérni a célunkat és ezért nap, mint nap tegyünk is. Azért így mindjárt másképp hangzik a dolog, mint ahogy te felvezetted.

    Az írásod további részével egyetértek, jó tisztában lenni vele, hogy milyen buktatók lehetnek a magunknak eltervezett úton, és hogyan tudunk ezeken túljutni.
    Viszont ami szerintem fontos lehet ezzel kapcsolatosan. Míg a céljaink átélése, vízionálása, maga a pozitív gondolkodás, napi szinten előre visz minket, hasznunkra válik, addig a lehetséges buktatókkal való foglalkozás szerintem kerülendő napi szinten. (tudom hogy nem írtál sehol sem ilyet) A buktatókkal szerintem elég a tervezésnél foglalkozni, valamint akkor ha felmerülnek.

    WINAMAXDONK: szerintem a kérdésedre sosem fogsz olyan választ kapni, ami neked tetszeni fog. Az én meglátásom szerint akadályok mindig is kerülnek elénk, sőt mi is gyártunk magunknak, hiszen emberek vagyunk. Vannak mindenkinek nehéz napjai, amikor rosszul alszik, nem tudta kipihenni magát és nincs kedve pl, elmenni futni. A lényeg abban lesz, hogyan viszonyulunk az ilyen helyzetekhez.Ezen tudunk dolgozni hogy jól vegyük az ilyen akadályokat.

  • SzepCsaba2017. március 07., kedd 21:29

    WINAMAXDONK
    „Azt magyarázzátok meg h hogyan ne tegyek magam elé akadályokat.”

    Hidd el, nagyon nehéz erre konkrét, kézzelfogható választ adni. Számtalan oka (pl. félelem, önbizalomhiány, megfelelés, integritás/megfelelő értékrend hiánya, külső elvásások… stb-stb) lehet annak, hogy miért és mivel szabotáljuk magunkat a céljaink elérésében és nincs egy olyan recept, amit általános tanácsként lehetne adni.

    „Megtervezem melyik nap hány órakor mikor kelek mikor eszem és megyek futni és megis van hogy kifogást találok és áttolom más napra amikor már ugye más dolgom van és nem futom le a tervezett mennyiséget”

    A fenti példánál maradva pár lehetséges ok, ami elsőre eszembe jutott. (Nyilván ezek közül is sok általános találgatás és sokkal jobban kellene ismernem a helyzetet, hogy megfelelő választ tudjak adni, minden esetre hátha találsz olyat, amit segíthet)

    - Fáradtság, mentális terheltség, ebből adódó akaraterő hiány.
    - Tudat alatt fontosabbnak tartod azokat a tevékenységeket, amiket futás helyet csinálsz, mint a futást.
    - Nem rögzült még megfelelően a szokás. (nem rég óta csinálod, nem rendszeresen csinálod...)
    - Nem vagy kellően motivált a mozgásra. Nem látod megfelelően (tudat alatt) az előnyét, ha csinálod és nem látod a hátrányát, ha nem csinálod.
    - Nem belülről fakad a vágy, hogy eljárt futni, hanem külső elvárás (család, haverok, barátnő, fogyasztói társadalom…) „Futni kéne…”
    - Nem élvezed eléggé a futást (és a pozitív hozadékait), ahhoz, hogy rendszeresen végezd, és/vagy nem „fáj” eléggé az, hogy ha nem futsz.
    - Félsz, hogy mi lesz, ha nem teljesíted a futással kapcsolatos céljaidat. (nem akarsz kudarccal szembesülni ezért inkább nem is csinálod)
    - Félsz, hogy mi lesz, ha eléred a céljaid és ezért nem csinálod.
    - Szeretnél sportos, fitt és energikus lenni, de valójában nem akarsz érte megdolgozni. (tudat alatt túl nagy a befektetett munka ára a várható eredményekhez képest)

    És még sorolhatnám...

    Egyébként sokat segíthet, ha elkezded figyelni azt, hogy milyen helyzetekben, milyen „kifogásokat” szoktál találni. Minél pontosabban meghatározod a körülményeket, minél tisztábban látod a helyzetet ( érzések, gondolatok, reakciók...), annál valószínűbb, hogy rájössz a kifogások valódi okára és a megoldásra is.

    Én azt gondolom, hogy megfelelő önismerettel és tudatossággal tudunk a legtöbbet javítani ezeken a dolgokon. (a coaching és más külső segítség ezt nagyban meg tudja könnyíteni, de a felelősségvállalást és az önfejlesztést önmagában nem helyettesíti) Persze ez megint csak általánosság.

    Egyébként teljes mértékben egyetértek Stali44-el. Annyival kiegészíteném a dolgot, hogy szerintem nem csak azon tudunk dolgozni, hogy jól vegyük az akadályokat, hanem azon is, hogy lehetőség szerint minél kevesebbet gyártsunk belőlük.

  • SzepCsaba2017. március 07., kedd 22:14

    Stali44
    Köszönöm a visszajelzést!

    Mindenképpen átgondolom, amit a bevezetővel kapcsolatban írtál. Azzal együtt, hogy nem volt célom a pozitív gondolkozás szemléletének elferdítése, utólag visszaolvasva valóban egy kicsit ezt a hatást kelti.

    "Viszont ami szerintem fontos lehet ezzel kapcsolatosan" Ahogy a többi gondolatoddal, ezzel is egyet értek.

    AlexMan
    Köszönöm a hozzászólásaid! Örülök, hogy mások mellett felhoztad a saját példád is. Én sem gondolnám, hogy mindenkinek futásra lenne szüksége, ahhoz, hogy boldog és kiegyensúlyozott legyen. Számtalan más lehetőség van arra, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben és még fittek is maradjunk.

    "Egy rutin kialakulásához 30 nap, 30 alkalom azért kell. "

    Valóban, a 21 nap mellett a 30 nap a leggyakrabban használt ökölszabály egy új szokás kialakítására. Ez jó kiindulópont lehet, viszont nemrég olvastam, hogy a legújabb kutatások szerint 18-254 (átlagosan 66) nap kell ahhoz, hogy egy új szokás automatikussá váljon. Ez nagyban függ a cselekvő személyétől, a szokás komplexitásától és még számtalan más körülménytől. Ki tudja, hol az igazság, minden esetre az biztos, hogy nem egyik napról a másikra történik a dolog.

    "Találkoztam olyan emberrel, aki 30 nap alatt leszokott a cigarettáról meditációs módszerrel."
    Nem tudod véletlenül, hogy mi volt ez a meditációs módszer?

    "Szerintem a vágy és a jövőbeli előnyök a legfőbb mozgató rugó, hogy egy szokás elmélyüljön. Erre pedig több gyakorlati technika is van, hogy könnyebb legyen. Biztos fogunk itt is olvasni gyakorlati technikákat."

    Valóban vannak nagyon hasznos techikák, és igen, a szokásokról is szeretnék írni a jövőben. :)

  • van Gerwen2017. március 07., kedd 22:54

    " Ez jó kiindulópont lehet, viszont nemrég olvastam, hogy a legújabb kutatások szerint 18-254 (átlagosan 66) nap kell ahhoz, hogy egy új szokás automatikussá váljon."

    Ez érdekes, már nem emlékszem pontosan, mert elég régen volt, de szerintem nekem ennél lényegesen kevesebb nap/alkalom kellett ahhoz, hogy alkoholistává váljak.

  • hokuszpoker2017. március 08., szerda 02:52
    avatar

    Én is meditációs módszerrel szoktam le a cigiről 2005-ben de egy nap alatt. Azóta csak akkor cigizek ha van jó pálinka, jó társaság meg cuba libre ;)

Ha hozzá szeretnél szólni, lépj be! vagy regisztrálj!