A tiltcsökkentés és a tudatos játék.

2012. január 23., hétfő 23:55
Avagy te megszervezed-e a sessionödet?

Mindannyian tudjuk, hogy az on-line pókerszakmában egyre több nehézséggel kell szembenéznünk. A kusza törvényi szabályozások, a termek változóban lévő fishbarát üzletpolitikája valamint a regulárok növekvő száma mind megnehezítik az életünket, még akkor is ha csak kicsit nyerő vagy éppen vesztő, RB pro regekről beszélünk. Ráadásul a variancia állandó, így az amúgy is kicsi profit amit egy-egy leosztásban termelünk, nagyon nehezen, sok-sok kerülőúton tud csak eljutni hozzánk. A hosszú táv egyre hosszabb és ez a tendencia egyáltalán nem úgy néz ki, mintha változni akarna. A talpon maradáshoz, fejlődéshez, ne adj isten a limit és bankrollnöveléshez pedig két dolgot szoktak ajánlani: a folyamatos tanulást valamint a tilt-managementet.

A komolyabb játékosok közül, a tanulást nagyon kevesen szokták félvállról venni és nem is ismerek olyat, aki azt mondaná, hogy a tanulás felesleges. Így az első pontot mindenki megszívleli és alkalmazza, ki jobban, ki rosszabbul, ki ilyen, ki olyan módon. A tilt-managementet azonban a legtöbb játékos félreértelmezi és bár a legtöbbször öntudatlanul, de rosszul alkalmazza. Nagyon sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a tilt-management az, ha tudatosan próbálnak nem idegeskedni egy parti végkimenetelén vagy megpróbálják megőrizni hidegvérüket amikor lemákolják őket, meredten bámulva maguk elé, netán csettintve, anyázva egy rövidet, nevetve egy kínosat. Ez a koncepció azonban rossz, mert semmit sem változtat a játékos hozzáállásán, ugyanúgy a pillanatnyi nyerés vagy vesztés marad az előtérben, csupán próbálva becsapni az agyunkat, az érzelmeink kerülnek elnyomásra. Ez attól függően, hogy mennyire vagyunk kipihentek, előbb vagy utóbb belső feszültséghez vezet, amiből pedig már egyenesen következik, hogy tilt alatt játszunk. Egy alattomos tilt alatt, amiben a játékos a B, netán a C játékát játsza, anélkül, hogy észrevenné, mit is csinál igazából. Van olyan ember akinél csak akkor tudatosul a tilt állapot, amikor az egér már darabokban hever előtte. Ha pedig nem gyűlik össze benne elegendő feszültség, hogy eljusson addig a pontig, akkor képes napokon, sőt heteken keresztül ebben az állapotban játszani, görccsel a gyomrában indítva és zárva a sessiont. Az A játék ilyenkor már nagyon ritkán kerül előtérbe és ha nem fog ki egy kiadós upswinget, akkor belekerülhet egy olyan spirálba, amit a rollja egy nagyon jelentős része bánhat. Pedig a tilt management a mai mezőnyben legalább annyira fontos, mint a tanulásra fordított idő, egyrészt a down-spirál elkerülésére, másrészt a megfejtett játékokban (pl. sng) vagy a mid-stakes rb regekkel teli asztalokon ez lehet az egyetlen lehetőségünk a profittermelésre.

Az agyunk azonban igen érdekesen működik, hiszen állandóan ok-okozati összefüggéseket keres, amiket ráadásul el is tárol a memóriájában. A forró vasaló amihez hozzá értem megégetett? Többé nem nyúlok hozzá! Legyorsulták az ászaimat riverre, overbeteltek, megadtam és pénzt vesztettem? Többet nem adok meg river overbetet ászokkal! Láthatjuk, hogy mindkét következtetés lehet hibás, de azt a következtetést vonjuk le és raktározzuk el, ami az adott célhoz mérten a legtöbb profitot hozza számunkra. Tehát az, hogy ne égessük meg a kezünket vagy hogy ne veszítsünk pénzt. De a pókerben a nagy csavar a hosszú távú profit. Ezt rosszul kezelve vagy figyelmen kívül hagyva elkövethetjük azt a hibát, hogy a tanulság levonását az adott lépés nyereségességéhez csatoljuk. Ha pénzt nyertünk, jól döntöttünk, ha veszítettünk rosszul és többé nem akarjuk elkövetni ugyanezt a "hibát". Ha pedig tudjuk, hogy matematikailag a döntésünk jó és mégis veszítünk, akkor jön a tilt. Mindez csupán azért, mert a visszajelzésre rossz célt tűztünk ki magunknak. A pénzt. Pedig a fenti példa bizonyos ellenfelek ellen lehet +EV, viszont mindenféleképpen varianciával jár és elképzelhetetlenül hosszú távon jön ki az adott lépésünk igazi, minket megillető profitja. A legrosszabb az egészben, hogy nem intézhetjük el annyival, hogy innentől csakis Sklansky dollárra központosítunk, mert szükségünk van valami sokkal kézzelfoghatóbb visszajelzésre mint egy virtuális, nem is valós és nem is pontos szám. Egy idő után úgysem bírjuk majd csakis a vélt profitból leellenőrizni fejlődésünket és az EV vonal nézegetése egyre és egyre több időnket fogja kitenni ami feszültséget és később tiltet szül, ráadásul közben egyre több fórumtársunkat is sikeresen megőrjíthejük. Így, a pénzt mint visszacsatolást, el kell felejtenünk.


Nyeremény helyett, a tanulás legyen a visszacsatolási eszközünk!

 

Ha elfelejtjük a pénzt és a visszajelzést attól várjuk, hogy egy adott sessionben vagy időintervallumban mennyit fejlődtünk vagy tanultunk, akkor kiiktatunk egy nagyon fontos dolgot, a varianciát. Egy ellenfelünk mákolása vagy rossz lépése sem tudja majd gátolni a fejlődésünket, mert nincs hatása arra, hogy mi hol tartunk fejlődésben. Nem lesz többé szükségünk arra, hogy a nyeremény alapján állapítsuk meg, mennyit sikerült haladnunk. Egyéni, személyre szabott nyereményünk lesz, ami csakis tőlünk függ, hogy megkapjuk-e. Nem tiltelhetünk azon ha nem kapjuk meg, maximum bosszúsak lehetünk magunkra. De mit is kell tanulnunk, hogy valódi visszacsatolásban legyen részünk?

Egy szakma elsajátítása során négy különböző kompetenciaszinten megyünk keresztül. Minden szinten máshogy gondolkozunk, máshogy oldjuk meg a problémákat és más a tudatosság-szintünk. Az első szint a kezdő, amikor még nem tudjuk, hogy mit nem tudunk. A második a haladó, ahol már sikerült arra rájönnünk, hogy mi az amit nem tudunk. A harmadik a szakértő, amikor tudunk és azt is tudjuk, honnan tudjuk. A negyedik utolsó fázis a feljődésben a nagymester, amikor nagyon is jól tudjuk, hogy mi a helyénvaló, de nem tudjuk honnan. A negyedik fázis a legérdekesebb, hiszen a gondolkodási stílusunk ugyanolyan lesz mint egy kezdőé: intuitív. Mindent nagyon jól csinálunk, de annyira természetes, magától értetődő, mintha levegőt vennénk és ha megkérdeznénk tőlünk hogyan és miért csinálunk amit csinálunk, meg kéne állnunk egy pillanatra, hogy eltöprengjünk a válaszon.

Ahhoz, hogy egy szakmában elérjük a mesterfokozatot, sok, a szakmához szükséges kisebb dolgot kell elsajátítanunk. Ez rengeteg időt, erőfeszítést és kitartást igényel. Ráadásul a tananyagok a legtöbb esetben egymásra épülnek, így tökéletesen el kell sajátítanunk egy részt ahhoz, hogy egy másikat rá tudjunk majd építeni. Ehhez azonban nem elég alapszinten alkalmaznunk az adott anyagot, be kell azt építenünk az öntudatunkba. Ha ezt nem tennénk, olyan sok információt kellene egyszerre átgondolnunk amire sem időnk, sem szabad agyi kapacitásunk nem lenne a pókerasztalnál. Úgy kell elsajátítanunk minden apró tananyagot mint a nagymester egy teljes szakmát. A tanulási folyamat, amiben minden egyes tananyagot elsajátítunk, szintén négy fázison megy keresztül:

Öntudatlan hozzá nem értés - Ebben a fázisban nem tudunk egy adott anyagról, nem értünk hozzá és nem is foglalkozunk vele.

Tudatos hozzá nem értés - Felfedezünk egy új tananyagot, foglalkozunk vele, de még korántsem sajátítottuk el. A tanulási folyamat innen indul.

Tudatos hozzáértés - Az új tananyagot teljesen ismerjük, használjuk, de még döcögősen, nehézkesen boldogulunk vele. Ha nem figyelünk eléggé, vagy nem hozzuk az A játékunkat, hibákat követünk el a használata közben. Azonban ezek a hibák adják visszacsatolást a fejlődésünk egy adott szakaszáról. Így tanulunk.

Öntudatlan hozzáértés - Az új tananyag beépült az öntudadunkba, természetesnek vesszük a használatát és pontosan a jó szituációban alkalmazzuk. Akár a B vagy C játékunk közben is.

Láthatjuk, hogy a célunk minden egyes tanulandó anyagnál, az Öntudatlan hozzáértés fázisig való elsajátítása. Ha ezt nem tesszük meg, túl sok információt kell egyszerre feldolgoznunk és nagyon hamar megrekedünk a nagymesterré válás folyamatában. Nem lesznek biztos alapjaink amire a következő tananyagot felépíthetnénk és frusztráltan fogunk játszani, nem az A játékounkat hozva. Márpedig minél kevesebbszer játszuk az A játékunkat, annál több hibát fogunk elkövetni az olyan anyagokban, amikben még csak a Tudatos hozzáértés fázisában járunk. Az Öntudatlan hozzáértés valamilyen tananyagban már a legtöbb embernél megtalálható. Egy kicsit is tanult játékos gondolkodás nélkül dobja a 23s-t utg-ből egy FR CG asztalon. Ez a folyamat természetessé vált. Ha kéne, meg tudná magyarázni, hogy miért az a +EV játék, de inkább nem teszi, egyszerűen tudja. A célunk a fejlődésben az, hogy a lehető legtöbb lépés, koncepció pontosan ebbe a fázisba jusson el. Ez lesz a mi visszacsatolási eszközünk.

Azonban a fejlődéshez sincs királyi út. Meg kell keresnünk minél több olyan dolgot a játékunkban, amiben úgy érezzük, hogy hibázunk. Próbáljuk meg minél jobban szétbontani a játékunkat, az nem lehet cél, hogy javítani kell a post-flop játékomon, annál mélyebbre kell menni. Nem c-betelek eleget? Keveset blöffölök turnon? Sokat floatolok? Keveset value-betelek riveren? Ilyenfajta hibákat kell keresnünk, ahol nem egyértelmű a válasz első látásra. Ezekről írjunk egy listát, hogy tudjuk min kell dolgoznunk session közben. Mindig azzal kezdjünk, amiben már a legbiztosabbak vagyunk, hiszen ezek az anyagok már a Tudatos hozzáértés fázisában járnak. A célunk az, hogy ezeket az anyagokat az Öntudatlan hozzáértés fázisába emeljük. Ne készítsünk túl sok feladatot egy sessionre, kettő vagy három pont eléggé le fogja terhelni a figyelmünket, ugyanis session közben a célfeladatokat nagyon meg kell rágnunk, hogy a lehető legjobb megoldást válasszuk. Ha netán egy komplexebb feladatot választunk aznapi célnak, akkor ne tegyünk más feladatot mellé. Ilyen lehet például a kapott banki esély vagy egy emeléssel az adni kívánt banki esély pontosabb kiszámolása vagy az ellenfél range-ének pontosabb meghatározása turnre. Próbáljunk meg egy feladattal egészen addig foglalkozni amíg nem érezzük, hogy az bekerült az öntudatunkba. Akkor sikerült elérni a célunk, ha nem vesszük észre, hogy mit csinálunk, csak azt, hogy a végeredménnyel az utólagos elemzés során egyetértünk. De nézzük, hogyan is kapjuk meg a kívánt visszacsatolást.

 

Ahhoz, hogy teljesen kiiktassuk a nyeremény befolyását pókeres életünkre, egy sessiont három részre kell bontanunk.

Pre-session - Készüljünk fel a játékra. Ez minden embernél máshogy kezdődik, van akinek egy kör kocogással a háztömb körül, van akinek egy könnyű reggelivel, de olyan is van, akinek egy rövid oktatóvideóval. A lényeg, hogy itt már dolgozzunk és gondolkozzunk azon, hogyan állnak az aktuális céljaink. A játékunk melyik részére kell legjobban koncentrálni? Mennyit sikerült haladni az utóbbi időben? Van-e valamilyen új dolog ami egy nemrég megtanult dolog kapcsán merült fel? Ha ezzel végeztünk, session előtt nézzük át a fejlődési listánkat és válasszuk ki azokat, amelyek fontosak nekünk aznapra. Ha kiválasztottuk, akkor ki van választva! Session közben a lista többi része másodlagos szempontot élvez.

Session - Játszuk a játékunkat és közben jelöljük meg a szokásos kérdéses handeket, valamint minden olyan handet amiben bármilyen apró kérdés merül fel az aznapi céllal kapcsolatban. Szerencsére a HM2 és a PT4 is segítségünkre lesz ezzel kapcsolatban a közeljövőben, mivel a jelölt handeknek különböző tag-eket adhatunk. Használjunk más tag-et az általános kérdésekre valamint a napi céllal kapcsolatos handekre.

Post-session - Nézzük át figyelmesen a megjelölt handeket. Ha úgy érezzük, hogy fáradtak vagyunk, akkor hagyjuk ki azokat a handeket, amik nem a napi céllal kapcsolatosak, de pár, a napi céllal kapcsolatos legkritikusabb handet mindenképpen nézzünk át, ugyanis ez a mi játékunk visszacsatolása. Nem a pénz, a fejlődés. Egy maratoni session után természetesen fáradtnak fogjuk magunkat érezni bármilyen komoly elemzésre, de a következő session előtt mindenféleképpen pótoljuk az elemzést. Ha nem pótoljuk, nem kapunk visszacsatolást az aznapi session-ről és az agyunk rögtön elkezd dollárokban gondolkozni. A legjobb természetesen ha rögtön session után tudunk foglalkozni a játékunkkal.

Próbáljuk meg ezt a játékütemet megtartani. Pre-session, session, post-session. Ha a post-sessiont folyamatosan másnap csináljuk, akkor elemzés után ne kezdjünk el rögtön játszani. Tartsunk szünetet, majd a sessiont a pre-sessionel kezdjük újra. Ha folyamatosan összevonjuk a pre és a post-sessiont, nem fogunk az elvárt ütemben fejlődni és nem tudjuk a pontos visszacsatolást megkapni a játékunkról, mert nem arra koncentrálunk.

 

Az idő maradék részében próbáljunk meg a lehető legkevesebbet a pókerre gondolni. Pihentessük az agyunkat, hagyjuk, hadd érjenek meg benne a gondolatok. És ne próbáljuk meg túlterhelni minél több céllal, új anyaggal. Próbáljuk megtalálni az egyensúlyt a tanulás és a játék között. Ne elemezzünk túl sokat és játszunk keveset, mert az új gondolatoknak nem hagyunk teret beérni. De ne is játszunk túl sokat, mert akkor nem kapunk elég visszacsatolást a játékunk tanulási fázisáról és elveszik a tanulás, mint cél. Az utóbbi pár hónapban elkövettem azt a hibát, hogy túlsúlyba tettem a tanulást a játékhoz képest, egyre több és több új dolgot szívtam magamba, de semmit nem tudtam úgy kamatoztatni az asztaloknál ahogy kellett volna. Ehhez társult egy kisebb down is és máris 100 BI minuszban (sng) találtam magam. Az egyensúly valóban fontos.

Végezetül, ha nehezünkre esik komolyabb hibát találni a játékunkban, próbáljunk meg gyorsítani a saját elemzésünkön. Van egy olyan játék, amit én úgy hívok, hogy A+. Ez akkor jön elő, amikor elemzünk vagy valakivel átbeszélünk egy leosztást és minden létező eszköz (stove, wizard, számológép, táblázat, Epiman kiváló játéktervezési ábrája és rengeteg, rengeteg idő) a rendelkezésünkre áll. Ilyenkor hajlamosak vagyunk minden létező tudásunkat az öntudatlan hozzáértésből a tudatos hozzáértés fázisába vinni. Ennek a pozitív oldala, hogy kritikusan tudunk gondolkodni a belénk rögzült, std megmozdulásokon is, ám a negatív, hogy nem vesszük észre a játékunk melyik része található az öntudatunkban és melyik nem. Legyünk kritikusak önmagunkkal, gyorsítsuk kicsit a visszajátszást és ahol több pillanatra is megállunk és hezitálunk, azt írjuk fel a listára. Lehet, hogy dolgoznunk kell rajta.

 

Több infó a témában, meg forrás:

Deuces Cracked - Tolerance

Mérő László - Észjárások - Remix

Mérő László - Mindenki másképp egyforma

Hozzászólások

  • Krono2012. január 24., kedd 00:51

    ty, nice post

  • straubbazsi2012. január 24., kedd 01:44
    avatar

    Profi anyag. Javaslom a cikke formazasat.

  • straubbazsi2012. január 24., kedd 01:45
    avatar

    Es ha megkoszonted, akkor meg van koszonve. :)

  • JociBalboa2012. január 24., kedd 02:14

    Utóbbi időszak egyik legjobb blog bejegyzése!
    Grt!!

    gl!

  • Toluca732012. január 24., kedd 02:30
    avatar

    Nagyon jó irás THX, GL

  • DavidDorky2012. január 24., kedd 09:03
    avatar

    Ez akár Jared Tendler - The Mental Game of Poker c. könyve első felének is lehetne az összefoglalója... :D

    Ugyanezekről ír, csak sok száz oldalon keresztül.

    De persze mindenképp dicséretes, így mindenkinek elérhetővé tenni. :)

  • matteo85h2012. január 24., kedd 10:13
    avatar

    K.jo

  • zotyapa2012. január 24., kedd 11:27

    le vagyok hidalva
    én is próbálgattam véleményt formálni a tiltről blogomban,de az hangyafasz volt a te mestermunkádhoz képest.
    ********************** ötös

  • kisberki872012. január 24., kedd 11:57
    avatar

    Very nice post! Tényleg nem túlzás, ha azt mondom, hogy az utóbbi idők legjobb bejegyzése.

  • Galambos Tarzan2012. január 24., kedd 12:03
    avatar

    Mehet a főoldalra :)

  • bandus2012. január 24., kedd 13:53
    avatar

    saibot? :)

  • Naturalwest2012. január 24., kedd 14:50
    avatar

    Grat a cikkhez, nagyon jól sikerült!

  • Dinicsek2012. január 24., kedd 15:57

    Kösz, ez jólesett!

  • szabotomika2012. január 24., kedd 17:12

    asszem a legjobb januári bejegyzés

    :-)

    ty ty

  • Bulobél2012. január 24., kedd 18:00
    avatar

    thx!!!

  • Holdenper2012. január 24., kedd 18:18
    avatar

    "Nagyszínpad, nagyszínpad..."
    Akarom mondani, főoldal, főoldal!:D
    Az elejét kicsit jobban tagolhatnád, mert így nagyon tömörnek tűnik, de amúgy minden szempontból profi cikk!

    "Az idő maradék részében próbáljunk meg a lehető legkevesebbet a pókerre gondolni. "
    Ezzel az egy dologgal nem teljesen értek egyet. Én inkább azt mondanám, hogy ne rágódjunk a saját pókeres dolgainkon. Viszont ha a HSP-ben, vagy valami oktatóvideóban, esetleg itt a fórumon láttunk egy érdekes handet, akkor nyugodtan gondolkodjunk róla, pl. a buszra várva, vagy egyéb élethelyzetekben.
    Az is jó, ha elvonatkoztatunk a konkrét tényektől, megváltoztatunk néhány változót a partiban, és eltöprengünk rajta, hogy vajon úgy mi történhetne, mi mit csinálnánk, mi lehet az ellenfélnél olyankor (pl nem 40, hanem 100bb deepek vagyunk. Vagy CR-el az ellenfél flopon. Esetleg a turnre nem blank, hanem valami action card jön).

    Ez megdolgoztatja az általános "pókeres agyunkat". Segít felismerni bizonyos sémákat, és könnyebbé teszi a konkrét helyzetek feldolgozását imho.

    Amúgy engem az tud a legjobban tiltre tenni, ha tudom valamiről, hogy -EV-s lépés, mégis meglépem pillanatnyi elmezavar miatt (egy herocallt mondjuk).

    Nice job!:)

  • Tir-X2012. január 24., kedd 19:08
    avatar

    Nagyon jó post, köszi!

  • Epiman2012. január 24., kedd 21:23
    avatar

    Tetszik, jó post lett!

  • urbanpoet3032012. január 24., kedd 23:18
    avatar

    First class!

  • soux2012. január 25., szerda 00:15
    avatar

    Tényleg nagyon jó írás grat! Elgondolkodtató. Remélem én a " Tudatos hozzáértés" szakasznál tartom. :)

  • Agra2012. január 25., szerda 02:32
    avatar

    Nice work! ty

  • Munenori2012. január 25., szerda 10:52
    avatar

    Köszi szépen, profi munka!!!

  • Harvey2012. január 25., szerda 10:58
    avatar

    Nagyon jo iras, grat, es koszi!

  • trixilw2012. január 25., szerda 11:01
    avatar

    Köszönöm a jó visszajelzéseket, örülök, hogy ennyire tetszett a cikk mindenkinek.

    Még a nagyszínpadot is sikerült kibuliznotok :)

    DavidDorky: soha nem olvastam azt a könyvet, így a plágium gyanúja nem áll fenn :)

    Holdenper: nem azt mondom, hogy felejtsük el a pókert, de hidd el, nem jó, ha egész álló nap az agyunk ezen zakatol. Tapasztalat. Mindennap kell olyan időszak, amikor kikapcsolunk, elfelejtjük, pihentetjük. Annyi infót kapunk úgy is, hogy a gondolatok érnek maguktól.

    soux: van olyan tananyag amiben már ott tartasz. Van amiben még nem. A fejlődés nem teljesen lineárlis.

  • kohagyma2012. január 25., szerda 11:07

    Remek munka! Köszönöm!
    Én már a főoldalon találtam!
    :-))))

  • 21PoKeRaRcSuNy2012. január 25., szerda 11:08
    avatar

    Nice post,ha lesz idom átolvasom,mert most csak belenézegettem !

  • misirulez2012. január 25., szerda 11:50
    avatar

    Nagyon jó cikk, köszi!

  • klekotek2012. január 25., szerda 14:12
    avatar

    Hasznos nagyon. Köszi!

  • Lórant2012. január 26., csütörtök 07:54

    Nice post

  • szöszö2012. január 26., csütörtök 09:18

    nagyon jó!

  • music742013. január 17., csütörtök 12:43
    avatar

    király iromány

  • Fluxxxi2014. június 13., péntek 08:26
    avatar

    Nagyon fain írás! Köszönöm!

  • d-_-b2014. július 06., vasárnap 16:45
    avatar

    Grat, szep iras! :)

  • drogba11c2015. május 01., péntek 10:11

    Ez jó volt. Kösz szépen!!

  • AlexMan2015. május 01., péntek 18:45
    avatar

    Több mint 2 év után is kösz a blogbejegyzést. Van mit tanulni belőle.

Ha hozzá szeretnél szólni, lépj be! vagy regisztrálj!