6 kalap modell - a kék kalap
2014. július 17., csütörtök 11:40A befejező részben a szervezés, irányítás, kontroll és döntés kalapját próbáljuk fel. A kék kalap segítségével indítjuk és zárjuk le a teljes problémamegoldó folyamatot. Szó esik a mentális térképről, a hagyományos (problémamegoldó) gondolkodásunkról, megismerhetjük a fókusz jelentőségét, valamint bemutatásra kerül egy 6 kalapos gondolkodási program is.
A pókeres mentális tréner, Wudan "6 kalap" sorozatának korábbi részei:
6 kalap modell - a fehér kalap (1. rész)
6 kalap modell - a piros kalap (2. rész)
6 kalap modell - a fekete kalap (3. rész)
6 kalap modell - a sárga kalap (4. rész)
6 kalap modell - a zöld kalap (5. rész)
És a sorozat legújabb, utolsó része, vagyis a kék kalap:
És végül, de közel sem utolsó sorban elérkeztünk a Kék kalaphoz! A 6 kalap gondolkodási modell "alfájához" és "omegájához"! Hiszen a kék kalapban kezdjük, és abban is fejezzük be a gondolatmenetet. (Sőt, még a probléma megoldás, vagy gondolkodási folyamat közben is újra meg újra használhatjuk, ahogy azt később látni fogjuk.)
A kék a tudatosság színe, a szervezésé, a kontrollé, a döntésé. Először meghatározzuk, hogy milyen célból vesszük fel a különböző kalapokat, majd amikor már minden kalap volt rajtunk, összeszedjük a különböző értékes gondolatokat.
Ebben a kalapban ütköztetjük az érveket és ellenérveket is (pro és kontra). Pontokat is rendelhetünk hozzájuk, ezáltal, kiszámoljuk, hogy az érvek vagy az ellenérvek súlyosabbak-e. A kék kalap biztosítja, hogy amit csinálunk, az ne öncélú időpazarlás legyen, hanem valóban haladás valamilyen irányba. A Kék Kalap gondolkodásmód része a Folyamatellenőrzés és a gondolkodás menedzselése is. Ez az áttekintő, vagy folyamatellenőrző kalap. Ez a kalap tartalmazza a következő lépések akciótervét, a feladatokat, felelősségeket, időmenedzsment tervet, stb.
Például: Most átgondolom a helyzetemet, egy ideje bad-runom van, amitől egyre bizonytalanabb vagyok a játéktudásomat illetően, miközben ki akarok törni ebből a negatív szériából. Tudom, hogy a játékomon is fejlesztenem kell, ezért, minden kalapban eltöltök 5-10 percet, a gondolataimat papírra vetem, a végén összegzem, és mások véleményét is kikérem.
Ha képesek vagyunk látni az összefüggéseket, a folyamatokat, akkor sokkal nagyobb szabadságunk van az életben. És akkor lehetőségünk nyílik arra, hogy olyasmit is megtehetünk, ami valóban javunkra van. Amitől azt érezzük, hogy jó úton haladunk, fejlődünk, a cél irányába tartunk. De csak is akkor, ha a megismert összefüggéseket megbecsüljük, a folyamatokat látjuk, van elköteleződés, irányok, és célok.
A kék kalap maga a karmester! A folyamat elején a probléma meghatározására is szolgálhat. Leszögezi, hogy mi a folyamat célja, és hogy mit kívánunk elérni eredményként a különböző kalapok cserélgetésével. Ezáltal a különböző kalapok használatának sorrendjét is meghatározza! Ha a teljes kört megettük, és utolsó lépésben ismét a kék kalaphoz érkezünk, akkor a kék kalap alatt összegezzük az eredményeket, következtetéseket, megoldásokat, és meghozzuk a szükséges döntéseket.
Gondolkodásunk általában pillanatról pillanatra történő reakciók sorából áll. Persze úgy érezhetjük, hogy van az egész mögött egy nagyobb cél, de sokszor nincsenek se rész célok, se végcélok a gondolkodásunkban. Kritikák, információk, érzelmek, ötletek keverednek össze és alkotnak egy hatalmas masszát. Aztán sokszor belebotlunk működőképes, kipróbált megközelítésekbe, amit alkalmasnak tartunk a célunk eléréséhez. Véletlenszerűen kiválasztott tapasztalatainkat analizáljuk, értelmezzük, legtöbbször negatív szemmel. Végül az eredmény kifejlődik tapasztalataink és korlátaink által és kiválasztjuk a legalkalmasabb alternatívát a probléma megoldására. Ahogy az evolúció szerint is csak a legrátermettebb fajok élik túl, gondolkodásunkban is a legalkalmasabb ötletek azok, amik túlélhetik a kritikus gondolkodásunkat.
A hat kalap gondolkodási módszer lényegében egy "mentális térkép" létrehozásáról szól, ahol különböző szemszögekből (különböző kalapok) felkutatjuk a lehetőségeket és kiválasztjuk mind közül a legjobbat. Amíg a hagyományos utat járunk a probléma megoldás során, általában az történik, hogy gyorsan, sokszor pillanatok alatt, összeeszkábáljuk véleményünket. Majd később ezt a véleményt csiszolgatjuk vitával, érvelésekkel. A gondolkodást ilyenkor véleményünk alátámasztására használjuk ahelyett, hogy különböző lehetőségeket tárnánk fel. A "mentális térképet" használva szükségünk van egy megfelelő struktúrára. Ennek a struktúrának a megteremtését a kék kalap látja el. Ez pillanatról pillanatra meghatározza a következő lépést, pont úgy mint egy számítógépes program (algoritmus).
- és most a megfelelő sorrendet betartva a fehér kalap következik...
- és most jöhetnek a javaslatok. Vegyük hát fel a sárga kalapot! Jöjjenek a konkrét javaslatok!
- még egy ideig a zöld kalapra van szükség, ahelyett, hogy váltanánk a fekete kalapra, mert az eddigi ötletek még nem kielégítőek!
- és most vegyük fel a piros kalapot, ahol teret adunk az érzelmeknek, érzéseknek. Ne feledjük, hogy érzéseinket itt nem kell egyáltalán megindokolnunk!
A fókuszálás a kép kalapos gondolkodás egyik legjelentősebb célja. Gondolkodó és gondolkodó között gyakran az a nagy különbség, hogy az egyik remekül képes fókuszálni és koncentrálni, míg a másik szétszórtabb, dekoncentráltabb. Sokszor van ez így pókereseknél is! Van, hogy két hasonló technikai felkészültségű játékos, abban különbözik, hogy az egyik mentálisan is kiegyensúlyozott, és nyomás alatt is tud fókuszálni, míg a másik gyakran tiltel, túl sokat játssza a "C" játékát. Így az előbbi lehet nagy nyerő a limiten, míg a másik kis nyerő, vagy épp vesztő játékos. Pedig a technikai tudásuk hasonló...
Időről időre vegyük fel kék kalapunkat a probléma megoldásán dolgozva és, és gondoljuk át: hogy haladunk? sikerült lépéseket tenni a megoldás felé? Fókuszálásra a legegyszerűbb mód, ha kérdéseket teszünk fel. Egy jó kérdés aranyat ér! Vannak feltáró jellegű kérdések, és vannak célirányos kérdések. Míg az előbbire nagyon sok féle válasz érkezhet, (amit előre nem tudunk, nem ismerünk), addig az utóbbira sokszor igen, vagy nem a válasz.
- A kérdés nem az, hogy mit tegyünk, hanem, hogy mikor?
- hogyan tudjuk ezt megvalósítani?
- mi a valódi probléma?
- mi a probléma lényege?
- miért van szükségünk megoldásra?
- mi a célunk ezzel az egésszel?
- mi az amit már sikernek könyvelhetünk el?
Példa a 6 kalapos gondolkodási "programra". Ha olyan problémáról van szó, amellyel kapcsolatban erőteljes érzéseink vannak, akkor a kék kalapot közvetlenül a piros kalapnak van értelme felváltania. Következő lépés a fehér kalapra irányul, hogy minden lényeges információ felszínre kerüljön a tárggyal kapcsolatban. Majd a sárga kalapban elővehetjük a már meglévő javaslatainkat, felvetéseinket. Ezt követően a zöld kalapban új koncepciókat és ötleteket hozhatunk létre. Ezen a ponton egy rövid kék kalap szakasszal összeszedhetjük a rendelkezésre álló eddigi javaslatokat. (Ezek a javaslatok különböző kategóriába sorolhatók: egyedi kiértékelés szükséges, további kiértékelés szükséges, csak fel kell jegyezni, stb.)
Ezt követheti az a konstruktív szakasz, ahol a fehér, sárga, zöld kalap egyvelegével kidolgozzuk az egyes javaslatokat.
A komoly alternatívákat ez után a sárga kalappal értékelhetjük. Ezt követi a fekete kalap, ahol megszűrjük a javaslatokat, ahol eldől, hogy egy opció egyáltalán lehetséges e, vagy használható e, és hogy valóban akkora értéke van e, amekkorát korábban tulajdonítottunk neki... Sárga és zöld kalapunkkal a fekete kalapos ellenvetéseket elháríthatjuk, korrigálhatjuk. Majd ismét a fekete kalapot felvéve még egyszer áttekinthetjük a kockázatokat, veszélyeket, hiányosságokat. A kék kalappal áttekintést készítünk az elért eredményekről, kiválasztjuk a megfelelő útvonalat. Piros kalapban ekkor az alternatív ötletekre reagálhatunk a felhalmozódott érzéseinkkel. Fekete és sárga kalapok egyvelegével a problémánk megoldásához legjobban alkalmazkodó alternatívákat kutatjuk fel. Végezetül a kék kalap szakaszban lezárjuk a folyamatot összefoglalva a megvalósításra alkalmas ötleteket. Ez látszólag bonyolult folyamat, de a gyakorlatban természetes módon váltunk át az egyik szakaszból a másikba. Ezt az egész folyamatot lehet persze egyszerűbben, és bonyolultabban is csinálni. Elég nagy lehet az átfedés a sárga és zöld kalap, fehér és piros kalap között is.
Érdemes látni, hogy a hagyományos gondolatmenet során leginkább a fekete és fehér kalapokat váltogatjuk a háttérben megbúvó piros kalapos érzelmekkel vegyítve. Persze mindezt jobbik esetben, amikor gondolkodni is tudunk ösztönös cselekvés helyett. Ehhez képest mennyivel komplexebb és sokoldalúbb az imént vázolt példa is...
Összefoglalás:
- a kék kalap a kontroll kalapja. Szervez és menedzsel!
- meghatározza a problémát, a gondolkodás tárgyát, amiről a folyamat szól,
- megszabja az elvégzendő feladatokat,
- fontos része az összegzés, a következtetések megfogalmazása,
- itt határozzuk meg a folyamat sorrendjét, amit aztán követni kell!
- beállítja a fókuszt, felteszi a kérdéseket,
- végül láthattunk egy "programot" a 6 kalap használatára.
Zárszó: remélem, sikerült egy kis bepillantást nyújtanom a Edward de Bono 6 kalapos gondolkodási modelljébe, pókeres szemmel. Véleményem szerint, ha a problémáinkat a módszer alapján közelítjük meg, sokkal kreatívabb, sokoldalúbb, hatékonyabb, rugalmasabb megoldásokat találhatunk, mint eddig. Olvassátok, és használjátok egészséggel!
6 kalap modell - a fehér kalap (1. rész)
6 kalap modell - a piros kalap (2. rész)
6 kalap modell - a fekete kalap (3. rész)
6 kalap modell - a sárga kalap (4. rész)
6 kalap modell - a zöld kalap (5. rész)
És a sorozat legújabb, utolsó része, vagyis a kék kalap:
Kék kalap: folyamat irányítás, szervezés, kontroll, döntés
És végül, de közel sem utolsó sorban elérkeztünk a Kék kalaphoz! A 6 kalap gondolkodási modell "alfájához" és "omegájához"! Hiszen a kék kalapban kezdjük, és abban is fejezzük be a gondolatmenetet. (Sőt, még a probléma megoldás, vagy gondolkodási folyamat közben is újra meg újra használhatjuk, ahogy azt később látni fogjuk.)
A kék a tudatosság színe, a szervezésé, a kontrollé, a döntésé. Először meghatározzuk, hogy milyen célból vesszük fel a különböző kalapokat, majd amikor már minden kalap volt rajtunk, összeszedjük a különböző értékes gondolatokat.
Ebben a kalapban ütköztetjük az érveket és ellenérveket is (pro és kontra). Pontokat is rendelhetünk hozzájuk, ezáltal, kiszámoljuk, hogy az érvek vagy az ellenérvek súlyosabbak-e. A kék kalap biztosítja, hogy amit csinálunk, az ne öncélú időpazarlás legyen, hanem valóban haladás valamilyen irányba. A Kék Kalap gondolkodásmód része a Folyamatellenőrzés és a gondolkodás menedzselése is. Ez az áttekintő, vagy folyamatellenőrző kalap. Ez a kalap tartalmazza a következő lépések akciótervét, a feladatokat, felelősségeket, időmenedzsment tervet, stb.
Például: Most átgondolom a helyzetemet, egy ideje bad-runom van, amitől egyre bizonytalanabb vagyok a játéktudásomat illetően, miközben ki akarok törni ebből a negatív szériából. Tudom, hogy a játékomon is fejlesztenem kell, ezért, minden kalapban eltöltök 5-10 percet, a gondolataimat papírra vetem, a végén összegzem, és mások véleményét is kikérem.
Ha képesek vagyunk látni az összefüggéseket, a folyamatokat, akkor sokkal nagyobb szabadságunk van az életben. És akkor lehetőségünk nyílik arra, hogy olyasmit is megtehetünk, ami valóban javunkra van. Amitől azt érezzük, hogy jó úton haladunk, fejlődünk, a cél irányába tartunk. De csak is akkor, ha a megismert összefüggéseket megbecsüljük, a folyamatokat látjuk, van elköteleződés, irányok, és célok.
A kék kalap maga a karmester! A folyamat elején a probléma meghatározására is szolgálhat. Leszögezi, hogy mi a folyamat célja, és hogy mit kívánunk elérni eredményként a különböző kalapok cserélgetésével. Ezáltal a különböző kalapok használatának sorrendjét is meghatározza! Ha a teljes kört megettük, és utolsó lépésben ismét a kék kalaphoz érkezünk, akkor a kék kalap alatt összegezzük az eredményeket, következtetéseket, megoldásokat, és meghozzuk a szükséges döntéseket.
Gondolkodásunk általában pillanatról pillanatra történő reakciók sorából áll. Persze úgy érezhetjük, hogy van az egész mögött egy nagyobb cél, de sokszor nincsenek se rész célok, se végcélok a gondolkodásunkban. Kritikák, információk, érzelmek, ötletek keverednek össze és alkotnak egy hatalmas masszát. Aztán sokszor belebotlunk működőképes, kipróbált megközelítésekbe, amit alkalmasnak tartunk a célunk eléréséhez. Véletlenszerűen kiválasztott tapasztalatainkat analizáljuk, értelmezzük, legtöbbször negatív szemmel. Végül az eredmény kifejlődik tapasztalataink és korlátaink által és kiválasztjuk a legalkalmasabb alternatívát a probléma megoldására. Ahogy az evolúció szerint is csak a legrátermettebb fajok élik túl, gondolkodásunkban is a legalkalmasabb ötletek azok, amik túlélhetik a kritikus gondolkodásunkat.
Mentális térkép
- és most a megfelelő sorrendet betartva a fehér kalap következik...
- és most jöhetnek a javaslatok. Vegyük hát fel a sárga kalapot! Jöjjenek a konkrét javaslatok!
- még egy ideig a zöld kalapra van szükség, ahelyett, hogy váltanánk a fekete kalapra, mert az eddigi ötletek még nem kielégítőek!
- és most vegyük fel a piros kalapot, ahol teret adunk az érzelmeknek, érzéseknek. Ne feledjük, hogy érzéseinket itt nem kell egyáltalán megindokolnunk!
Fókusz
A fókuszálás a kép kalapos gondolkodás egyik legjelentősebb célja. Gondolkodó és gondolkodó között gyakran az a nagy különbség, hogy az egyik remekül képes fókuszálni és koncentrálni, míg a másik szétszórtabb, dekoncentráltabb. Sokszor van ez így pókereseknél is! Van, hogy két hasonló technikai felkészültségű játékos, abban különbözik, hogy az egyik mentálisan is kiegyensúlyozott, és nyomás alatt is tud fókuszálni, míg a másik gyakran tiltel, túl sokat játssza a "C" játékát. Így az előbbi lehet nagy nyerő a limiten, míg a másik kis nyerő, vagy épp vesztő játékos. Pedig a technikai tudásuk hasonló...
Fókuszálásra a legegyszerűbb mód, ha kérdéseket teszünk fel.
Időről időre vegyük fel kék kalapunkat a probléma megoldásán dolgozva és, és gondoljuk át: hogy haladunk? sikerült lépéseket tenni a megoldás felé? Fókuszálásra a legegyszerűbb mód, ha kérdéseket teszünk fel. Egy jó kérdés aranyat ér! Vannak feltáró jellegű kérdések, és vannak célirányos kérdések. Míg az előbbire nagyon sok féle válasz érkezhet, (amit előre nem tudunk, nem ismerünk), addig az utóbbira sokszor igen, vagy nem a válasz.
- A kérdés nem az, hogy mit tegyünk, hanem, hogy mikor?
- hogyan tudjuk ezt megvalósítani?
- mi a valódi probléma?
- mi a probléma lényege?
- miért van szükségünk megoldásra?
- mi a célunk ezzel az egésszel?
- mi az amit már sikernek könyvelhetünk el?
6 kalapos gondolkodási program:
Példa a 6 kalapos gondolkodási "programra". Ha olyan problémáról van szó, amellyel kapcsolatban erőteljes érzéseink vannak, akkor a kék kalapot közvetlenül a piros kalapnak van értelme felváltania. Következő lépés a fehér kalapra irányul, hogy minden lényeges információ felszínre kerüljön a tárggyal kapcsolatban. Majd a sárga kalapban elővehetjük a már meglévő javaslatainkat, felvetéseinket. Ezt követően a zöld kalapban új koncepciókat és ötleteket hozhatunk létre. Ezen a ponton egy rövid kék kalap szakasszal összeszedhetjük a rendelkezésre álló eddigi javaslatokat. (Ezek a javaslatok különböző kategóriába sorolhatók: egyedi kiértékelés szükséges, további kiértékelés szükséges, csak fel kell jegyezni, stb.)
Ezt követheti az a konstruktív szakasz, ahol a fehér, sárga, zöld kalap egyvelegével kidolgozzuk az egyes javaslatokat.
A komoly alternatívákat ez után a sárga kalappal értékelhetjük. Ezt követi a fekete kalap, ahol megszűrjük a javaslatokat, ahol eldől, hogy egy opció egyáltalán lehetséges e, vagy használható e, és hogy valóban akkora értéke van e, amekkorát korábban tulajdonítottunk neki... Sárga és zöld kalapunkkal a fekete kalapos ellenvetéseket elháríthatjuk, korrigálhatjuk. Majd ismét a fekete kalapot felvéve még egyszer áttekinthetjük a kockázatokat, veszélyeket, hiányosságokat. A kék kalappal áttekintést készítünk az elért eredményekről, kiválasztjuk a megfelelő útvonalat. Piros kalapban ekkor az alternatív ötletekre reagálhatunk a felhalmozódott érzéseinkkel. Fekete és sárga kalapok egyvelegével a problémánk megoldásához legjobban alkalmazkodó alternatívákat kutatjuk fel. Végezetül a kék kalap szakaszban lezárjuk a folyamatot összefoglalva a megvalósításra alkalmas ötleteket. Ez látszólag bonyolult folyamat, de a gyakorlatban természetes módon váltunk át az egyik szakaszból a másikba. Ezt az egész folyamatot lehet persze egyszerűbben, és bonyolultabban is csinálni. Elég nagy lehet az átfedés a sárga és zöld kalap, fehér és piros kalap között is.
Érdemes látni, hogy a hagyományos gondolatmenet során leginkább a fekete és fehér kalapokat váltogatjuk a háttérben megbúvó piros kalapos érzelmekkel vegyítve. Persze mindezt jobbik esetben, amikor gondolkodni is tudunk ösztönös cselekvés helyett. Ehhez képest mennyivel komplexebb és sokoldalúbb az imént vázolt példa is...
Összefoglalás:
- a kék kalap a kontroll kalapja. Szervez és menedzsel!
- meghatározza a problémát, a gondolkodás tárgyát, amiről a folyamat szól,
- megszabja az elvégzendő feladatokat,
- fontos része az összegzés, a következtetések megfogalmazása,
- itt határozzuk meg a folyamat sorrendjét, amit aztán követni kell!
- beállítja a fókuszt, felteszi a kérdéseket,
- végül láthattunk egy "programot" a 6 kalap használatára.
Zárszó: remélem, sikerült egy kis bepillantást nyújtanom a Edward de Bono 6 kalapos gondolkodási modelljébe, pókeres szemmel. Véleményem szerint, ha a problémáinkat a módszer alapján közelítjük meg, sokkal kreatívabb, sokoldalúbb, hatékonyabb, rugalmasabb megoldásokat találhatunk, mint eddig. Olvassátok, és használjátok egészséggel!
| Elküldöm ismerősömnek |
