Alaphelyzet: Egy nagy verseny első napjának vége felé. A nagy vak helyén játszó Allen Cunningham zsetonkészlete nagyon kicsi, M száma mindössze 4. Az asztalnál az egyik legnagyobb zsetonkészlete Gus Hansennek van, aki most is szokásos agresszív stílusában játszik. Az én helyemen játszunk, a gombnál, közepes zsetonkészlettel, melyhez 16-os M szám tartozik.

Lapjaink:

 

A licit menete előttünk: A, B, C és D bedobja lapjait. Gus 1.300 dollárra emel. F bedobja lapjait.

Kérdés 19A: Mit tegyünk?

A. Bedobjuk lapjainkat
B. Tartjuk a tétet
C. 4.000 dollárra emelünk
D. All-in megyünk

A licit: A valóságban tartjuk az 1.300 dollárt. A kis vak bedobja lapjait. Allen Cunningham maradék 4.000 dollárjával all-in megy. Gus Hansen további 2.700 dollárt a bankba téve tartja a tétet. A bank jelenleg 10.350 dollár.

Kérdés 19B: Mit tegyünk?

A. Bedobjuk lapjainkat
B. Megadjuk a 2.700 dollárt
C. All-in megyünk

A licit: A valóságban megadjuk a 2.700 dollárt. A bank jelenleg 13.050 dollár.

A flop:

  

A licit: Gus 3.200 dollárral nyit. A bank jelenleg 16.250 dollár.

Kérdés 19C: Mit tegyünk?

A. Bedobjuk lapjainkat
B. Megadjuk a 3.200 dollárt
C. All-in megyünk

A licit: A valóságban bedobjuk lapjainkat. Gus a 75 lapokat mutatja be, azaz ötös párja van; Cunningham kezében pedig dáma pár van. A törnnel és a riverrel egy tízes és egy hetes érkezik, így Gus elnyeri a bankot hetes-ötös két párjával.

A tizenkilencedik feladat megoldása

Kérdés 19A: Nem fogom eldobni a

 

lapokat egy agresszív játékos emelésével szemben. Ha ezt a lehetőséget kizárjuk, választásunk a tét tartására és az emelésre redukálódik, illetve arra, hogy mennyivel emeljünk, ha e mellett a játék mellett döntünk. Az emelés mellett szól az az egyszerű érv, hogy Gus esetleg csak blöfföl, és talán azon nyomban elvihetnénk a bankot. Ezzel szemben négy érv is a tét tartása mellett szól:

1. M számunk. M számunk jelenleg 16. Ez nem túl nagy, de nem is kicsi. Egy 4.000 dollár körüli emelés zsetonkészletünk körülbelül negyedét elvinné, mindössze egy hetes párral a kezünkben. Ha M számunk 9 vagy 10 volna, akkor én mindenképp az emelés mellett volnék, és valószínűleg el lennék szánva rá, hogy a legvégsőkig kitartsak a partiban. Egy közismerten agresszív játékossal szemben készen kell állnunk rá, hogy például alacsony párokkal hazardírozzunk egy kicsit, amikor M számunk kezd csökkenni. Azonban egy jó, 16-os M szám mellett én kicsit óvatosabban járnék el.

2. Pozíciónk. A parti során végig kedvező pozícióban játszhatunk Gusszal szemben. Maradhatunk most a rövidpasszos játéknál; hadd végezze el a munka egy részét pozíciónk.

3. Az éllovas. Az éllovas az asztalnál közvetlenül mögöttünk ül, a kis vak helyén. Szeretnénk látni, ő mit csinál, mielőtt zsetonjaink nagy részéről meghozzuk döntésünket. Ha ő is beszáll, kevésbé lelkesen játszunk; és ha csak tartjuk a tétet, ezt olcsón kideríthetjük.

4. A kis zsetonkészlet. Allen Cunninghamnek, a nagy vaknak van a legkisebb zsetonkészlete az asztalnál, M száma mindössze 4 körül van. Ő nyilván szívesen játékba bocsátkozik sokféle lapkombinációval a kezében. Ha all-in megy, látni fogjuk, mit csinál Gus, mielőtt újra sorra kerülünk.

Ez elég sok érv ahhoz, hogy csak tartsuk a tétet. Ez a játék (B válasz) 3 pontot ér. 1 pont jár a 4.000 dolláros emelésért (C válasz). Egy agresszív játékossal szemben ez sem ésszerűtlen játék. Nem jár pont lapjaink bedobásáért és az all-in licitért.

Ha már itt tartunk: ilyen helyzetben egyedül a hetesekkel és a nyolcasokkal nehéz kiválasztani a helyes játékot. Bármely nyolcasnál magasabb párral én mindenképp emelnék. Bármely hetesnél alacsonyabb párral csak tartanám a tétet. 

A valóságban tartjuk a tétet. A kis vak bedobja lapjait. Allen Cunningham, a nagy vak, maradék 4.000 dollárjával all-in megy. Gus Hansen további 2.700 dollárt a bankba téve tartja a tétet. A bank jelenleg 10.350 dollár.

Kérdés 19B: Mindössze 2.700 dollárunkba kerül a tét tartása, miközben a bank csaknem négyszer ekkora, így kérdés sem fér hozzá, hogy a banki esély elég nagy a tét tartásához. Ebben a helyzetben nem jár pont lapjaink bedobásáért. Az igazi kérdés az, van-e jobb játékunk a tét tartásánál. 

A helyzet kulcsa az, hogy Gus tartotta a tétet, de nem emelt. Amikor mindkét játékosnak sok zsetonja van, és egyikük ilyen helyzetben csak tartja a tétet, az jellemzően egy közepesen erős kezet jelez. Ez elég megbízható támpont, jobb, mint a legtöbb ilyen jellegű, egy adott szituáción alapuló megérzés. Egy nagyon erős kézzel a játékosok ilyenkor általában emelnek, hisz azzal esélyük nyílik egy nagyon nagy bank elnyerésére, egy szimplán erős kézzel pedig azért érdemes emelni, nehogy elveszítsünk egy nagy bankot. (Ha erős kézzel emelünk, és nem nyerjük el azonnal a bankot, valószínűleg vesztők vagyunk, és még idejében ki tudunk szállni; míg ha csak tartanánk a tétet, hogy megnézzük a flopot, azzal könnyen bent ragadhatunk a partiban, második legjobb kézzel.) Az, ha valaki csak tartja a tétet, ahelyett, hogy emelne, olyan közepesen erős kezet jelez, amivel ellenfelünk szívesen megnézné a flopot. Gusnak valószínűleg bubi-kilences vagy nyolcas-hatos típusú keze van, vagy egy gyenge ásza, mondjuk ász-négyese vagy ász-hármasa, azaz egy olyan keze, amely sokat erősödhet egy jó floppal. És mivel az első licitkörben mi is csak tartottuk a tétet és nem emeltünk vissza – figyelembe véve, hogy konzervatív játékos hírében állok – Gus valószínűleg úgy gondolja, hogy egy alacsony pár lehet nálunk, vagy talán valami olyasmi, mint a király-dáma vagy az egyszínű király-bubi.

A helyzetet természetesen bonyolítja Allen Cunningham jelenléte. Vegyük észre, hogy bár M száma valóban alacsony, még nem kellene mindenre elszánnia magát ebben a partiban. A következő leosztásban ő lesz a kis vak, utána pedig az osztó, és még hét parti lemegy, mielőtt komolyabb mennyiségű zsetont kellene a bankba tennie. Én azt várnám, hogy elég jó lapokat fog bemutatni – mondjuk egy ász-bubit, király-dámát, vagy valami még erősebb kezet. Ettől függetlenül jelentősen növelné győzelmi esélyünket, ha megszabadulhatnánk Gustól.

Nem jár pont a B válaszért, a tét tartásáért. A banki esély nagyszerűnek tűnik, de a flop után Gus szörnyű nyomás alatt tarthat minket. 4 pontot ér az all-in licit (C válasz), amellyel feltehetőleg megszabadulhatunk Gustól, és kettesben maradhatunk Allennel, amikor is talán kicsivel mi lennénk az esélyesebbek, miközben a bankban ott van egy jó adag döglött pénz Gustól.

A valóságban csak tartjuk a tétet. A bank jelenleg 13.050 dollár. A floppal a

  

lapok érkeznek. Gus 3.200 dollárral licitál, amivel megnyit egy mellékbankot.

Kérdés 19C: Amikor megláttam, egész megörültem ennek a flopnak, hisz két lapja is alacsonyabb volt heteseimnél, de amint Gus licitált, megértettem, mekkora baklövést is vétettem az előző licitkörben.

A problémánk meglehetősen egyszerű. Könnyen lehet, hogy továbbra is jobbak vagyunk Gusnál (feltéve, hogy kezdetben is jobbak voltunk nála), de hogy állunk most Allennel szemben? Ha egy, a miénknél magasabb párral ment all-in, továbbra is vesztők vagyunk, ha pedig két figurával a kezében licitált, e lapkombinációk közül több is épp most került elénk. Ha játékban maradunk Gus ellen, lehet, hogy csak a mellékbankban lévő összegért játszhatunk, mivel a főbankra talán már nincs sok esélyünk (hacsak nem jön be egy hetes az utolsó két utca valamelyikén).

Igazából az történt, hogy Gus és én belekeveredtünk egy szituációba, amelyben az nyer, aki először licitál, mivel ellenfele ezzel tarthatatlan helyzetbe kerül. Feltéve, hogy Gus és én nagyjából ugyanolyan laptípusokkal játszunk, már nem jelent előnyt, ha másodikként kerülünk sorra. Sőt, igazából pont az van kedvezőbb helyzetben, aki először licitálhat, amivel ellenfelét két rossz döntés közötti választásra kényszerítheti.

Gus tudatában volt vajon mindennek, amikor a flopnál csak tartotta a tétet? Nem lehetünk biztosak benne, de engem nem lepne meg. Bár vannak, aki Gust egyszerűen őrülten agresszívnek és szerencsésnek tartják, az igazság az, hogy ő az egyik legfurfangosabb, legtaktikásabb játékos, aki sok eredeti ötletet dolgozott ki magánlaboratóriumában. 

3 pontot ér az A válasz, lapjaink bedobása. Nem jár pont a tét tartásáért és az all-in visszaemelésért.

Jelen cikkünk idézet Dan Harrington, Bill Robertie "Versenystratégia, III. kötet" című magyarra fordított könyvéből. A cikket a 2+2 könyvek magyarországi kiadójának, az Ekren Kft.-nek az engedélyével publikáltuk.

Dan Harrington, Bill Robertie "Versenystratégia, III. kötet"