PókerAkadémia.com

Akik ismernek, tudják rólam, hogy alapvetően sem a pókerben sem az élet más területén nem vagyok egy kifejezetten kockázatvállaló típus. Erre némileg rácáfol egy thaiföldi kobrashow, egy bungee jumping és 1-2 hasonló „kilengés”, de ezeken túl,  inkább tartom magam óvatosnak és megfontoltnak, mint extrém kockázatvállalónak. Amivel alapvetően nem is lenne probléma.

Valószínűleg ennek is köszönhetem, hogy sosem bustoltam a bankrollom és nem szórtam el a családi költségvetést rizikós pénzügyi döntésekkel és befektetésekkel.

A másik oldalról viszont, ez a fajta túlzott „biztonsági játék” azt is jelentette, hogy gyakran nem léptem meg olyan dolgokat (vagy csak sok-sok idő után), amik bár kockázattal jártak, hosszú távon mindenképpen nagy +EV lett volna meglépni.

Ide tartoznak akár a pókeres limitlépések, magasabb varianciájú +EV döntések, akár magánéleti, pénzügyi vagy üzleti döntések.

Miért nem „kockáztatunk” eleget?

Saját tapasztalatom is és a személyes coachingok során is gyakran kiderül, hogy a túlzott biztonságra törekvés mögött a legtöbb esetben valamilyen belső félelem áll.

Félelem a veszteségtől, félelem az esetleges kudarctól, félelem attól, hogy hibát követünk el, félelem mások megítélésétől vagy attól, hogy esetleg kiderül, hogy „nem vagyunk elég jók” és még sorolhatnám.

Azzal együtt, hogy a felsorolt félelmeinknek természetesen lehet alapja, a legtöbbször ezek sokkal inkább csak a fejünkben léteznek és igazából messze nem annyira „veszélyesek” és valósak, mint azt gondolnánk.

Velem rendszerint megesett, hogy több stresszt és frusztrációt okozott az agyalás, mint maga a feladattal járó kihívás vagy nehézség.

Hogyan enyhíthetünk a bizonytalansággal és félelemmel járó stresszen?

Tim Ferristől hallottam először azt a módszert, amit többek között a tőzsdei, startup és más üzleti döntéseiben, befektetéseiben is aktívan használ.

A dolog lényege, hogy ha olyan döntés előtt állunk, aminek meghozatala bizonytalansággal vagy kisebb-nagyobb félelemmel tölt el, a következő kérdések megválaszolása nagyon sokat enyhíthet az ezzel járó frusztráción.

Akár limitlépésekről, vállalkozás elindításáról, ismerkedésről, coachingokon, tréningeken való részvételről, költözésről, pénzügyi vagy más magánéleti döntésről van szó, a következő módszer nagyon sokat segíthet a döntéseink tisztánlátásában, ami már önmagában nagy megnyugvással járhat.

Gyakran azért félünk bizonyos döntésektől, helyzetekről, mert egyszerűen nem látjuk át a nagyobb képet vagy teljesen irreálisan látjuk a helyzetünket.


Hogyan csináljuk a gyakorlatban?

A legegyszerűbb, ha fogunk egy A4 es lapot, a lap tetejére felírjuk, hogy mi az, amibe bele szeretnénk vágni (amitől félünk), alá pedig 3 oszlopban felírjuk a következő kérdéseket:

Mi az, amibe bele szeretnél vágni, de bizonytalan vagy, tartasz tőle?

1. Mi a legrosszabb forgatókönyv, ami történhet, ha belevágsz a dologba és mekkora esélye van mindennek?
2. Mit tehetek, hogy minimalizáljam a kockázatot?
3. Ha bekövetkezik a legrosszabb forgatókönyv, mit tehetek annak érdekében, hogy mielőbb visszakerüljek a kiinduló állapotba?  Ez reálisan mennyi időbe fog telni?

Mi a legrosszabb, ami történhet?

Az első kérdésre adott válaszból gyakran kiderül, hogy meglepően kevés nagyon negatív kimenetele lehet a döntéseinknek, de ha van is, annak az esélye, hogy ezek valóban bekövetkezzenek, nagyon kicsi. Annak türkében pedig, hogy mit nyerhetünk azzal, ha mégis belevágunk a projectünkbe és sikerrel járunk (kockázat-nyereség aránya), a kockázat szinte elhanyagolható.  (Ergo nagyon nagy +EV)

Nekem többször volt már olyan tapasztalatom, hogy amikor megválaszoltam ezt a kérdést, kiderült, hogy maximum egy „kis kényelmetlenséggel” jár meglépni azt, amit szeretnék, de ha belevágok a dologba és az bejön, akkor az nagyon sokat lendíthet az életemen.

Hogyan minimalizáhatjuk a kockázatot?

A második kérdés megválaszolásával gyakran olyan megoldások is felmerülnek, amire addig nem is gondolt az ember, és még ha van is kockázata a dolognak, nagyon sokat tudunk tenni annak érdekében, hogy ezt minimalizáljuk.

Ráadásul ez a fajta szemléletmód nagyon sokat segít abban, hogy ne a körülmények áldozataként tekintsünk a helyzetünkre, hanem folyamatorientáltan, a lehetőségeinket figyelembe véve felelősen tudjunk dönteni.

Hogyan kerülhetünk vissza a „normális” állapotba?

A harmadik kérdés szintén sok esetben nagyon tanulságos. Gyakran van az, hogy ha be is következik a legrosszabb forgatókönyv, igazából szinte semmibe sem telik visszakerülni a „normális” kerékvágásba.

Van, hogy ez 1-2 hét, esetleg hónap, legfeljebb egy év, de ha az egész éltünkre kivetítve nézzük, igazából elhanyagolható idő. Főleg annak tükrében, hogy, ha mégis bejön, amit szerettünk volna, az akár sorsfordító is lehet.

Összességében tehát, ha racionálisan átgondoljuk és mérlegeljük a döntési helyzeteinket, a legtöbbször sokkal kevesebb kockázattal jár belekezdeni valamibe, amitől félünk, jóval több befolyásunk van a dolgokra és sokkal könnyebben ki tudunk mászni a gödörből, mint gondolnánk.

Természetesen ez nem minden esetben van így, de általánosságban véve, nagyobb stresszt és szorongást okoz a bizonytalanságtól való félelem, mint maga a cselekvés, amitől tartunk vagy amit halogatunk.

Mennyiben kerül az, ha nem változtatunk? - A tétlenség ára

A tétlenség ára szintén nagyon fontos tényező, amiről nagyon sokan nem vesznek tudomást.

Az emberi agy nagyon jó abban, hogy azzal számoljon, hogy mi sülhet el rosszul, milyen bajok jöhetnek, milyen problémák merülhetnek fel, ha bele akarunk vágni valami új dologba.

Abba viszont már sokkal kevésbé gondolunk bele, hogy milyen ára van annak, ha adott esetben nem változtatunk és nem lépünk meg bizonyos döntéseket, hanem maradunk a megszokott (sajnos sok esetben egyáltalán nem ideális) életünkben.

A jövőbeli kockázat mellett ugyanilyen fontos átgondolni azt is, hogy milyen következményekkel jár az, ha nem változtatunk, és ha elkerülünk bizonyos döntéseket vagy cselekedeteket.

Ha marad minden úgy, ahogy eddig, akkor várhatóan hogyan fog kinézni az életünk 6 hónap, 1-3-5-10… év múlva?

-          Hogyan fog kinézni a karrierem?

-          Milyen lesz a pénzügyi helyzetem?

-          Milyen lesz a fizikai, egészségügyi állapotom?

-          Milyenek lesznek az emberi kapcsolataim, érzelmi állapotom?

-          Milyen életkörülményekre, életminőségre számíthatok?

-          Stb…

Ha van elképzelésünk arról, hogy milyen élet lenne számunkra ideális, és komolyan gondoljuk azt, amit szeretnénk, akkor a legtöbb esetben az jön ki, hogy a cselekvés hiánya egyszerűen nem opció.

Összegzés

A fent leírt módszer persze nem feltétlenül teszi könnyűvé a dolgok kivitelezését. Viszont önmagában az, hogy tiszta fejjel átgondoljuk és mérlegeljük a helyzetünket, sok felesleges stressztől és frusztrációtól tud megszabadítani, ezáltal pedig  sokkal inkább tudunk +EV döntéseket hozni az életünkben. 

**

Ha bármiben tudok segíteni, akkor keressetek bártan. Akár itt az akadémián, akár Skypeon, akár e-mailben.

A weboldalamon megtaláljátok az elérhetőségem, illetve, ha érdekel a privát coaching akkor, mindenkinek lehetősége van teljesen ingyenes alkalmak foglalására. Erről szintén az linkelt oldalamon találhattok egy hosszabb leírást.