Egy kis Omaha versenystratégia - Holdem és Omaha verseny közti különbségek
2009. 01. 12 12:10Ebben a cikksorozatban megpróbálok rávilágítani egy kistétes Holdem és egy kistétes Omaha verseny közti különbségekre, valamint egy parti elemzése is következik majd tanulságokkal. Véleményem szerint mivel a lentiekről még nagyon kevés irodalom áll rendelkezésre, így egy rövid összefoglaló hasznos útmutató lehet.
Próbáltam úgy összeállítani az írást, hogy közérthető legyen, de alapokkal nem foglalkoztam, ezeket úgy is össze lehet szedni a neten különböző forrásokból. Azaz igyekeztem egy haladóknak szóló írást készíteni. :)
Párom szerint az Omaha egy átláthatatlan szerencsejáték, ezzel a cikkel is próbálom neki bizonyítani, hogy igenis sok logika van benne, csak nehéz észrevenni :D Külön köszönöm neki, hogy ennyit türelmet és megértést tanúsít irányomban.
A következő cikksorozat egy kis elméleti alapozással kezd, persze ekközben is gyakorlati példát fogok felhozni, majd egy verseny partiján keresztül próbálok rávilágítani az Omaha összetettségére, és nagyszerűségére.
Vágjunk bele :)
I. rész
Hold'em és Omaha verseny közti különbségek
Ott kell kezdeni, hogy az Omaha még most nyer teret, egyes játékosok szerint az Omaha játékosok tudásának színvonala ott tart, mint a Holdem játékosok színvonala 2-3 évvel ezelőtt. Tovább növeli a különbséget, hogy amíg a Holdem versenytaktikáról már több nagyszerű könyv jelent meg, illetve folyamatosan jelenik meg, addig Omahában ebből hiány van: Az elmúlt egy-két évben csak egy könyvben láttam erről írást, Chris Fergusson írt róla egy fejezetet - érdemes egyébként elolvasni (ugyanitt Mike Matussow írt a Hi/Lo-ról, némiképp az is hasznos lehet).
Egy kistétes Omaha verseny három szakaszra bontható, kezdeti, középső és végjáték szakaszra. Ez mondjuk még nem újdonság, az viszont igen, hogy Omaha versenyen – egy-két mániákustól eltekintve – különösen a kezdeti stádiumban a preflop szakasz sokkal passzívabb, azaz kevesebb emelés, de több limp van. Kevés emelés van preflop (ebből következik, hogy jobban kiszámítható az is, hogy mivel emelnek), elvétve fordul elő preflop 3bet, ezek zöme ászpáros kéz. Flop után is elmondható, hogy nagyon sok calling station ül egy asztalnál, ami a játékot nehezíti. Ami ebből is következik, hogy a pozíció itt Isteni adomány, hiszen pozícióból olcsón tudjuk megnézni, hogy mennyibe fog kerülni a parti :)
Ebben a szakaszban jellemző különbség az, hogy kisebb potokat nyerni nagyon nehéz, inkább arra kell készülnünk, hogy a stack-ünk egy partiban fog megduplázódni (esetleg megfeleződni, vagy még rosszabb). Azaz a „small ball” taktika itt nem működik (kis emelés nem emelés Omaha verseny kezdeti szakaszában).
Ugyanakkor ha egy partiban legyengülünk, nem kell aggódni, egy kassza megnyerése esetén könnyen fel tudjuk magunkat duplázni. Ebből egyszerűen következik, ha lehet, akkor induljunk deep stack versenyen, és kerüljük az 50BB-s Turbo-kat .
Amit fenn írtam, miszerint, hogy kis kasszát nem lehet nyerni, az nem feltétlen igaz, hiszen azért egy dolgot ne feledjünk el. Az Omahát játszók többsége nagyon őszintén játszik, azaz ha nincs lapja, akkor passzol. Ebből az következik, ha mi beszélünk utoljára, akkor elvihetjük a kasszát…
Ugyanakkor az is fontos, hogy egy szuper lapnak (pl.: AsAsKK, azaz double suited ászpár) sincs akkora előnye, mint például egy AA-nak Holdemben. Omahában kb. 65/35 a legnagyobb különbség egy ilyen allin esetében, de inkább kevesebb. A játékosok felkészületlensége miatt is passzívabb az asztal, hiszen nem tudják, azt sem, hogy melyik lap mennyit ér :)
Szép példa erre, hogy Omahában gyakrabban látok emelést AAxx lappal, mint JsTs98 (double suited) lappal. Szerintetek melyik a favorit? Nyilván azért kérdeztem, mert a sort képző lap az, igaz, csak 51/49 arányban, de akkor is.
Fontos különbség, hogy Omahában nincs semleges lap, sem turnon, sem riveren. Valakinek segít, az biztos. Ugyancsak érdekes még, hogy Omahában a backdoor esélyek jóval hangsúlyosabbak, tehát ha lejön egy backdoor valami (sor, flush), akkor elképzelhető, hogy az valakinél ott van (talán nem is az elképzelhető a jó kifejezés, hanem a valószínű, ez főleg multiway potokra jellemző).
Igen fontos eltérés még, hogy Omahában szinte elhanyagolható mértékű az implied odds. Ez is könnyen érthető, mivel (mint említettem) a játék is sokkal egyenesebb, az ellenfelek is kiszámíthatóbbak, a fenyegetés is sokszor nyilvánvaló, és ha lejön a fenyegetés (például flush, sor, vagy mindkettő), akkor sokszor könnyebb dobni is.
Ugyancsak fontos különbség még a húzólapok megjátszása. Omahában a 8 out nem számít soknak, és ha ebből csak a nutokat számoljuk, akkor belátjuk, hogy ez a 8 általában kevés is.
Omahában a sorhúzókat könnyen meg lehet különböztetni a 13 outos, 17 outos, és 20 outos is van. Ez kombinálódhat párral, flush-sel egyébbel. Ebből következik, hogy Omahában a verseny is volatilisebb, hiszen erőteljesen kell megjátszani a húzólapokat, viszont a húzók nem mindig érkeznek meg.
Nem feltétlenül a cikkhez tartozik, de egy Omaha rebuyos verseny, ha gyakorlatlanok vagyunk, akkor a rebuyos szakasza maga a pokol :) Erről Negreanu tudna mesélni, aki a 2008-as WSOP Omaha rebuyos világbajnokságán annyit rebuyolt, hogy a döntő asztal 9. helye neki még EV- lett volna. Mivel kicsi különbségek vannak a preflop oddsok között, ezért egy preflop allin esetén sem egyértelmű, hogy ki fog nyerni. Így egy „buta” preflop allin sem feltétlen büntetődik meg, ugye hosszútávon igen, de addig…
Inkább érdekes, de hasznos különbség még, hogy Omahában a suited ász nagyon sokszor kint van. Gondoljunk bele, egy nem profi játékos szereti, ha kap egy ászt, számoljatok utána, hogy nagyobb, mint 50% az esélye annak, hogy ez az ász színes ász lesz, ezt meg már hogy lehetne eldobni :). (Persze nyilván nem mindig van kint, de úgy tűnik.) Ha a flopon két szín már lent van, akkor az ászos színhúzó is ott van. Dobatni is nehezebb, mert többen utaznak velünk (azaz nem tudják dobni a húzó vagy egyéb „szép” lapjukat). Fontos még egyszer megemlíteni, hogy backdoor húzók is nagyobb szerepet kapnak, hiszen valakinek lehet valami egyebe, és mellesleg ez a húzója is lehet (pl. set + backdoor flush).
A Holdemben megszokott ContBet itt önmagunkra veszélyes fegyver, mert dobatni sokkal nehezebb, mivel gyakrabban talál az ellenfél valamit, pontosabban gyakrabban érzi úgy, hogy talált valamit. Élő versenyen ez egy kicsit jobban működik (senki sem szeret gyorsan buszra szállni), de ebben a szakaszban nem igazán ajánlott.
A következő részben a verseny középső szakaszáról és a végjátékról írok majd.
Párom szerint az Omaha egy átláthatatlan szerencsejáték, ezzel a cikkel is próbálom neki bizonyítani, hogy igenis sok logika van benne, csak nehéz észrevenni :D Külön köszönöm neki, hogy ennyit türelmet és megértést tanúsít irányomban.
A következő cikksorozat egy kis elméleti alapozással kezd, persze ekközben is gyakorlati példát fogok felhozni, majd egy verseny partiján keresztül próbálok rávilágítani az Omaha összetettségére, és nagyszerűségére.
Vágjunk bele :)
I. rész
Hold'em és Omaha verseny közti különbségek
Ott kell kezdeni, hogy az Omaha még most nyer teret, egyes játékosok szerint az Omaha játékosok tudásának színvonala ott tart, mint a Holdem játékosok színvonala 2-3 évvel ezelőtt. Tovább növeli a különbséget, hogy amíg a Holdem versenytaktikáról már több nagyszerű könyv jelent meg, illetve folyamatosan jelenik meg, addig Omahában ebből hiány van: Az elmúlt egy-két évben csak egy könyvben láttam erről írást, Chris Fergusson írt róla egy fejezetet - érdemes egyébként elolvasni (ugyanitt Mike Matussow írt a Hi/Lo-ról, némiképp az is hasznos lehet).
Egy kistétes Omaha verseny három szakaszra bontható, kezdeti, középső és végjáték szakaszra. Ez mondjuk még nem újdonság, az viszont igen, hogy Omaha versenyen – egy-két mániákustól eltekintve – különösen a kezdeti stádiumban a preflop szakasz sokkal passzívabb, azaz kevesebb emelés, de több limp van. Kevés emelés van preflop (ebből következik, hogy jobban kiszámítható az is, hogy mivel emelnek), elvétve fordul elő preflop 3bet, ezek zöme ászpáros kéz. Flop után is elmondható, hogy nagyon sok calling station ül egy asztalnál, ami a játékot nehezíti. Ami ebből is következik, hogy a pozíció itt Isteni adomány, hiszen pozícióból olcsón tudjuk megnézni, hogy mennyibe fog kerülni a parti :)
Ebben a szakaszban jellemző különbség az, hogy kisebb potokat nyerni nagyon nehéz, inkább arra kell készülnünk, hogy a stack-ünk egy partiban fog megduplázódni (esetleg megfeleződni, vagy még rosszabb). Azaz a „small ball” taktika itt nem működik (kis emelés nem emelés Omaha verseny kezdeti szakaszában).
Ugyanakkor ha egy partiban legyengülünk, nem kell aggódni, egy kassza megnyerése esetén könnyen fel tudjuk magunkat duplázni. Ebből egyszerűen következik, ha lehet, akkor induljunk deep stack versenyen, és kerüljük az 50BB-s Turbo-kat .
Amit fenn írtam, miszerint, hogy kis kasszát nem lehet nyerni, az nem feltétlen igaz, hiszen azért egy dolgot ne feledjünk el. Az Omahát játszók többsége nagyon őszintén játszik, azaz ha nincs lapja, akkor passzol. Ebből az következik, ha mi beszélünk utoljára, akkor elvihetjük a kasszát…
Ugyanakkor az is fontos, hogy egy szuper lapnak (pl.: AsAsKK, azaz double suited ászpár) sincs akkora előnye, mint például egy AA-nak Holdemben. Omahában kb. 65/35 a legnagyobb különbség egy ilyen allin esetében, de inkább kevesebb. A játékosok felkészületlensége miatt is passzívabb az asztal, hiszen nem tudják, azt sem, hogy melyik lap mennyit ér :)
Szép példa erre, hogy Omahában gyakrabban látok emelést AAxx lappal, mint JsTs98 (double suited) lappal. Szerintetek melyik a favorit? Nyilván azért kérdeztem, mert a sort képző lap az, igaz, csak 51/49 arányban, de akkor is.
Fontos különbség, hogy Omahában nincs semleges lap, sem turnon, sem riveren. Valakinek segít, az biztos. Ugyancsak érdekes még, hogy Omahában a backdoor esélyek jóval hangsúlyosabbak, tehát ha lejön egy backdoor valami (sor, flush), akkor elképzelhető, hogy az valakinél ott van (talán nem is az elképzelhető a jó kifejezés, hanem a valószínű, ez főleg multiway potokra jellemző).
Igen fontos eltérés még, hogy Omahában szinte elhanyagolható mértékű az implied odds. Ez is könnyen érthető, mivel (mint említettem) a játék is sokkal egyenesebb, az ellenfelek is kiszámíthatóbbak, a fenyegetés is sokszor nyilvánvaló, és ha lejön a fenyegetés (például flush, sor, vagy mindkettő), akkor sokszor könnyebb dobni is.
Ugyancsak fontos különbség még a húzólapok megjátszása. Omahában a 8 out nem számít soknak, és ha ebből csak a nutokat számoljuk, akkor belátjuk, hogy ez a 8 általában kevés is.
Omahában a sorhúzókat könnyen meg lehet különböztetni a 13 outos, 17 outos, és 20 outos is van. Ez kombinálódhat párral, flush-sel egyébbel. Ebből következik, hogy Omahában a verseny is volatilisebb, hiszen erőteljesen kell megjátszani a húzólapokat, viszont a húzók nem mindig érkeznek meg.
Nem feltétlenül a cikkhez tartozik, de egy Omaha rebuyos verseny, ha gyakorlatlanok vagyunk, akkor a rebuyos szakasza maga a pokol :) Erről Negreanu tudna mesélni, aki a 2008-as WSOP Omaha rebuyos világbajnokságán annyit rebuyolt, hogy a döntő asztal 9. helye neki még EV- lett volna. Mivel kicsi különbségek vannak a preflop oddsok között, ezért egy preflop allin esetén sem egyértelmű, hogy ki fog nyerni. Így egy „buta” preflop allin sem feltétlen büntetődik meg, ugye hosszútávon igen, de addig…
Inkább érdekes, de hasznos különbség még, hogy Omahában a suited ász nagyon sokszor kint van. Gondoljunk bele, egy nem profi játékos szereti, ha kap egy ászt, számoljatok utána, hogy nagyobb, mint 50% az esélye annak, hogy ez az ász színes ász lesz, ezt meg már hogy lehetne eldobni :). (Persze nyilván nem mindig van kint, de úgy tűnik.) Ha a flopon két szín már lent van, akkor az ászos színhúzó is ott van. Dobatni is nehezebb, mert többen utaznak velünk (azaz nem tudják dobni a húzó vagy egyéb „szép” lapjukat). Fontos még egyszer megemlíteni, hogy backdoor húzók is nagyobb szerepet kapnak, hiszen valakinek lehet valami egyebe, és mellesleg ez a húzója is lehet (pl. set + backdoor flush).
A Holdemben megszokott ContBet itt önmagunkra veszélyes fegyver, mert dobatni sokkal nehezebb, mivel gyakrabban talál az ellenfél valamit, pontosabban gyakrabban érzi úgy, hogy talált valamit. Élő versenyen ez egy kicsit jobban működik (senki sem szeret gyorsan buszra szállni), de ebben a szakaszban nem igazán ajánlott.
A következő részben a verseny középső szakaszáról és a végjátékról írok majd.
| Hozzászólok (17) | Elküldöm ismerősömnek |
