Hogyan gondolkodunk „rosszul”?

2017. január 27., péntek 10:06
Mentális torzításaink, amik erősen befolyásolják azt, hogy milyen döntéseket hozunk hétköznapokban és a pókerasztaloknál.



Szeretek magamra úgy gondolni, mint aki megfontoltan és tudatosan él. Mindig alaposan átgondolom és mérlegelem a dolgokat és olyan racionális döntéseket hozok, amik az érdekeimet szolgálják.

A helyzet az, hogy bármennyire is törekszem erre, sok esetben a dolgok mégsem így történnek.

Ezzel viszont egyáltalán nem vagyok egyedül, mindannyian „rosszul gondolkodunk”.

A tudomány sokáig úgy vélte, hogy döntéseinket logikusan, racionálisan hozzuk meg. Az utóbbi évek kutatásai azonban rávilágítottak arra, hogy ez nagyon sok esetben nem igaz.

Persze sokszor gondolkodunk és cselekszünk logikusan, azonban, ha az összképet nézzük, akkor kiderül, hogy a hétköznapi döntéseink nagy részét irracionálisan, érzelmi alapon hozzuk meg.

„Szeretjük azt gondolni, hogy gondolkodó lények vagyunk, akik mellesleg éreznek is, a valóságban azonban érző lények vagyunk, akik néha gondolkodnak is. „ - Antonio Damasio – Descartes tévedése

Az utóbbi évtizedben a pszichológia nagyon sok olyan irracionális viselkedésmintát tárt fel, amik erősen befolyásolják a mindennapi életünket.

A bejegyzésben 3 olyan mentális torzítást szeretnék bemutatni, amik sok esetben megakadályoznak abban, hogy a hétköznapjainkban vagy akár a pókerasztaloknál jó döntéseket hozzunk.


Miért hiba, ha csak a túlélőkre koncentrálunk? - Survivorship bias

 

Emlékszem még a póker karrierem kezdetén, hogy mennyire szerettem olvasni az akkori póker sztárokkal kapcsolatos híreket, a sikeres magyar játékosokról szóló cikkeket és az utazós blogbejegyzéseket.

Nagyon vonzó volt az a gondolat, hogy ha kitartóan pókerezek, akkor én is hasonló eredményeket érhetek el, mint az akkori példaképeim.

Azzal együtt, hogy ez számomra nagy motivációt jelentett, nem voltam tisztában azzal, hogy ez a fajta gondolkodás milyen veszélyeket rejthet magában.

A „survivolship bias” lényege, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt és figyelmet szentelünk egy bizonyos terület „túlélőire”, a sikersztorikra, mint azokra, akik nem kerültek a csúcsra.

Nem véletlenül van ez így. A médiában, TV-ben, online híroldalakon és a könyvekben is nagyrészt azokról hallunk, akik megcsinálták.

Ennek következtében könnyen gondolhatjuk úgy, hogy milyen egyszerű elindítani egy jól menő vállalkozást, milliókat kaszálni a tőzsdén vagy éppen a póker asztaloknál.


Az egyetem csak időpazarlás

 

Vállalkozói körökben népszerű példa Richard Branson, Bill Gates, Mark Zuckenberg esete, akik úgy lettek dollármilliárdosok, hogy otthagyták az egyetemet.

Az ő példájuk sokak fejében úgy jött le, hogy igazából nem is kell ahhoz egyetemre menni és tanulni, hogy sikeresek legyenek. Csak bele kell vágni valamilyen bizniszbe és majd dőlnek a milliók. Sőt az egyetem kifejezetten káros időpazarlás.

Annak ellenére, hogy bizonyos esetekben működőképes lehet ez a fajta hozzáállás, önmagában a fenti példából levont következtetés teljesen hibás.

Könnyen lehet, hogy a felsorolt vállalkozók nem azért lettek sikeresek, mert otthagyták az egyetemet, hanem azon kevesek közé tartoznak, akik annak ellenére tudtak sikereket elérni, hogy nem fejezték be tanulmányaikat.

Arról nem is beszélve, hogy 1-1 sikersztorira hány olyan vállalkozni vágyó fiatal jut, akiknek azért alakult rosszul az élete, azért mert otthagyta a tanulmányait, hogy a példaképeit követve menő vállalkozó legyen, ami végül pedig nem jött össze.

 

Túlélők a pókerben

 

A „survivorship bias” és a fenti példa egyáltalán nem idegen a pókeres világban sem. Gondoljunk csak arra hányan vágtak bele a játékba Chris Moneymaker hatására, hogy hozzá hasonlóan megvalósítsák az álmaikat. Hányan vannak azok, akiknek sikerült és „túlélték”, hányan vannak, akik bár nyerők tudtak lenni, közel sem kimagasló eredménnyel és hányan, akik végül a csúcsra jutottak?

A veszély, hogy csak a sikertörténetekre koncentrálunk többek között abban van, hogy nem számolunk kellő mértékben azzal, hogy a kudarcnak ugyanúgy megvan a valószínűsége, mint a sikernek. Sőt esetenként lehet, hogy sokkal nagyobb.

Nem mérjük fel megfelelően a helyzetet, a saját képességeinket, nem számolunk az akadályokkal és a nehézségekkel. Ez nagyon könnyen téves elvárásokhoz, nagy csalódásokhoz és még nagyobb bukáshoz vezethet.

 

Miért „hiba”, ha csak a meglévő információink alapján gondolkodunk? - Availability heuristic bias

 

Előző évben olvastam Yuval Noah Harai – Sapiens című könyvét, aminek egyik fejezetében a szerző arról ír, hogy mennyire nem értékeljük azt, hogy milyen békés korban élünk. Harari mellett számos szakember állítja ugyanezt, többek között Steven Pinker is, a Harvard kutatója az egyik TED előadásában.

Globális szinten nézve az emberiség történetében még sosem volt olyan békés időszak, mint amiben manapság élünk.

Jogosan merülhet fel a kérdés:

Hogyan is élhetnénk manapság az emberi történelem legbékésebb időszakát, miközben annyi háború, erőszak és bűncselekmény van a világon? A terrorizmusról nem is beszélve.

Pontosan erről szól a „ availability heuristic bias”.

 

A média befolyása a gondolatainkra

 

A TV, rádió, a hírportálok és a közbeszéd is ontja magából az erőszakról, bűncselekményekről és háborúkról szóló híreket és információkat. Annak ellenére, hogy Aaz egyik oldalról a statisztikák azt igazolják, hogy a felsorolt események száma jelentősen csökkent a történelem folyamán, a másik oldalról viszont sokkal többet hallunk róluk. Ezért a fejünkben úgy könyveljük el ezeket az eseményeket, mintha sokkal nagyobb részben lennének jelen az életünkben, mint a valóságban.

Az emberek pedig a legtöbbször nem a tényekre alapozva alkotják véleményüket, hanem a hírekből, történetekből, és más emberek véleményéből, különböző hiedelmekből.

Az agyunk könnyen túlértékeli azoknak az információknak a fontosságát és valóságát, amik rendelkezésünkre állnak, amik leginkább a tudatunkban vannak és megfeledkezik azokról, amikről keveset hallunk.

 

Mennyire valósak a félelmeink?

 

Felmérések szerint az amerikai lakosok jelentős része a terrorizmust tartja a legfenyegetőbb veszélynek önmagukra nézve.

Azonban, ha a hétköznapi félelmeink és a hiedelmeink mögé tekintünk, kiderül, hogy a valóság sokszor nagyon más képet fest, mint ami a médiában és a közbeszédben szerepel.

Amerikában például 55 -ször valószínűbb, hogy egy TV készülék, 130 -szor valószínűbb, hogy egy rendőr és 35.000 szer valószínűbb, hogy szívbetegség végez valakivel, mint egy terrorista. És még az is valószínűbb, hogy egy tehén áldozatául esünk, mint egy terrorcselekménynek.

Ha valaki szereti statisztikákat. http://www.washingtonsblog.com/2015/12/just-dangerous-terrorism-really.html

A „ availability heuristic bias” számos formában megjelenhet az életünkben. Elképzelhető, hogy a világ egyáltalán nem olyan, amilyennek a médiából tűnik ezért érdemes néha felülvizsgálnunk a hiedelmeinket és a világról alkotott elképzeléseinket. Könnyen lehet, hogy a rendelkezésünkre álló információ és a „valóság” nagyon más képet mutat.

Érdekes lehet elgondolkozni azon, hogy miként jelenik ez a fajta mentális torzítás a pókeres életünkben is.

 

Miért „hiba”, ha csak a meggyőződésaink szerint gondolkozunk? - Confirmation bias

 

Volt már olyan beszélgetésetek, ahol valakit arról próbáltatok meggyőzni, hogy a póker igazából nem ördögtől való szerencsejáték? Sőt, ha valaki jól csinálja, akkor akár meg is lehet belőle élni?

Nekem volt ilyen. Nem is egy. És sokszor bármilyen logikusan és szemléletesen próbáltam elmagyarázni az illetőnek, hogy a póker hosszú távon nem szerencsejáték a reakció kis túlzással az volt, hogy „jó, jó értem, de azért a házad ne kártyázd el.”

Pontosan ezért olyan nehéz ügy ez a fajta mentális torzítás.

A „confirmation bias” lényege, hogy hajlamosak vagyunk azokat az információkat szem előtt tartani, amik beleillenek a világképünkbe és kizárni azokat a dolgokat, amik nem igazodnak a hiedelmeinkhez.

Ha valakinek az a meggyőződése, hogy a póker a szerencsejátékfüggők játszótere, akkor ember legyen a talpán, aki meg tudja vele értetni, hogy valójában nem az.

A gondolkodásmódunkat nehezebb megváltoztatni, mint gondolnánk. Minél inkább hiszünk valamiben, annál inkább ki fogjuk zárni az ezzel ellentétes információkat vagy esetleg megpróbáljuk úgy értelmezni azokat, hogy illeszkedjenek a világképünkbe.

 

-          Ha a baloldal felé vagyunk elköteleződve jó eséllyel nem a kuruc.info -ról fogunk tájékozódni.

-          Ha meg vagyunk győződve arról, hogy a klímaváltozás a Kínaik által kitalált összeesküvéselmélet, akkor viszonylag nehéz helyzetben lesz a Greenpeace, ha érdemi párbeszédet szeretne folytatni a témában.

-          Ha keresztények vagyunk, akkor ritkán fogunk mecsetbe járni.

-          Ha vegetáriánusok vagyunk nehezen fognak meggyőzni minket arról, hogy nincs is jobb egy jó falusi disznóvágásnál.

És persze még számos példát sorolhatnánk.

Az emberi természet alapvetően nem úgy van huzalozva, hogy a meglévő hiedelmeit és elképzeléseit állandóan felülvizsgálja, más elképzeléseket teszteljen vagy mással is próbálkozzon.

Sokkal inkább úgy működünk, hogy ha már van egy meglévő elképzelésünk a világról, akkor azt gondoljuk, hogy az az igaz és ezért olyan információkat fogyasztunk, amik ebbe a képbe illeszkednek.

Ha valakinek meggyőződése, hogy a póker szerencsejáték, akkor nem fog a google-be olyan címszavakra keresni, hogy „hogyan lehet megélni a pókerből” sokkal inkább a „hogyan lehet leszokni a szerencsejátékfüggőségről” lesz a téma.

Ha mégis olyan cikkre bukkanna az indexen, ami arról szól, hogy nyerő póker játékosok küzdenek egy nyerő pókeres mesterséges intelligencia ellen, jó eséllyel nem foglalkozna vele és el sem olvasná. Vagy ha mégis, nettó hülyeségnek tartaná.

A legtöbb ember nem akar új információt befogadni, hanem igazolni akarja a meglévőket.

Ez nagyon sok esetben meg tudja keseríteni az életünket.

A megoldás a legtöbb esetben, ha megpróbálunk nyitottak lenni a világra és mások véleményére. Több perspektívából vizsgáljuk a dolgokat, több helyről informálódunk.

Ha gyakran rákérdezünk az „ismert dolgainkra”, érdekes meglátások születhetnek.

 

Mit tegyünk a mentális torzítások ellen?

Amikor először olvastam a témában az első gondolatom az volt, hogy hogyan lehetne ezeket a dolgokat kivédeni. Mit tudnék csinálni, hogy a különböző „mentális hibák” ne befolyásolják a döntéseimet, cselekedeteimet?

A helyzet viszont az, hogy ezek a mentális torzítások nem véletlenül léteznek. Egyáltalán nem azt jelentik, hogy az agyunk rosszul működne, és meg kellene szüntetni őket. Az emberi döntéshozatalban nagyon  fontos szerepet játszanak és sok esetben ezek a mentális folyamatok nagyon is hasznosak. Ezzel együtt bizonyos esetekben nem feltétlenül szolgálják az érdekeinket.

A kérdés nem az, hogy hogyan lehetne kiiktatni őket, hanem inkább az, hogy hogyan lehet felhaszálni azokat, hogy abból előnyünk származzon.

A felsorolt 3 példán kívül számtalan más irracionális gondolkodási mód van, amik komoly befolyással vannak a döntéseinkre, cselekedeteinkre. [ha tetszett a téma, szívesen írok róla a későbbiekben]

Már az is, hogy tisztában vagyunk a létezésükkel nagy előrelépés lehet. Ha tudatosak vagyunk és felismerjük, hogy milyen folyamatok működtetik a gondolkodásunkat és cselekedeteinket, akkor könnyebben hozhatunk olyan döntéseket, amik előnyösek számunkra.

 

Hozzászólások

  • Mastodon2017. január 27., péntek 13:38
    avatar

    Hasznos cikk volt, köszi szépen!

    Az utóbbi pár évben elkezdtem én is foglalkozni ilyen és ehhez hasonló témákkal, és érdekes dolgokra lehet rábukkanni, amikor megvizsgáljuk azt, amit automatikusnak/automatikusan gondolunk adott szituációban.

  • castor112017. január 27., péntek 19:41
    avatar

    Köszönjük! Jöhet még hasonló! :)

  • DavidDorky2017. január 27., péntek 22:57
    avatar

    Remek írás és gondolatébresztő, köszi!
    Esetleg megosztanád, hogy a témában mely könyvek adták neked a legtöbbet?
    Nekem is van pár soronkövetkező, ami kapcsolódik. Például:
    -David McRaney - You Are Not So Smart
    -Chip Heath - Decisive: How to Make Better Choices in Life and Work
    -Dan Ariely - Predictably Irrational: The Hidden Forces That Shape Our Decisions

  • Bmbie2017. január 28., szombat 23:43

    Nagyon jó írás,örülnénk ha belemennél részletesebben is!Köszönjük.

  • SzepCsaba2017. február 02., csütörtök 10:24

    Köszönöm a visszajelzéseket!

    Mastodon
    Valóban nagyon érdekes dolgokra lehet ráébredni. Az élet legkülönbözőbb területeivel kapcsolatban.

    Az utóbbi időben többet foglalkoztam a marketing pszichológiával és elég mellbevágó felismerés volt, hogy a különböző cégek, vállalatok mennyire az orrunknál fogva vezetnek minket, és milyen mértékben manipulálják a vásárlói döntéseinket. Ami az egészben a legfélelmetesebb, hogy gyakorlatilag akkor is védtelenek vagyunk ez ellen, ha mindent megpróbálunk megtenni annak érdekében, hogy okos, racionális döntéseket hozzunk.


    DavidDorky
    Köszi szépen!
    Számomra a két legfontosabb könyv Daniel Kahneman – Gyors és lassú gondolkodás, és Robert B Cialdini: Hatás – A befolyásolás pszichológiája.

    Az általad említetteket közül Chip és Dan Heath –től már olvastam könyvet, és a Decisive nálam is listás. Illetve a Dan Ariely - Predictably Irrational: The Hidden Forces That Shape Our Decisions ból elég sok gondolatot ismerek, de a könyvet még nem dolgoztam fel. Ez is mindenképpen pótolandó az elkövetkező időszakra.

    Illeetve a könyveken kívül elég sok tartalmat figyasztok cikkek és előadások formájában is. Nagyon hasznos dolgokat lehet találni akár pszichológiai szaklapokban, blogokon, akár a you tube-on.

    Bmbie, castor 11
    Köszönöm szépen, a jövőben írok majd bővebben a témáról!

  • kása2017. február 03., péntek 23:18
    avatar

    Érdekes írás volt köszi!

  • Maxxxika2017. február 05., vasárnap 22:59

    gl

Ha hozzá szeretnél szólni, lépj be! vagy regisztrálj!