Szingapúr

2011. március 25., péntek 18:21
Hosszú bejegyzés egy kicsi, de annál érdekesebb országról. Kultúrák, vallások keveredése. Luxushotel, kulináris élvezetek és éjszakai élet.

Singapore

 

Ati, Karesz és én február 11-én Szingapúrba repültünk egy 11 napos ázsia trip kezdő állomásaként, ami a thaiföldi vízumunk megújítása miatt volt szükséges. Hazaérkezésünkkor azt terveztem, hogy három hosszú és részletes beszámolót írok életünk talán legérdekesebb és legintenzívebb tizenegy napjáról. Már március 25. van és még most sincs igazán kedvem az íráshoz. Egyszerűen túl sok minden történt és nagyon nagy feladatnak érzem az élményeink elmesélését. Ennek ellenére muszáj elkezdenem, mert egyre jobban elúszok a blogolással és többen is jelezték, hogy már várják az új postot.

A James Bond szigettúra óta egyébként nem sok minden történt. Rapiék és Satukán is hazarepültek, így már csak négyen maradtunk. Grindelünk ezerrel, de nekem nem nagyon megy. Közel 7 ezer dolláros downswingem van, 5,7K-al EV alatt vagyok. Talán emiatt sincs kedvem írogatni.

Sanyit már kiengedték a kórházból. Az orvosok szerint jól van és teljesen felépülhet, ha sokat foglalkozik a lábával. Fizikoterápia, gyógytorna stb…

Már a hazautazásunk időpontját is tudom. Ati és én április 15-én Cairoba repülünk, ahol megnézzük a piramisokat és tevegelünk egy kicsit, aztán 18-án irány Budapest. Las Vegast is tervezgetjük, de ha így folytatódik a játék, akkor én nem biztos, hogy kijutok. Erről majd később, most inkább bemásolok egy fél oldal netes szöveget Szingapúrról. Nem lustaságból teszem, de nagyon érdekes és olyan dolgokat írnak benne, melyeket mi is tapasztaltunk ottlétünkkor.

Az országról

Szingapúr független ország, városállam Ázsia délkeleti részén. Az állam nevét a szanszkrit, simha, vagyis oroszlán és a szintén szanszkrit pura, azaz város szavakból kapta.

1965-ös függetlenedése óta az Oroszlánváros rohamos fejlődésbe kezdett, amit nagyrészt előnyös gyarmati múltjának köszönhetett. Szingapúr volt ugyanis a környék brit gyarmati központja. Stratégiai jelentőségű kikötője hamarosan a világ egyik legfejlettebb államává tette a várost. Ma már alig lehet elképzelni, hogy alig 100 évvel ezelőtt szemetes, cölöpházakkal teletűzdelt kis kikötő volt, hiszen ma központjában a leghatalmasabb bankok és társaságok felhőkarcolói állnak a modern sugárutak és üzletek mellett. A világon az egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-vel büszkélkedő kis államban szigorú törvények védik a környezetet, és súlyos büntetést szabhatnak ki arra, aki közterületen szemetel, köpköd, cigarettázik, rágógumit ragasztgat, vagy akár nem öblíti le a WC-t a nyilvános illemhelyen. (Innen ered a szójáték: Singapore is a fine country. – ’Szingapúr remek ország’, és egyszersmind: ’Szingapúr a bírság földje’.)

A nagy szigor mellett a világon Szingapúrban követik el a legkevesebb bűntényt. Ráadásul a nemzetközi felmérések alapján ez az ország a legkevésbé korrupt.

Bár Szingapúr köztársaság, és mint ilyen, az ország vezetését "választják", Lee Kuan Yew megszakítás nélkül volt hatalmon 3 évtizeden keresztül. A People's Action Party (PAP, Lee pártja) gyakorlatilag az egyetlen párt az országban. A kritikusok szerint a PAP mindent meg is tett az esetleges konkurens pártok elnyomására: a lejáratástól, pereskedéstől kezdve a választási rendszer (számukra kedvező) átalakításáig terjedt az eszköztáruk. Ezért aztán Szingapúrt inkább tekintélyelvű államnak tartják, mint demokráciának.

Lee Kuan Yew utódlása is érdekesen zajlott. 1990. november 26-án benyújtotta lemondását az elnöknek, kinevezve utódjául Goh Chok Tong-ot, akit később meg is választottak. Lee lemondásakor létrehoztak egy új posztot a kormányzatban Rangidős Miniszter néven, melyet mindig a lemondó miniszterelnök foglal el. Tehát Lee továbbra is ott maradt a kormányban. Megtartotta a kormányzó párt (PAP) elnöki posztját is, így biztosítva, hogy elgondolásai továbbra is nyitott fülekre találjanak. Amikor Goh Chok Tong-ot előléptették miniszterelnök-helyettesből miniszterelnöknek, a régi pozízióját Lee legidősebb fia Lee Hsien Loong foglalta el.

2004. augusztus 12-én Goh Chok Tong lemondott, és az első miniszterelnök fiát Lee Hsien Loong-ot nevezte ki utódjául. Mivel immáron a Rangidős Miniszter cím Goh Chok Tong-ot illeti meg, az idősebb Lee kiszorult volna a kormányzatból. Ezt orvosolandó, a fiatal Lee még egy újabb pozíciót hozott létre a kormányában, a Miniszter Tanácsadó-it, amit apja rögvest el is foglalt, és azóta is együtt kormányozzák Szingapúrt. :)

A Lee család többi tagja is jelentős gazdasági és/vagy politikai pozíciókkal rendelkezik, gyakorlatilag nem nagyon van olyan terület, ahol ne lennének jelen. Ezek alapján a kritikusok Szingapúrt leginkább egy nagyon sikeres családi vállalkozásnak tartják.



Első nap – február 11.

Gépünk kora délutáni landolását követően kisbusszal azonnal a szállásunkra vitettük magunkat. Karesz a hostelworld.com oldalon előre lefoglalta a szobáinkat minden országban. Szingapúrban az arab negyedben egy 6 fős, három emeletes ággyal telepakolt lyukban laktunk más hátizsákos turistákkal. Mikor megérkeztünk még csak Florian, egy német srác feküdt az ágyon, de éjjel, amíg aludtunk megtelt a dormitory és reggel arra keltem, hogy egy lány hortyog velem szemben, egy új srác meg alattam. A hátizsákos turizmus előnyeire és hátrányaira a következő, Malajziáról szóló írásomban fogok kitérni. Elöljáróban annyit, hogy KIBASZOTT jó dolog és nem szabad kihagyni.

Első napi programként csatlakoztunk Florian-hoz és elmentünk egy night safarira. Ez gyakorlatilag egy érdekesebb állatkert volt, semmi más. Közvetlenül sötétedés után egy hosszú, golfkocsi-szerű valami vitt minket körbe a parkban és arról figyelhettük az állatokat. Rácsok és ketrecek nem voltak, az egészet úgy alakították ki, hogy természetesnek tűnjön. A veszélyesebb példányokat árok vagy víz választotta el a látogatóktól. Azt hiszem egyedül a hiénákat nem láttam még korábban, illetve két bazinagy tapír is elment mellettünk karnyújtásnyira. A végén állat-show is volt, de erről most nem is írok többet. Talán még annyit, hogy az oda-vissza úton egy kedves öreg papi mesélt nekünk rengeteg érdekességet az országról, így már rögtön az elején sok mindent megtudtunk az itteni életről. Az autó például hatalmas luxus. Kicsi a sziget és már az sok millió Ft-ba kerül, hogy engedélyt kapj egy járműre, ami 10 évre szól. Mesélt a fent említett szigorú törvényekről és higgyétek el, az nem csak egy wikipédiás szöveg, az mind igaz. Az egész országban NEM LEHET RÁGÓGUMIT KAPNI. Mikor ezt meghallottam nem hittem el, ezért több boltban is megpróbáltam kérni. Volt, ahol csak mosolyogtak a próbálkozásomon…:)

Szuvenír boltokban olyan vicces pólokat árulnak a turistáknak, amiken azt figurázzák ki, hogy mi mindent nem lehet csinálni Szingapúrban és mekkora bírság jár érte. Rágózni, cigizni, köpni, szemetelni, WC-t nem lehúzni, metróban enni és még ezer dolog. Minden kis bűn több száz, vagy éppen ezer szingapúri dollárba kerül.

Este sétáltunk a városban és megkerestük a szórakozó negyedet is. A Clarke Quay egy nagy tér szökőkúttal a közepén, körben bárok, discok és éttermek sora található. Több helyre is megpróbáltunk bejutni, de dress code miatt nem sikerült. Komolyan mondom, hogy az elmúlt FÉL ÉVBEN egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor volt rajtam cipő. Szeptember 20-a óta szinte csak papucsban járok és egyikünk sem gondolt arra, hogy ez probléma lehet. Fáradtak is voltunk, így ahelyett hogy hazataxiztunk volna cipőért, megittunk néhány sört egy Hegylakó nevű skót bárban és lefeküdtünk aludni, mondván, hogy majd a második napon szétcsapjuk magunkat. Ezen amúgy elég sokat spóroltunk, mert a legolcsóbb csapolt sör is 1500Ft volt.

Második nap – febnruár 12.

A napunk azzal indult, hogy az arab negyedből átsétáltunk az indiaiba ebédelni és nézelődni. A pici indiai étterem muszlim pincére nagyon kedves volt velünk, akárcsak a hostel személyzete, a taxis vagy az idegenvezető az első napon. Ez olyasmi, amit a 11 napos kaland során nap mint nap megtapasztaltunk, illetve az elmúlt fél évben is szinte állandóan. Volt egy hatalmas kép a falon a Kába kő körüli zarándoklatról Mekkában. Felálltam, hogy jobban megnézzem és az lett a vége, hogy a pincér kisebb előadást tartott a muszlim vallásról. Már írtam, hogy ateista vagyok és mennyire gyűlölöm az összes vallást, viszont érdekel más kultúrák megismerése és ehhez ez is hozzá tartozik. Karesszal és Atival felváltva tettük fel a srácnak a kérdéseinket. Így volt ez pár nappal később is Kuala Lumpurban, mikor egy hindu filmes ipse vízipipázgatás közben Karesznek tenyérjósolt, közben meg a böjtölésről, önmegtartóztatásról és világnézeti kérdésekről beszélt nekünk.

Ezt most inkább hagyjuk, nagyon elkalandoztam. Csak azt próbálom valahogy leírni, hogy a szokásos turista látványosságok felkutatása mellett ezer olyan élményben van részem, amit nem tudok elmesélni. Például a buddhista barátnőm szertartásai a bárjában és hasonlók…

Visszatérve a turista látványosságokhoz; 2010 júniusában elkészült SG-ban a legérdekesebb épület, amit eddig láttam. Három 55 emeletes torony áll az öbölben, a tetején egy ,,hajóval”. A fedélzet közepén egy 380 méter hosszú pálmafás strand található 200 méteres medencével, melynek látszólag nincs széle. Az egész épület hotelként funkcionál 2560 szobával. Legnagyobb bánatunkra a medence a vendégeknek van fenntartva., így mi ,,csak” a hajó orrában található teraszra jutottunk fel, de a látvány innen is lenyűgöző volt. Viszonylag sok időt töltöttünk itt el. Két korsó 3000Ft-os sört is elszopogattunk, közben ismét megbeszéltük, hogy mekkora királyok vagyunk és jó lenne, ha soha többé nem kéne dolgoznunk.




A hotel tetején egy hatalmas, négy emeletes kaszinó található, az aljában pedig egy ennél is nagyobb bevásárló központ. Thai, indiai, arab, maláj, japán, kínai és mindenféle európai önkiszolgáló étterem található itt. Érdekes volt látni, ahogy a különböző népcsoportok békésen egymás ételeit eszik. Mi az indiai mellett döntöttünk és nem bántuk meg…

A bogár és kígyó evést leszámítva eddig nem sok említést tettem a gasztronómiai élményeinkről, de úgy érzem ezt a hiányosságot most pótolnom kell. Ati, Karesz és én is az indiai konyha megszállottjává váltunk az itt elfogyasztott ebéd után. Puha, omlós, isteni fűszerezésű bárányhúst ettünk, ami nagyon hasonlított egy jó magyar pörköltre, csak sokkal finomabb volt. A következő 10 nap során szinte állandóan indiai éttermeket kerestünk és itt Phuketen is mutton masala-val, nam-al és roti-val tömjük magunkat.

Ez a bejegyzés kezd túlságosan hosszú lenni, úgyhogy rövidítek kicsit. Este vettünk fel hosszúnadrágot és cipőt és sok-sok pénzért jól szétcsaptuk magunkat a Clarke téren. Itt egy kép az egyik pubból. A neve Beer Market és pillanatról pillanatra változnak a sörárak, mintha csak a tőzsdén lennél. :)

 

Harmadik nap – február 13.

Aznap este véletlenül két nagy eseménybe is belecsöppentünk. Az egyik egy ünnepség volt, azt hiszem ázsiai újév vagy ilyesmi. Láttunk egy nagy felvonulást és mindenféle műsort.

A másik egy utcai táncos buli, a neve City Alive. Évente rendezik és plakátokon láttuk, hogy hatalmas party lesz. Már a hostelben bevertünk egy üveg wiszkit Florian-al, aki szintén csatlakozott hozzánk. Együtt sétáltunk a helyszínre, ahol komoly csalódás ért bennünket. A szingapúri Forma-1-es nagydíj rajtkockáin iszogattunk pár száz emberrel egy olyan buliban, amit több ezres tömegre terveztek. A hangulat nem volt olyan jó, mint amire számítottunk ezért fogtunk egy taxit és ismét a Clarke téren fejeztük be az estét. Előtte még dumáltunk egy órát három magyar sráccal, akik fél éve kint élnek és IT szakemberként dolgoznak. Ők is meséltek pár dolgot az itteni életről, de most nincs hely, hogy ezt is leírjam.

A bulit sem részletezem, mert felesleges. Nagyon berúgtunk és nagyon jól éreztük magunkat. Kínai rockzenés helyen is ittam és még öt másik discoban. Volt olyan pub, ahol a teraszon nem székekben, hanem tolókocsikban ültek a vendégek. Kicsit morbid, de poénnak poén.

Másnap délben szurok sötétben ébredtem egy ablaktalan szobában. Biztos ismeritek azt az érzést, mikor félálomban az agyatoknak nem működik minden funkciója és kell egy kis idő, amíg képbe kerül az ember. Hát velem is ez történt de furcsább volt a szokásosnál. Arra, hogy nem Magyarországon vagyok, hanem Ázsiában, arra szinte azonnal rájöttem. Az, hogy nem Thaiföld, hanem Szingapúr ahhoz kellett kb. két másodperc. További három másodperc volt az is, hogy nem az arab negyedben vagyok Atival és Karesszel, hanem a kínai negyedben egy hostelben, mellettem pedig egy szingapúri csaj mocorog. Azt, hogy pontosan hogy kerültem oda még további percekbe telt kiagyalni, mert nem volt egy egyszerű történet…

Mesélhetnék még, de már biztosan unjátok. Jöjjön inkább a szokásos összefoglaló.

 

Szingapúr szerény véleményem szerint:

 

Pozitívum:

Nagyon szép, nagyon zöld, nagyon tiszta. Az időjárás tökéletes. Egész évben kellemes meleg van. Tengerpartja is van és sok picike sziget tartozik hozzá, azok is biztosan érdekesek. Az emberek nagyon kedvesek és példamutató, ahogy a különböző kultúrák és vallások ilyen jól megférnek egymás mellett. A gyerekeket már az iskolában arra oktatják, hogy hogyan kezeljék a kulturális és vallási különbségeket. Alacsony a bűnözés és a korrupció és nagyon magas az életszínvonal. Gyereknevelés szempontjából szinte tökéletes. Amit eddig meg sem említettem, hogy a lányok milyen gyönyörűek. Szerintem Magyarországnál is jobb, mert ennyi szép félvér lányt nem látni máshol.

Negatívum:

Minden nagyon drága, így ha nem itt keresi az ember a pénzét, hanem online, akkor jobb máshol elkölteni, ahol többet ér. Fiatalon egy idő után unalmas lehet, mert túlságosan kis ország.

 

Bocsi, hogy ennyire hosszúra sikerült a bejegyzés. Most jutott eszembe, hogy így is kihagytam egy teljes napot, amit egy szórakoztató szigeten töltöttünk 3D-s mozival és egyebekkel.

 

GL

Csáó

A következő képek a hajó hotel teraszáról készültek:

Hozzászólások

  • Thaiföld blog2011. március 25., péntek 18:44
    avatar

    Zoliii most vettem észre, hogy kérdeztél valamit az előző bejegyzésem után. Mivel nem valószínű, hogy bárki visszanézi a korábbi bejegyzéseket ezért itt válaszolok, remélem olvasod.

    Nem váltottam végleg HU SNG-re, csak kipróbáltam. A helyzet az hogy Onagmen a fullringen keresem a legtöbbet, de magyar idő szerint este 9 és éjjel 1 között megy csak elég asztal és még akkor sem elég nagy téten. Az 50 és 100$ososk mellé 30-ast is nyitnom kell amit nem szeretnék már. Ez az időszak itt éjjel 3 és reggel 7 között van, ai qrvára kikészít. Ha kiszélesítem és 22-est is játszok akkor is éjjel 1-től reggel 8-ig kell pókereznem. Egyszerűen nem bírom és úgy éreztem, hogy a nappali időszakra is kell keresni vmit.
    Az asztalszámot ne hasonlítsd össze. HU SNG-t 2 asztalon nyomok de így is 12 megy le óránként 3 perces Turbóból. Full ringet 8-12 asztalon tolom és talán 20 megy le. Viszont nem ez a fontos, hanem az órabér, amit nem csak a játkszám, hanem a tét és a winrate is befolyásol. Ha jó játékos lennék akkor jobban megérné HU-ni. Eddig 1000 db-ot toltam le és kb 60$-os órabérre jött ki RB-el együtt.

  • zolcsi0072011. március 25., péntek 19:44

    Hola!
    Röid,rövid,rövid :)
    GL!

  • Jonas 772011. március 25., péntek 23:48
    avatar

    NEM volt hosszú, NEM volt unalmas....
    Mégmégmég!!!!

    UI: Kalappal a pokerhez, upot!

  • Tyllus2011. március 26., szombat 08:32
    avatar

    jó bejegyzés, csak túl rövid :-)

  • Jackson3332011. március 26., szombat 10:47
    avatar

    3 hét és vége a kedvenc blogomnak:(. Valaki már írta korábban és én is amondó vagyok érdemes lenne egy könyvben megjelentetni ezt a 7 hónapos kalandot. Biztos bestseller lenne!:)
    Írtátok októberben újra nekivágtok de már nem toboroztok. Azért ha összejönne egy új csapat aki nekivágna a túrának légyszi jelezzétek mert nekem is nagyon mehetnékem van.

  • GreEko2011. március 26., szombat 11:27
    avatar

    a könyv mekkora ötlet!!

  • Godmode2011. március 26., szombat 12:55
    avatar

    szeretem ezt a blogot!

  • Tyllus2011. március 26., szombat 13:02
    avatar

    könyv +1

  • Thaiföld blog2011. március 26., szombat 13:38
    avatar

    Nem valószínű, hogy véget ér a blog. Májusban tervben van egy Eureka póker tour Szlovéniában, amit raftingolással és bulizással is egybekötünk. Ezt minimum 7 hét Amerika követi.
    Las vegasról már sokan írtak, így nem hiszem, hogy olyan érdekes lesz mint ez a 7 hónap de azért igyekszünk majd...
    Az, hogy októberben nem fogok új csapatot toborozni nem azt jelenti, hogy nem jöhetnek más akadémiások. Csak azt mondom, hogy nem fogok ismét 8-10 emberhez alkalmazkodni, közösen repjegyet venni, járműveket venni és házat bérelni. 2-3 négy vagy öt fős csapat ideális lenne. Költözhetünk egy helyre, mehetünk együtt VISA runra és bulizhatunk együtt, de a dolgokat külön szervezzük és nem függünk egymástól.

  • Thaiföld blog2011. március 26., szombat 13:46
    avatar

    A könyvírással több probléma is van. Az, hogy 3 oldalt normálisan bepötyögök nem jelenti azt, hogy képes lennék 300-at is úgy megfogalmazni, hogy élvezhető legyen. Valószínűleg ha egyszer írok majd könyvet akkor meg kell kérnem egy igazi írót, hogy fogalmazza át.
    5-10-20 év múlva talán meg is teszem. Addigra biztos lesz annyi élményem, hogy még olvasni is jó legyen, de egyelőre még nem érzem így.

  • Zooltán2011. március 26., szombat 13:47
    avatar

    Remek összefoglaló, de ha minden "lényegtelen" dolgot leírsz, azt is szívesen elolvassa a blogodra szomjas társaság.

  • Csoszogi332011. március 26., szombat 14:12
    avatar

    Élvezet volt olvasni!

  • qwertibie2011. március 26., szombat 15:44
    avatar

    "Mesélhetnék még, de már biztosan unjátok."
    Nem, nem unjuk, mesélj még :)

  • _Roll_2011. március 26., szombat 15:51
    avatar

    Azt a medencét ki akarom próbálni :)

  • Zoleee2011. március 26., szombat 17:09

    "mellettem pedig egy szingapúri csaj mocorog. Azt, hogy pontosan hogy kerültem oda még további percekbe telt kiagyalni, mert nem volt egy egyszerű történet…"

    A legérdekesebb dolognál félbehagyod :-) Még szerencse, hogy majd skypon kifaggathatlak :-)

  • zeal2011. március 26., szombat 18:34

    Azért ezt még szívesen olvasgatnám... pár száz oldalon keresztül. :)

  • efnyo772011. március 28., hétfő 13:38

    Nagyon jó beszámoló,mindig nagyon várom!!!

  • Dj69k2011. március 28., hétfő 18:30
    avatar

    h h nem esnek le az uszók?
    vágom , hogy van valami szar ott de hát oda lekarcolni se lehet valami jó érzés?

  • handsome joey2011. március 28., hétfő 18:48
    avatar

    En is imadom a blogot . ket evet eltem itt es nekem hianyzik egy picit. Tok jo volt ott csajozni egyebek,( sor az draga uraim) Menjetek batamra ( next island) Indonezia olcsobb ,vadabb

  • csoda2011. március 31., csütörtök 11:27

    Koszi az irast! A blog tokeletes ! Csak meg meg! :)))
    GL forduljon pozitivba a szerencsed!

Ha hozzá szeretnél szólni, lépj be! vagy regisztrálj!