David Benyamine csakúgy mint Gus Hansen és Patrik Antonius profi teniszező volt. Davidnek a többiekhez hasonlóan sérülés miatt kellett feladnia profi pályafutását, ugyanis megsérült a háta: 20 éves korában már olyan fájdalmakkal küszködött, melyek lehetetlenné tették, hogy napi 8 órát a pályán töltsön és megfelelően edzzen. A sérüléséig egyébként az egyik legjobb francia játékosként tartották számon. A tenisz mellett egyébként Ziigmund-hoz hasonlóan igen sikeres billiárdjátékos is volt. "Már nagyon fiatal koromban úgy éreztem, hogy a 9-től 5-ig tartó robot és az, hogy egy irodában üljek, nem nekem való, így hát elkezdtem billiárdozni..." - mondja Benyamine. Ebben az időben egyébként a legjobb 10 francia játékos között tartották őt számon. David testalkatán manapság a profi sportolói múlt már sokkal kevésbé látszik, mint mondjuk Patrik Antoniusén, aki mindmáig napi rendszerességel órákat sportol, az azonban teljesen bizonyos, hogy Davidnél kitartóbb és nagyobb állóképességel rendelkező pókerjátékost keveset találhatunk.

TJ Cloutier és David Benyamine egymás mellé került

Benyamine még kölyökkorában, 12 évesen tanult meg pókerezni, de igazából 18 éves kora után vált a játék a szenvedélyévé. Miután betöltötte a szükséges életkort, hogy a kaszinóba mehessen, máris kiváltotta belépőjét: "Egyszerűen megőrültem a sok-sok villogó-csillogó gép láttán! Na és persze a sok-sok  jackpot" - mondta. "Szinte mindent kipróbáltam, amiben kockázat és pénz volt: draw póker, backgammon, römi, félkarú rablók, ráadásul az összes játékot rendkívüli módon élveztem is! Párizsban rengeteget römiztem és igen jó játékos vált belőlem" - tette hozzá.

A póker akkor kezdte el izgatni először a fantáziáját, amikor Patrick Bruel, egy ismert francia szinész 1998-ban WSOP karkötőt nyert az $5000-os limit hold'em versenyszámban. Ezután David alacsony tétben kezdett el játszani, szinte azonnal nyert is. Nagyságrendileg egy év után $80.000 bankrollt szedett össze, amivel elment az Aviation Club-ba, ahol életében először játszott igazi profikkal. Az Aviation Club hamarosan törzshelyévé vált, mert úgy érezte, hogy ahhoz, hogy igazán sokat fejlődjön, jobb játékosokkal kell játszania. A készpénzes játékoknak és a tornáknak köszönhetően hamarosan elérte a $200.000-os bankrollt. A póker mellett ekkoriban még römizett és backgammonozott is, mindkettőben nyerő volt.

"The King of Cash"

Ezt követően Benyamine ismét magasabb szintre lépett, de ezúttal falakba ütközött. Amikor már igazán nagy tétben játszott Pot Limit Omaha-t olyanokkal, mint George "the Greek" Paravoliasakis, vesztő játékossá vált és újra el kellett volna kezdenie bankrollt építeni. A szerencse azonban mellé állt, hiszen az egyik legjobb backgammon játékos látta őt pókerezni és úgy vélte, hogy David nagy tehetség. Mike Svobodny, a backgammonos tett egy olyan ajánlatot Benyamine-nak, hogy menjen el Las Vegasba és játszon az ő pénzével úgy, hogy a nyeremény 20%-át megtarthatja. David igent mondott, mert ekkoriban nem állt túl jól.

Las Vegasba érve a dolgok eleinte nem úgy mentek, ahogy azt David elképzelte: Azt gondolta, hogy tehetős szponzora mind a WSOP tornákon, mint a cash-game-eken mögötte áll majd pénzügyileg, de kiderült, hogy ebben téved, hiszen a megállapodás csak hat vagy hét WSOP versenyszámra szólt, melyeken ráadásul nem ért el semmilyen eredményt. Szerencséjére azonban $4.000-t magával vitt és abból elkezdett játszani: Az eredmény szinte hihetetlen, másfél hónap alatt több, mint $300.000-t nyert! (Egyébként volt már $400.000 pluszban is, de ekkor elhamarkodott leült nagyban játszani deuce-to-seven pókert, amit még soha nem játszott olyan ellenfelekkel, mint Freddy Deeb, és több, mint $100.000-et vesztett).

David Benyamine és Carlos Mortenson

David Benyamine minmáig azt mondja, hogy azért jutott a csúcsra, mert ő mindig jobbakkal akart játszani. Nem elégedett meg a biztosan, és viszonylag jól jövedelmező, általa simán verhető alacsonyabb tétes játszmákkal, ő tanulni akart és a legjobb lenni. "Azért lettem jó játékos, mert mihelyst tudtam, felléptem a következő szintre és egyre jobb és jobb játékosokkal játszottam" - mondta. "Amikor először Vegasban jártam, leültem Johnny Chan-nel játszani. Kijöttem Amerikába, egy kezdő limit póker játékos vagyok és 400/800$-os alapon pókerezek Chan-nel...Mindazonáltal olyan tapasztalatokat szerezhettem és olyan tudást szedhettem fel néhány leosztás  alatt, amit nem is gondoltam volna" - tette hozzá.

David tehát első Las Vegasi kirándulásáról ha nem is WSOP karkötőkkel, de legalábbis rengeteg pénzzel tért haza. Akkora összeget szedett össze, amivel már bátran beülhetett a legmagasabb tétű francia partikra is. Nemsokára ismét az Aviation Club-ban játszott, aminek köszönhetően bankrollja ismét vészesen lecsökkent. David mumusa "George the Greek" volt, aki rendkívül agresszívan játszott és David saját bevallása alapján igen szerencsés is volt ellene. Miután Benyamine ismét elvesztette pénze jó részét, újra gyüjtögetnie kellett alacsonyabb alapon. A backgammonos "barátja" támogatásával ekkor David elindult pár európai tornán is, és a 2002-es Euro Finals of Poker verseny $1.000-os no limit eseményén első, míg a $2.000-os European Omaha Championship versenyen második helyezést ért el.

David Benyamine vs. Guy Laliberte egy 1.2 millió dolláros, igencsak érdekes potban

Ezt követően jött az áttörés, amikor is a WPT második évadján a nagyközönség számára is ismertté vált a neve, hiszen a WPT Grand Prix de Paris versenyt és a vele járó $410.000-os fődíjat ő nyerte meg. A siker ellenére azonban David Benyamine egyértelműen tudta magáról, hogy ő sokkal inkább készpénzes játékos, nem pedig tournament szakértő: "Sokkal jobban szeretem a készpénzes játékokat, szerintem a tornák egyszerűen unalmasak" - mondja. "A tornákon sokkal kevesebb az akció, néha órákon keresztül csak vársz és vársz...mindenesetre azt megtanulhatod, hogy a póker a türelemről szól, az egyszer biztos."

Miután ebben az időben David a készpénzes játékokon is óriási sikereket kezdett elérni, úgy érezte, hogy ismét eljött az idő, hogy újra szerencsét próbáljon Amerikában. 2004 márciusában tért vissza, az USA-ban azonban kellemetlen meglepetések várták: Éppen az egyik Party Pokeres versenyen vett részt a tengeren, amikor is kabinjában hajnali 5-kor FBI ügynökök törtek rá és arra kényszerítették, hogy velük tartson. Annak ellenére, hogy nem ez volt az első alkalom, hogy ez történt vele, David meglepődött: "Amikor még régebben az USA-ba jöttem, meggyűlt a bajom a bevándorlásiakkal, mert valakit ugyanezzel a névvel köröztek, azt azonban persze nem tudtam, hogy ez az ember egy terrorista, őszintén szólva azt gondoltam, hogy csupán egy olyan a sok közül, aki nem fizette be a parkolási büntetéseit..." A Davidnél lévő rengeteg készpénz mindenesetre felkeltette az FBI-ban a gyanút, és alaposan megvizsgálták őt. Miután kb. 8 órán keresztül várt az FBI irodájában, eljött a megváltás, hiszen az ügynökök rájöttek, hogy nem ő az, akit valóban keresnek. Benyamine már elkezdett örülni, de aztán az arcára fagyott a mosoly: "Az egyik ügynök azt mondta nekem, hogy én az USA-ban profi módon pókerezek, nem pedig hobby-szinten, mint egy amatőr. Azt mondták, hogy nekem egy "munkavállalói vízum"-ra lenne szükségem, nem pedig a sima turista vízumra. Nos, ilyenről még soha nem hallottam, hiszen minden profi ismerősöm, aki kártyázni jött ki, csupán turista vízummal rendelkezett. Visszadeportáltak Franciaországba." - mondta David.

A megpróbáltatások azonban még mindig nem értek véget, hiszen miután mindez vasárnap este történt, azt mondták neki, hogy majd hétfőn reggel deportálják. Egy olyan helyre küldték éjszakára, ahol nem volt ágy, és a többi rabbal együtt kellett lennie. A filmekben látottakkal ellentétben még egy telefonhívást sem engedtek meg neki. Végre eljött a hétfő reggel, és azt hitte, hogy akkor most kiviszik a reptérre, ebben azonban tévedett: "Egy olyan börtönbe vittek, ami a Californiai sivatag közepén volt, senki egy szót nem szólt, hogy miért is vagyok itt. Öt napot töltöttem itt, mire végre hazadeportáltak". David a történtek ellenére nem utálta meg Amerikát, majdnem egy évig küzdött azért, hogy "munkavállalói vízum"-ot kapjon, amivel aztán visszarepülhetett.

David visszatérése után szó szerint elkezdte kifosztani a magas tétű partikon játszó játékosokat, milliókat nyert. Kezdetben 400/800-as téten játszott, de nem sok időnek kellett eltelnie, hogy az 1.000/2000$-os asztalok rendszeres játékosa legyen. Benyamine azóta is folyamatosan nyer és a Big Game rendszeres résztvevője 2005-óta. David a Full Tilt Poker legmagasabb asztalain is rendszeres játékos, itt szintén a nyerők között találhatjuk.

Amikor arról kérdezték, hogy mi a sikere titka, a következő dolgokat említette: "Egyrészt mindig olyan játékokat kerestem, ahol jobb játékosokkal is játszhatok, mint én, olyan játékosokkal, akiktől tanulhatok. Másrészt azt gondolom, hogy betartom az egyik legfontosabb szabályt, vagyis képes vagyok arra, hogy kikapcsoljam az agyam, és ne mindig csak a pókerrel foglalkozzak. Az, hogy más dolgokon is gondolkodj, nagyon fontos! És persze a legfontosabb: Ha olyan barátnőd van, mint az enyém, akkor bárhová eljuthatsz!"

David barátnőjével, Erica Schoenberg-gel

Kapcsolódó cikkek:
David Benyamine fórumtopik
Erica Scoenberg játékosbemutató