A squeeze angol szó jelentése magyarul: beszorítás, szorongatás, szorítás, összenyomás. Ezek a szavak összességében jól kifejezik ennek a lépésnek a lényegét: Megszorongatjuk, nagyon nehéz helyzetbe hozzuk az eredeti emelőt (és tulajdonképpen az eredeti emelésre megadással válaszoló játékost is), hiszen játékunkkal a következő üzenetet hangoztatjuk:
„Tudom, hogy mindkettőtöknél erős lap van, de nálam még erősebb!”

Az üzenetet fel nem fogó játékosok nagy bajba sodorhatják magukat:
Az eredeti emelő gondolatai:
„Én emeltem, a következő fickó csak megadta, erre ez a harmadik meg rámemelt...Még az is lehet, hogy a szendvicsben ülő játékosnál 'bivajerős' lap van, és most meg all-in megy...”
A megadó gondolatai (hacsaknem nagyon erős lapja van és csupán csapdát akart állítani megadásával):
„Ez a srác emelt, amit csak megadtam, azt hittem jó leszek, most meg még erre is ráemelnek...Mi a fene lehet nála, ha még erre is ráemelt?”

Természetesen a fenti gondolatok teljesen logikusak és nyilvánvaló, hogy mindkét játékos csak akkor adhatja meg az emelést, ha igen erős lapokat tartanak kézben. Suited connectorokkal és kis párokkal (hacsak nem ultra deep stack a játék) a megadás nem lehetséges (viszont a squeeze játék annál inkább...), gyakorlatilag csak magas párokra, vagy Ász – Király (suited és offsuit) Ász – Dáma (leginkább suited) lapokra válaszolhatnak call-lal.

A „Squeeze”-t játszó játékos az előzőekben leírtakat használja ki, és így próbál meg egy kis pénzt szerezni magának – sokszor megfelelő lap nélkül! Lejátszódik a szituáció előtte, emelés, megadás, ő pedig egy középszerű lapot lát, amellyel megadni nem feltétlenül érdemes, viszont egy emeléssel akár a teljes eddigi kasszát megszerezheti!

Természetesen a squeeze legjobban abban az esetben használható, ha az eredeti emelő egy LAG (loose agressive) játékos, aki azonban hajlandó eldobni határeset lapjait. Természetesen ehhez a játékhoz szükséges az is, hogy a squeeze-t játszó játékosnak konzervatív imidzse legyen az asztalnál!

Remélem érthetőek voltak az eddig leírtak, most megpróbálom egy példával is illusztrálni:

6 fős asztalon játszunk, $0,5/$1-os vakokkal osztó pozícióban. $120 van előttünk. A nagy vak utáni játékos (UTG) dob, a következő játékos (MP), aki előtt $100 van emel $3,5-ig. Az emelést a következő játékos (CO - $80) megadja és mi következünk. AsKd (vagy AQs) lapokat pillantunk meg, mit tegyünk?

A fenti helyzetben, kiválóan alkalmazható a „squeeze play”. Válaszolhatunk egy újabb emeléssel és minden reményünk meglehet arra, hogy flop nélkül elvisszük a kasszát!

Természetesen a squeeze-t megfelelő játékosok ellen kell játszani, nem ajánlott abban az esetben, ha egy igazi "szikla" volt az eredeti emelő, sem akkor, ha a megadó játékos egy laza fish, aki már csak azért is megadja az emelésünket, mert „ha már betettem $3,5-t, akkor most már beteszek még $10-et, majd meglátjuk mi lesz...”

Mi a teendő akkor, ha valamely játékos megadja az emelésünket?
Természetesen ebben az esetben a flop után igen konzervatívan érdemes játszani. Tisztában kell lennünk azzal, hogy nagy lappal állunk szemben. Ennek megfelelően kezeljük a szituációt! A tervünk nem jött össze, de ettől még nem kell elbuknunk egy teljes beülőt!

Mi a teendő egy all-in, vagy visszaemelés esetén:

Természetesen ha csak a squeeze-re játszottunk, meg kell szabadulni lapunktól.

A squezze play a fenti példán túlmenően jól használható még vakcsatában is (Dealer vs SB vs BB)!

Az egyik „leghíresebb” squeeze-t egyébként Dan Harrington játszotta a 2004-es WSOP utolsó asztalán:
Josh Arieh UTG pozícióban K9o lappal emelt, amire Greg Raymer A2s lapokkal középső pozícióban megadással válaszolt. Dan ezt követően egy nagy reraise-t mondott be és 62o-val még a flop előtt megszerezte a kasszában lévő pénzt.