Akadémiás tweetek

Élő közvetítések

PA Open 3 szatellitekPA Open 3 szatellitek

PSOP XIIIPSOP XIII

Korábbi élő közvetítések:

Az elmúlt 24 órában:

  • Új tagok:Új tagok5
  • Tagok online:Tagok online683
  • Látogatók:Látogatók15097
  • Új fórum posztok:Új fórum posztok23
  • Összes tag:Összes tag36096

Póker hírlevél

Információ versenyeinkről és exkluzív online póker ajánlatainkról!

Blöffölni vagy nem blöffölni - hogyan vélekednek a pókerprofik?

Szerző: Pokeradmin2013. szeptember 04., szerda 16:49

Craig Tapscott szakújságíró a blöff témakörében kérdezett négy pókerprofit. Jonathan Little, Andy Frankenberger, Darryll Fish és Todd Brunson válaszolt. Tanácsok kevésbé tapasztalt játékosoknak!

Craig Tapscott négy pókerprofinak tett fel kérdéseket, ezúttal a blöffölés témakörében.

Akik válaszoltak:


Jonathan Little: Amerikai versenyjátékos, 5,3 millió dollár élőtorna nyereménnyel. A legális amerikai online póker terem, az Ultimate Poker profija, számos stratégiai könyv szerzője.


Darryll Fish: Élőben és online is sikeres versenyjátékos, összesen 2 millió dollárt nyert az említett műfajokban. Az idei WSOP-n 3. helyet szerzett a $5.000 NLHE (8 Handed) eventen.


Andy Frankenberger: Sikeres versenyjátékos, kétszeres WSOP bajnok, WPT címe is van. Teljes élőtorna nyereménye 2,6 millió dollár. Játéka eltér a megszokottól, sokan megkérdőjelezik tudását, az eredmények azonban mellette szólnak.


Todd Brunson: A cash game szekciót képviseli, high stakes játékos, jellemzően élőben pókerezik.  


Craig Tapscott: Mik a legjellemzőbb hibák, amelyeket a kevésbé tapasztalt pókeresek elkövetnek blöffölésnél?

Jonathan Little: Annak érdekében, hogy egy blöff sikeres legyen, el kell hitetni az ellenféllel, hogy viszonylag erős kéz van nálunk, erősebb, mint az övé. Ugyanakkor nem az a célunk, hogy eljátsszuk, nuts van nálunk, mert ennyire erős kombinációt csak ritkán tudunk kialakítani, vagyis rövid időn belül hiteltelenné válnak blöffjeink. Ezért olyan kezet kell reprezentálnunk, ami elfogadhatóan erős, mint például a top pár, esetleg két pár. Az ilyen típusú lapokkal jellemzően közepes méretűeket emelünk, tehát blöff esetében is így kell tennünk. Mintha azért emelnénk ekkorát, mert megadásban reménykedünk. A tapasztalatlan játékosokra jellemző, hogy random időközönként és helyzetekben hatalmas hívásokkal próbálják dobatni az ellenfél lapját.

Andy Frankenberger: A leggyakoribb hiba a kevésbé tapasztalt játékosoknál, hogy úgymond nem egy egész sztorit próbálnak elmondani a blöffel. A jó blöff az, amikor akár több utcán keresztül reprezentálunk egy kezet, ami nincs nálunk. Például egy játékos {#}K {#}Q-ra emel UTG-ből, és szivárvány A-5-9 érkezik flopon. A játékosnak itt jó lehetősége van a blöff cbetre, sőt egy turn hívásra is, hiszen az UTG emelés miatt tele van nagy ászokkal a range-e. Ha riverig nem dobott ellenfelünk, és itt semleges kártya érkezik, mondjuk 2-es, egy jó játékos feladja a blöfföt, nem hív tovább, hiszen nem segítette range-ét a lap, vagyis az ellenfél szemében nincs erősebb keze, mint turnön volt. Ugyanakkor az amatőr játékosok gyakran megpróbálkoznak egy nagy hívással, mert arra gondolnak, hogy ez ijesztő, és a river 2-es jó kártya ehhez, mert nem valószínű, hogy eltalálta az ellenfelet. Egy okos ellenfél azonban tudja, hogy ez nincs benne az UTG emelő tartományban, és amivel turnön tartott, azzal riveren is könnyedén megadhat. A lényeg: a jó blöffhöz nem nagy hívásra van szükség, hanem arra, hogy hitelesen reprezentáljunk egy nem nálunk lévő erős kezet.

Darryll Fish: A legnagyobb hiba, amit a kevéssé tapasztalt pókeresektől látok, hogy olyan spotokban próbálnak blöffölni, ahol nem tudnak hitelesen előadni erős kezet. Az, amit csinál, indokolatlan ahhoz mérten, amit előtte csinált. Tipikus példa erre, amikor két utcán át check-callolnak színhúzóval mondjuk J-10-3-4 boardon, majd amikor leesik egy offsuit 6-os riveren, hatalmasat hívnak. A jobb játékosok ilyenkor akár szándékosan checkelik a rivert pozíción kívülről kész lapjukkal, hogy blöfföt indukáljanak a színhúzóktól. Egy ilyen típusú játéknak egyszerűen nincs hitelessége. Szinte mindig callolni fognak az ellenfelek, ha kicsit is elfogadható lapjuk van, sőt sokszor visszaemelnek majd blöffből.

Todd Brunson: A blöff tipikusan egy olyan eleme a pókernek, amit nehéz tanítani. Cbetelni, vagy checket/checkeket követően hívni egyet nem sziporkázó játékelem, mindenki csinálja. Már az amatőrök többsége is tisztában van ezekkel. Persze semmiképp sem azt mondom, hogy ne csináljátok ezeket, csak meg kell tanulni a jó időzítést, hogy sikeresen működjön.



Craig Tapscott:
Mondanál néhány szituációt/ellenfél típust/board textúrát, amikor érdemes előhúzni egy nagy blöfföt?

Jonathan Little: Minden játékosnál vannak olyan egyedi spotok, amikor érdemes ellenük blöffölni. Például néhány játékos sosem dob mondjuk 9-8-7-6-2 boardon, ha találtak egy párt, mert úgy gondolják, az ilyen boardok nagyon alkalmasak a blöffre, ennek megfelelően sok air handet tesznek ellenfelük range-ébe. Más játékosok viszont mindig dobnak ilyen boardon, kivéve ha soruk van. Vannak olyan játékosok, akik eldobják K-Q handjüket K-7-6-3-2 boardon, ha három utcán át hívnak rájuk, mert arra gondolnak, ezt csak A-K, vagy erősebb lappal tenné az ellenfél. Mások sosem dobnak itt top pár második kickert, mert megfelelően erős lapnak érzik. A blöff nem annyira egyszerű, hogy annyival elintézzük: "hívok, mert az ijesztő". Meg kell határozni, kit, mikor és mivel lehet elijeszteni.

Andy Frankenberger: Az alkalmi pókeres, aki TV showkból ismerte meg a játékot, úgy gondolja, hogy a blöff - a nagy blöffök is - jelentős részét képezik a pókernek, sokkal nagyobb részét, mint amekkorát valójában. A tévés összefoglalók ezt a hamis képet festik, hiszen jellemzően ezeket a partikat mutatják meg, mert szórakoztatóak. A játék további 99%-a, ami felépítette a sikeres blöfföt, nincs benne a műsorban. Általánosságban azt mondhatom, a tornagyőzelemhez vezető út, ha erős kezekkel nagy potokért játszunk és kevésszer bonyolódunk nagy blöffbe. Nagy blöfföt csak akkor szabad játszani, ha jó readünk van az ellenfélen és ami legalább ilyen fontos, tisztában vagyunk azzal, hogyan lát minket. Ellenfeled képzett, gondolkodó játékos? Ha feszesen játszottál, jó esély van, hogy hitelt ad a blöffödnek, de egy képzetlen játékostól elképzelhető, hogy fel sem tűnt neki a feszes imidzsed.

Egy másik tanács: megfigyelésem szerint azok a játékosok, akik nemrégiben nyertek nagy potot, sokkal könyebben callolnak. Fogalmazhatok úgy, hogy még nincs kötődésük az újonnan megszerzett zsetonok iránt. Ezért az ilyen játékosok ellen nem tanácsos blöffölni.

Darryll Fish: Egyszerűen fogalmazva, akkor blöffölj, ha nincs showdown képes lapod, de képes vagy value hand reprezentálására. Utóbbi természetesen a board textúrán és az általunk játszott line-on alapul. Egy nagy blöffre az a legjobb pillanat, ha ellenfeled széles range-re teheted, vagyis a nála elképzelhető lapok többségével nem tud megadni. Például ellősz három barrelt 9-8-6-J-A boardon besült színhúzóval, nagyon sok olyan típusú lap lesz, húzók, párok, amivel ellenfeled megadhatta az emeléseid, de dob egy nagy river hívásra. Minden arról szól, hogy ismerd az ellenfeled és kovácsolj előnyt a habitusából.

Todd Brunson: Sok mindentől függ ez. Hányan nézünk flopot? Milyen agresszívak az ellenfelek? Van köztük olyan, aki szeret check-raise-elni? Van köztük calling station? Ez csak néhány olyan kérdés, amit fel kell tenned magadnak, mielőtt belekezdesz egy nagy blöffbe. Ha mondjuk emelsz, és három vagy több megadást kapsz, egy erősen koordinált boardon, például ha {#}J {#}T {#}5 érkezett, cbetelni olyan, mintha kidobnád a pénzed az ablakon. Döntő többségben megadást fogsz kapni, már ha nem visszaemelést. Ezzel nemcsak pénzt vesztesz a legtöbb esetben, de megfosztod magad egy ingyen kártyától, ami lehet, akkora segítséget jelent, hogy tiéd lesz a pot. Mondjuk, hogy emelsz, és három megadást kapsz, egyet a nagyvaktól, és ugyanaz a flop jön, mint amit az előbb mondtam. A nagyvak top két párt flopolt, és check-raise-elni akar. Ha jobban gondolkodsz, mint ő, te is checkelsz, így lehetőséged lesz egy "csoda kártyára" turnön, amivel kiejtheted. Például A-K-d van, és dáma érkezik. Vagy hármasaid vannak, és szettre javulsz. Ne foszd meg magad ettől feleslegesen. Az érem másik oldala, amikor csak egy vagy két megadást kapsz a preflop emelésre. Ekkor szinte minden flopon cbetelek.

Ha három megadó van, és száraz flop érkezik, például szivárvány J-6-2, hívni fogok, sőt lehet, hogy a turnt is betelem. Ha négy vagy több megadó van, többnyire checkelek, még akkor is, ha eltalált a flop. Nem azt mondom, hogy check/foldot játszom, csak nem adok esélyt az ellenfeleimnek, hogy kirobbantsanak a kasszából. Jöjjön egy újabb példa. Egyszínű A-J-ra emelek, és 4-5 megadást kapok. Jó flop jön számomra, szivárvány J-T-4. A legtöbb játékos cbetelne itt, de én többnyire nem fogok. Top pár top kickerem van, nincs kint színesély, teljesen jó a helyzet. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy valakit még jobban eltalált a flop, leesett a szettje, top két párt kapott (a J-T tipikusan olyan lap, amivel szeretnek benézni a játékosok multiway kasszákba), stb. És persze szintén felmerülhet, hogy osztott királyokkal, dámákkal verik a lapom. Vagy nyitott sorhúzójuk van két overrel (K-Q). Az én véleményem, hogy bár a flop jónak tűnik, nem annyira jó, hogy minden zsetont bepakoljak. És ha flopon emelsz, 4-5 játékos ellen túlságosan nagy kassza alakulhat ki, ami egy nagy lépés az all-inhez vezető úton.


Elküldöm ismerősömnek