Hogyan szerezz vissza napi 1-2 órát és csináld meg a fontos feladataid?

2017. július 06., csütörtök 22:03
Ha gyakran problémát okoz a megfelelő időbeosztás...

Kérdőív

Mindenekelőtt köszönöm, hogy ilyen sokan kitöltöttétek az előző bejegyzésemben megosztott kérdőívet (továbbra is van lehetőség a kitöltésre). Sokat segít, hogy olyan témákban tudjak anyagokat készíteni, amiket hasznosnak találtok.

Arra a kérdésre, hogy „mi a legnagyobb nehézség az előre haladásoddal kapcsolatban?” a legtöbben az időhiányt válaszoltátok, ezért ebben a  bejegyzésben ezzel a témával szeretnék bővebben foglalkozni.

 

Miért fontos a megfelelő időbeosztás?

"How we spend our days is, of course, how we spend our lives." Annie Dillard

 

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy az idő a legértékesebb erőforrásunk.

Az, hogy mivel töltjük a napjainkat és az óráinkat egyben azt is jelenti, hogy mivel töltjük az életünket.

Elcsépelten hangozhat, de ha nem akarjuk elpazarolni az életünket, hanem szeretnénk előrehaladni, célokat és eredményeket elérni, akkor egyszerűen elengedhetetlen, hogy tudatosan foglalkozzunk azzal, hogy mire fordítjuk az időnket és mire nem.

Ez pedig lássuk be pókeresként nem mindig olyan egyszerű.

A fix munkaidő, napirend és a határidők hiánya egyben azt is jelenti, hogy magunkra vagyunk hagyva, és a saját felelősségünk, hogy mit kezdünk a nagy szabadság nyújtotta idővel és lehetőségekkel és sajnos sok esetben látom és tapasztaltam magamon is, hogy nagyon könnyű elveszni a mindennapokban.

A bejegyzésben nem egy újabb időbeosztási trükköt szeretnék bemutatni, hanem inkább egyfajta szemléletmódot, ami számomra sokkal többet segített abban, hogy legyen időm a fontos dolgokra, mint a legtöbb produktivitási módszer.

 

Ne az időnket akarjuk beosztani! A legnagyobb probléma a hagyományos időgazdálkodással.

 


A helyzet az, hogy igazából senki sem az idejét akarja beosztani, hanem eredményeket akarunk elérni, célokat szeretnénk megvalósítani és szeretnénk úgy érezni, hogy sikeresen haladunk előre az életünkben.

Sok esetben látom, hogy az, hogy hogyan szervezzük az életünket alapvetően rossz lábakon áll.

Az időmenedzsment önmagában nem sokat ér, ha nem tudjuk, hogy milyen irányba szeretnénk haladni vagy, ahogy Steven Covey fogalmaz a 

7 habits című könyvében: hiába mászol fel nagy nehezen a létra tetejére, ha az a rossz falnak van támasztva.

Sokan pedig (tudattalanul is) arra használják a különböző produktivitási ötletek és időmenedzsment trükköket, hogy elkerüljék a legfontosabb kérdéseket.

 „Valóban ezzel kellene most foglalkoznom?” Ez a legfontosabb dolog, ami a céljaimat szolgálja?”

Elfoglaltnak és tevékenynek lenni jó érzés, azonban attól még, hogy valaki sok mindennel foglalkozik, vagy sokat dolgozik, egyáltalán nem biztos, hogy amit csinál az hatékony és valóban halad is előre.

Ahogy Tim Ferris is írja: „Elfoglaltnak lenni a lustaság egy meglehetősen érdekes formája”

A napi heti, havi időbeosztás, a különböző táblázatok és tervezési rendszerek, mind nagyon jó szolgálatot tudnak tenni, (magam is miden nap használom ezeket) azonban nem helyettesítik az alapokat.

A legnagyobb probléma sok esetben nem az, hogy nem jó az időbeosztásunk, hanem az, hogy olyan dolgokkal töltjük az időnket, amikkel nem kéne, ahelyett, hogy azokra a kulcstevékenységekre koncentrálnánk, amik valóban eredményeket hoznak.

 

Az, hogy mivel töltjük a napjaink nagyban meghatározza, hogy milyen eredményekre számíthatunk az életünkben.

 

Mindenki 24 órával rendelkezik egy nap és az, hogy mivel töltjük el a rendelkezésre álló időnket a saját felelősségünk és döntésünk.

Ahogy Darren Hardy azt ki is fejti a Compound Effect című könyvében, hosszú távon óriási különbséget jelenthet, hogy hogyan hozzuk meg ezeket a mindennapi, sokszor aprónak és jelentéktelennek látszó döntéseket.
























Ahhoz, hogy jó döntéseket tudjunk meghozni és ezáltal a grafikon felső pályára kerülhessen az életünk nagy segítséget nyújthat az A-B lista.

 

A-B lista

A módszert egy coachomtól tanultam és a mai napig nagyon sokat segít abban, hogy a céljaim felé vezető úton tudjak haladni és ne tévedjek el túlságosan a sok tevékenység, inger és információ sűrűjében.

Amilyen egyszerűnek tűnik első ránézésre, tapasztalatom szerint annyira hatékony is. (Főleg, ha valaki tartja is magát hozzá.)

A baloldali képen láthattok 2 oszlopot.

Az A listára kerülnek azok a kulcstevékenységek, amik hosszú távon a legnagyobb értéket és hasznot hozzák számunkra és amik a legnagyobb mértékben határozzák meg az előre haladásunkat. Ezek azok a dolgok, amikre a lehető legtöbb időt szeretnénk fordítani.

A B listára pedig azok a „haszontalan” tevékenységek kerülnek, amik összeségében nem igazán visznek előre az céljainkban, ezért azokkal lehető legkevesebbet szeretnénk foglalkozni.

 (ha szeretnél egy nyomtatható verziót a munkalapból, akkor írj egy e-mail-t az info(kukac)szephegyicsaba.com -ra és válaszban elküldöm a PDF-et)



A lista - Legfontosabb feladatok

 

Az „A lista” lényege, hogy összegyűjtsük azokat a tevékenységeket, amik a legnagyobb értékkel bírnak és minden más tevékenységet hatékonyabbá vagy fölöslegessé tesznek.

A cél, hogy ezekbe minél több időt fektessünk, minél jobban optimalizáljuk azokat, annak érdekében, hogy 1 egységnyi erőfeszítésre minél nagyobb eredmény jusson.

Például, ha több pénzt szeretnénk keresni a pókerrel, akkor célszerű lehet nagyobb órabérre törekedni. A kulcstevékenységek pedig valószínűleg mindenki számára nyilvánvalóak lesznek.

 

-          Játéktudás fejlesztése - tanulás, elemzés

-          Asztalszám maximalizálás

-          Oktató videók nézése

-          Coachingok igénybevétele

-          Mental game fejlesztése

-          Megfelelő idősávokban történő fókuszált játék stb.

 

Természetesen a felsorolt dolgokat is lehet (és érdemes is) további részekre bontani és ezeken belül is megtalálni azokat a legfontosabb tényezőket, amik hosszú távon a legnagyobb eredményeket hozhatják.

Ha szeretnénk egészségesebbek, kiegyensúlyozottabbak lenni, talán ez az egyik legnyilvánvalóbb és egyben legszemléletesebb példa lehet a kulcstevékenységre a sportolás.

Ha elkezdünk rendszeresen sportolni, az jó eséllyel sok más területet is magával fog húzni: fokozatosan elkezdünk normálisan kajálni, kevesebbet dohányozni, kevesebb alkoholt fogyasztani, nagyobb önfegyelemre, kitartásra és magabiztosságra teszünk szert, a mindennapi közérzet javulásáról nem is beszélve.

 

B lista – „A szükséges rossz” feladatok kezelése

 

Alapvetően úgy látom, hogy amíg az A lista fontosságát a legtöbben jól átlátják, a B lista fontosságát sokan alul értékelik. Ezeket minél inkább szeretnénk kiszervezni, automatizálni, optimalizálni vagy ami még jobb egy az egyben elhagyni.

 

Optimalizálás

Az optimalizálás lényege, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban tudjunk megoldani dolgokat.

Jó példa lehet a csekkbefizetés vagy az e-mail kezelés. Ahelyett, hogy a postán várakoznánk, neten fizetjük be a számlákat, illetve nem forgácsoljuk szét az egész napunkat azzal, hogy állandóan nézegetjük az e-mailjeinket, hanem pl naponta 2 szer egy egy 20 perces blokkban elintézünk minden üzenetet.

 

Kiszervezés

Az optimalizáláson kívül akár ki is szervezhetjük a teendőinket. Például a mindennapos főzést kiválthatjuk kaja rendeléssel, a bevásárlást online rendeléssel vagy a különböző házimunkákra felvehetünk egy bejárónőt vagy kertészt.

Ha kicsit utána számolunk, hogy napi szinten mennyi időt fordítunk a felsorolt dolgokra, kiderülhet, hogy akár órákat is meg tudnánk spórolni az optimalizálással vagy kiszervezéssel.

A tapasztalatok alapján a legnagyobb eredményeket mégsem ezek hozzák, hanem az, ha egy az egyben elhagyunk bizonyos tevékenységeket.

 

Elhagyás

Ezt a pontot szándékosan hagytam a bejegyzés végére, mert úgy gondolom,  a legtöbben itt buknak el az időmenedzsment tekintetében.

Az, hogy mivel NEM töltjük az időnket legalább akkora fontossággal bír, mint az, hogy megtaláljuk a kulcstevékenységeinket.

Érdemes egy pillanatra megállni és végig gondolni, hogy hány percet vagy hány órát töltöttünk ma olyan dolgokkal, amik a legtöbb esetben semmi „hasznot” nem hoznak az életünkbe.

A statisztikák szerint a legnagyobb problémát kétségkívül a különböző képernyők előtt töltött idő jelenti. Itt folyik el ugyanis a szabadidőnknek a jelentős része. (erről bővebben a business insider cikkben olvashattok)

(a fehér jelöli a szabadidőt, a piros a képernyők előtt töltött időt, a sárga pedig azt, ahol az „életünket éljük”)

Ha rendszeresen úgy érezzük, hogy kevés a szabadidőnk, érdemes őszintén feltenni magunknak a következő
kérdéseket:

-          Mennyit töltünk különböző hírportálok, fórumok, site-ok böngészésével?

-          Mi a helyzet a sorozatnézéssel, filmezéssel vagy a videójátékokkal?

-          Hányszor görgettük már végig le a közösségi média oldalakat?

-          Hány videó pörgettünk végig a youtube-on?

-          Mennyi idő ment el chateléssel vagy a Skype csoportok olvasásával?

-          Mi a helyzet  a TV-zéssel?

 

Tényleg olyan fontosak voltak ezek a dolog? Fontosabbak, mint az, hogy a céljainkért tegyünk és a jövőnket építsük?


Alternatíva költség -  Anti to do lista – Technológiai kontroll

Félre értés ne essék, egyáltalán nem azt mondom, hogy minden szórakoztató médiumot ki kell zárni az éltünkből és kizárólag olyan dolgokkal kellene foglalkozni, amik „hasznosak”(és mindent ez alapján értékelni).

Mindenkinek szüksége van lazításra, kikapcsolódásra és néha tényleg jól esik megnézni egy két jó filmet, letolni egy Fifa sessiönt a haverokkal vagy a YoutTube-on szörfölgetni.

Ezzel együtt érdemes tisztában lenni azzal, hogy minden döntésünknek, cselekedetünknek van egy alternatíva költsége. Ami azt jelenti, hogy ha valamivel foglalkozunk, az egyben azt is jelenti, hogy helyette valamivel „NEM” foglalkozunk.

Nagyon jó megoldás lehet, egy „Anti to do listát” készíteni ezekről a dolgokról és egy erős korlátot szabni annak, hogy mennyi időt is szeretnénk „haszontalan” dolgokkal foglalkozni.

Meglepő eredményeket tapasztalhat az, aki elkezdi visszaszorítani a mindennapos „időrabló” tevékenységeket. (A technológiai kontrollban egyébként nagy segítséget nyújthatnak az e-bookomban található eszközök és módszerek)

Nekem személy szerint több, mint 10 éve nincs TV-m. Másfél-két éve csak nagyon elvétve követem a híreket és jelentősen korlátoztam a közösségi média használatát is. (Elsősorban különböző blokkoló alkalmazásokkal.)

Azzal együtt, hogy nagyon sok időt és mentális energiát tudok ezáltal megtakarítani, egyáltalán nem érzem azt, hogy bármelyik dolog csak egy kicsit is hiányozna az életemből.

 

Összefoglalás

Az idő a legdrágább kincs az életünkben ezért úgy gondolom, hogy érdemes nagyon megbecsülni és tudatosan foglalkozni azzal, hogy mire szeretnénk elkölteni.

Ha a szabadidőnk nagy részét, azzal töltjük, hogy sorozatot nézünk, közösségi médián lógunk, (vagy unatkozunk a lakásunkban) szemben azzal, ami előre vinne és hosszú távon értéket jelentene az életünkben, akkor könnyen lehet, hogy az életünk nem olyan pályára fog állni, mint amit elképzeltünk magunknak.

**Elérhetőség**

Ha tudok valamiben segíteni, akkor keressetek meg bártan. Akár itt az akadémián, akár Skypeon, akár e-mailben.

A weboldalamon megtaláljátok az elérhetőségem, illetve, ha érdekel a privát coaching akkor, mindenkinek lehetősége van teljesen ingyenes alkalmak foglalására. Erről szintén az linkelt oldalamon találhattok egy hosszabb leírást.

Hozzászólások

  • van Gerwen2017. július 07., péntek 16:20

    A legnagyobb időrablót nem említetted, ami kétségkívül az ivás, kell jó pár óra, mire tisztességesen berúgj, hajnalban hazaesel, döglesz délutánig, másnapos és fáradt vagy, de azért este kezded elölről.

  • SzepCsaba2017. július 07., péntek 18:20
    avatar

    van Gerwen
    Teljesen jogos. A kocsma és az otthon közötti állandó ingázásról nem is beszélve. Bár gondolom erre azért vannak haladóbb stratégiák. :)

  • stazoka2017. augusztus 13., vasárnap 20:09
    avatar

    Esetleg megkéred a kertészt (nála lehet úgyis van) vagy a bejárónőt, hogy hozzon neked piát házhozszállítva, növelve az időhatékonyságot.

Ha hozzá szeretnél szólni, lépj be! vagy regisztrálj!