Thailand Blog 2014 - Krabi IX. szín álom az álomban...nyaralás a nyaralásban 2.rész

2014. október 21., kedd 16:28
Krabi folytatás
A másnapi program az előző éjszakai vendéglátóipari egységek minőségellenőrzése, valamint a világ nagy dolgainak a medence mellett történő egész éjszakás megvitatása folyamán nehezen indult.
Ivós kiegészítés (csak azért, mert ilyet még nem láttam): szomlyasak voltunk, és kikértünk 2 pohár Jamesont. Namost olyan pohárban érkezett, aminek az alján volt egy kis dudor, mintha egy üveggolyót ragasztottak volna az aljára. Azért azt megnézném, amikor a merev részeg nem túl szomjas vendég betéved egy ilyenre, és esélye nincs, hogy legalább a pohárhoz tudja viszonyítani a vízszintes tengelyt...
Tibi atya ezért büntetne....
Egy un. 4 island túrára voltunk befizetve, melynek lényege bámilyen meglepő, és meghökkentő, de 4db sziget meglátogatása. Két lehetőség volt, az egyik a már bemutatott long tail boat, a másik a speedboat, úgy döntöttünk, hogy inkább ezt választjuk. Mint minden túránál, itt is felvettek minket a szálloda előtt, majd levittek a sétáló utcán lévő központba, ahonnan ezek a túrák indultak.
SpeedBoat
A cég nem csak egy túrát indít ilyenkor, úgyhogy rengeteg ember volt lent különböző túrák miatt. Odamentünk a regisztrációhoz, ahol felmatricáztak minket, a narancs színű csoportba helyeztek minket. A túránk első vicces aspektusa az volt, hogy a huszonakárhány főből mi voltunk egyedül fehérek, nem tudom hogy a szigetek, vagy mi voltunk a nagyobb látványosság. Az idegenvezetőnk egy kedves helyi hölgy volt, mindig elmondta a szöveget, majd utána hozzánk fordult, és 3 centiről nekem is sikerül meghallgatni, biztos engem talált hármunk közül a legmgefelelőbbnek fél óra tengeri alvás után.
Első sziget, ahol megálltunk egy benzinkút méretével vetekedett, egy minimális problémával szembesültünk ott, mégpedig azzal hogy a szigeten kb 30 csónak volt kikötve, és az egy négyzetméterre jutó távolkeletiek száma a hongkongi népsűrűséggel vetekedett.
Ha ennyi csónak, akkor mennyi selfie bot.....
Ez a benyókút szigetről készült, ennek kb a fele a mérete
Mivel enyhe alváshiányban szenvedtem, a toleranciaszintem vészesen lecsökkent. Pár hónappal ezelőtt láttam, hogy elkezdtek árulni az interneten egy olyan hiánycikket, ami megoldás minden eddigi betegségre, a világválságra és a sarkifókák populációjának csökkenésére, ez pedig nem más, mint a selfie bot. Aki véletlenül nem ismerné, annak leírom ennek a csodálatos találmánynak a lényegét: ha mindenáron magadat akarod lefotózni, és a karod nem elég hosszú, arra pedig képtelen vagy, hogy egy melletted álló személyel olyan szinten beszédbe elegyedj, hogy "Elnézést Hölgyem/Uram, készítene egy fotót rólunk?", akkor a tökéletes választás. Egy kb másfél méter hosszú botról beszélünk, aminek a végén egy tartó van, ahova a telefonod bele tudod tenni, és lefotózni magad. Univerzalitását tekintve verhetetlen: tökéletes verekedéshez, úri sétához pálcának, felkarózni a muskátlit...stb.
Szeretnék egyszer találkozni azzal, aki ezt kitalálta...
Na most a toleranciaszintem csökkenésének, a tömegnek, és a egy főre jutó selfie botok arányának következtében elkezdtem különböző halálnemeket kitalálni a selfie-ző társainknak, aminek zömét magával a bottal kívántam volna eszközölni.
Nagyon kíváncsi leszek, majd amikor a vénaszkennelés közben az arénában próbálják megmagyarázni a magyar szurkolók, hogy ez tulajdonképpen nem ólmosbot, hanem selfie bot, mert meccs közben is szeretnék fotókat csinálni....
A sziget amúgy szép volt, bár indokolatlannak éreztem tankolás nálkül háromnegyed órát eltölteni egy benzinkútnyi területen, de rájöttem, hogy ez ennél a túránál bevett szokás, hogy minden szigeten rászámolnak legalább 2db "csak még egy utolsó képet" túristára, nem sietnek sehova. A második sziget Koh Gai (Chicken Island) volt, stílusosan csirke alakjáról kapta a nevét. A szigettől kb 50m-re megállt a hajó, ahol a mi kedves idegenvezetőnk közölte, hogy snorki time-van. Kaptunk búvárpipát, szemüveget, és lehetett menni halat nézni. Ekkorra már a hajó orrában levő (wasp által vip-nek nevezett, más kultúrákban hőkalitka nevű kínzóhelyiség) tartózkodtunk, és mivel mindenki sorakozott az felszerelésért, ami a többieknél mentőmellényt is takart, az európai különítmény úgy gondolta, hogy dobbantsunk a hajóról az orr résznél, úgyhogy nem vártunk a többiekre. Kérdeztük a mi drága idegen vezetőnket, hogy ugorhatunk-e, mondta igen. Kérdeztük milyen mély a víz, mondta hogy 3m (nem volt annyi). Rutinosan hagytam előreugrani Waspot, ha már valakinek fejjel kell a homokba beleállnia a sípcsontig érő vízben, akkor arra meghagynám másnak a lehetőséget. Végül is mély víz volt, de ugráskor beverte a lábát valami kőbe, ergo ez ilyen távolkeleti 3 méter lehetett.
A Búvár Kund program helyszíne
Több észrevételt is sikerült tenni a vízben:
1. Nem minden pipa szigetel megfelelően
2. Fél liter tengervíztől még nem jön vissza a reggeli
3. A selfie bot a vízben is használható.
Sajnos nekem se a szemüveg, se a pipa nem szigetelt kellően, úgyhogy valamivel hamarabb visszamásztam a hajóra, a többi túrista viszont úgy fotózkodott a vízben a mellény nélküli bátor magyarokkal, mintha legalább vizen jártak volna.
Amikor ezzel végeztünk, átmentünk a sziget másik felére, ahol vártak minket ebéddel. Ez volt kb a menza sziget, mert itt is rengeteg hajó volt, és tényleg kb menza jelleggel kaptuk az ebédet (kiegészítésként hozzá kell tenni, hogy akármelyik utazást, amelyiken idáig részt vettünk, minőségileg mindig kifogástalan ebédet kaptunk, és nagyon jól szervezett túrákon vettünk részt).
Kicsit úgy éreztem, hogy itt is indokolatlanul sok időt hédereztünk, valószínűleg az emésztési időt is beleszámították.
Ezután következett a No.3 (Poda Island), itt már vágtuk, hogy ezek sokmindenben nem különböznek egymástól, max más a kilátás, erre nem lehetett panasz. Mondjuk az vicces, hogy tábláról kellett megtudni, hogy mit kell csinálni cunami esetében. Ha valamikor véletlenül belefutok egy ilyenbe, előtte mindenképpen keresek egy ilyen táblát, hogy átismételjem az ezzel kapcsolatos ismereteimet.
OKJ-s képzés indul hamarosan ezzel kapcsolatban
A következő sziget már ismert volt, mert tulajdonképpen a Railey nevű félsziget egyik strandjánál raktak ki minket. Itt volt egy kicsit időm aludni. Egyébként az itt található látványosság, ha az ember nem megy körbe a szigeten, csak a strandon van, akkor 15 perc alatt kávéval cigivel megvan, itt is eltöltöttünk egy órát. A legviccesebb ezen a helyen egy barlang volt, ahol az alábbi képeket készítettem:
Várnék véleményeket, hogy ezekkel mi lehet a terv...
A 12-es lövész ezred titkos fegyverzete


Railey beach
Mindezek után visszatértünk Krabira, estére csak light-os sörözés volt kilátásba helyezve, úgyhogy nem is túráztattuk magunkat túl, inkább a pihenésé volt a főszerep.
Következő nap a visszaút előtt az volt a terv, hogy elmegyünk az Emerald Poolhoz, ami Krabi másik végén van, viszont aki arra jár, mindenképpen érdemes megnézni. Ez valójában egy nemzeti park (lsd. dzsungel sétálóutcával), ahol is van 2 természetes medence. Az egyik egy azúr kék színű megtekintésre tökéletes, fürdésre teljesen alkalmatlan mini tó a dzsungel közepén, ráadásul jó hideg is. A másik sokkal érdekesebb, ugyanis a hegyoldalban van, és az egész hely kialakítása olyan, hogy a fentről lefolyó víz nem mederben, hanem nagy területen a köveken keresztül folyik le.
Nincs meder, folyik ez mindenfelé...
Mivel ezt az esetek nagy többségében egész nap süti a nap, mire leér a vízgyűjtő medansziéhoz, addigra meleg lesz a víz, és bár itt a tengert sem nevezném hidegnek, de ez még melegebb lett. Itt lehetett fürdeni, és bár igaz, hogy hétfő volt, valószínűleg egy fél évet késhettek a május 1-jével, mert annyian voltak, mint egy hétvégi napon.
A helyi zsóri fürdő
Először a másodszorra megemlített tavat néztük meg, utána mentünk fel a nagyon azúr tóhoz, ahol sikeresen elkapott minket az a fajta eső, amiben levegőt se nagyon lehet venni. Egy szerencsénk volt ezzel kapcsolatban, hogy nem sokkal volt hidegebb, mint a lenti tó vize. Ennek örömére mire visszaértünk a kocsihoz, száraz ruha nagyon sok nem volt rajtunk, úgyhogy enyhe logisztikai, és egyéb ergonómiai módszerekkel megoldottuk, hogy a platós járgányon hátul se ázzanak szét a csomagaink visszaúton Phuketre.
A késő esti órákban érkeztük, ismét megszemlélve a thai közlekedés egyszerűségét, előzékenységét, és racionalitását. Lezajlott egy érdekes párbeszéd út közben a gyorsforgalmin:
- B*zdmeg
- Mi az?
- Láttad azt ott balra?
- Mit?
- Hát ezaz...
Koromsötétben ugyanis nem gáz, ha a kisteherautó hátulról egyáltalán nincs kivilágítva, elölről pedig kizárólag az egyik helyzetjelző, amit kb egy gyertyával is helyettesíthetett volna a sofőr. Két lehetőséget tudok elképzelni: 1. A környezettudatosság jegyében spórolt az árammal a pilóta, 2. Lopakodó üzemmódban szállította a curryt titkos receptúráját.
Mindent összevetve Krabi gyönyörű. Nagyon sok lehetőség van túrákra, hajótúrákra, mindenfajta kikapcsolódásra, amit az ember akár egyedül, de inkább családdal próbálna ki. Könnyű megtalálni, és valamilyen szinten könnyű eligazodni, kivéve az Emeraldnál. Kezdek szembesülni azzal, hogy aki ilyen, és ehhez hasonló túrákat tervez, ne is nagyon gondolkodjon másban, mint négykerekesben, és terepjáróban. A Google Maps elvitt minket is olyan helyre, ahol egy Yaris szinte biztos nem ment volna át.
Az elmúlt pár nap mivel munkával telt, sokminden nem történt, mindösszesen annyi, hogy a közelben levő muszlimok által lakott területet vizsgáltuk meg behatóbban, és nagyon szimpatikusnak tűnik. Egyrészt ott van a mosoda, ahol Ágnes & Ágnes a mosást végzi, másrészt náluk minden sokkal olcsóbb.
Remélem mindenki számára világos, innentől kötelezően betartandó
A mosás kb 1 óra, elmentünk addig bevásárolni, de kb 20 perccel hamarabb értünk vissza, gondoltuk valahol meg kéne inni egy teát (igen, teát), találtunk egy olyan nyárikonyha jellegű kisbolt-söntés-menza jellegű valamit, ahova beültünk. A tulajdonos nő úgy nézett ránk, mint gyújtogató a vizes szénára, sokmindent várt, azt speciel, hogy 2 széparcú fehér gyerek beül oda, és kávét akar inni, ennek az esélye kb derivált a nullához. Érdekes sűrített tejes erős teájuk van, és suhanc koromban megfordultam 1-2 olyan vendéglátóhelyen, ahol a pultos a fejével tartotta a mestergerendát, de szerintem még ott sem ittunk semmit olyan olcsón, mint itt. Eldöntöttük, hogy törzsvendégek leszünk :)
Az elkövetkezendő napokban a terv a munkában utolérni magunkat. Ezzel az itteni programjaink jelentős részén túl vagyunk, igyekszünk behozni a lemaradást munka terén, persze olyan szinten, hogy ez azért az ivás rovására semmiképpen se menjen. Amit még szeretnénk megnézni, az egy 3 napos dzsungeltúra, Pipi szigete, James Bond sziget. Ezekről is lesz beszámoló.

Hozzászólások

  • Palesz762014. október 21., kedd 17:23
    avatar

    Színvonalas beszámoló. Jó a stílusod , nekem nagyon tetszik!

  • Evolution2014. október 22., szerda 12:27
    avatar

    frankó bejegyzés lett, ülnek a poénjaid! felüdülés olvasni!

  • kohagyma2014. október 24., péntek 12:02

    és még a képek is nagyon jók!!!

  • maeve282014. október 24., péntek 15:17

    Tényleg jó anyag!Mit tudtok kint dolgozni?

  • Thf2014. október 24., péntek 15:54
    avatar

    Sajnos a zsindelyezés és a nyílászáró cserének nincs itt szezonja, úgyhogy maradtunk a HU-nál, azt már csináltuk otthon is :)

  • mrj2014. október 28., kedd 12:58
    avatar

    ahogy elnéztem Patongon jobban is megy nektek a HUpoker mint a szögelés...

  • Wasp2014. október 28., kedd 17:29
    avatar

    Repülőzéssel se kerestek meg sok pénzt.... ahelyett is inkább coinflip headsupokat toltak volna ;)

  • Thf2014. október 30., csütörtök 12:44
    avatar

    Nem tehetünk róla, a zsindelyeket idáig ragasztottuk, nem szögeltük (lehet ezért nem megy a bolt). A repülőzés is nyilván egy tudás (és fröccsöntött műanyag) alapú játék, de be kell szüntetni, mielőtt robogó kulcsok kerülnek be a kasszába
    [Repülőzés lsd.: 3-5 éveseknek gyártott, már nem lenyelhető műanyag játék. Nehéz leírni a metodikáját, szerintem sokat elmond róla, hogy Németországban hiánycikk lett, és nem a túlnépesedés, hanem az Oktoberfest miatt. Nem lennék meglepődve, ha a világon emiatt a cucc miatt tört volna ki tömegverekedés kocsmában...

Ha hozzá szeretnél szólni, lépj be! vagy regisztrálj!