Implied odds

Szerző: Pokeradmin2008. június 24., kedd 05:35

Nagyon gyakori a pókerben, hogy nincs semmink, csak egy bizonyos lapra várunk, hogy kiegészüljön például a sorunk, vagy éppen a színünk. Ezt angolul „drawing hand”-nek magyarul „húzólap”-nak nevezzük, és nagyon sokat hozhat a konyhára, ha helyesen játsszuk meg. Elég, ha az „out”-jainkat, vagyis azoknak a lapoknak a számát, amelyekkel megnyerhetjük a leosztást arányaiban vizsgáljuk a pakliban maradt többi kártya számához képest. Ezután meg kell néznünk a hívás (bet) és a kassza (pot) nagyságának arányait, és a két-két arányt összehasonlítanunk. Ezt nevezzük „pot odds” számításnak.

Egy példa: Ha egy 10$-os hívást kell megadnunk egy 100$-os potba, akkor a pot oddsunk 1:10. Ha van egy flush húzólapunk, akkor van 9 outunk, hogy bejöjjön az ötödik szín. 47 lap marad a pakliban, az esélyünk tehát arra, hogy összejöjjön 9:47, vagyis 35%. Ha a pot odds ennél jobb, akkor megadható a hívás. Ennyit a pot odds számításról, bővebben lásd a témával foglalkozó cikkünket: Outok és esélyek a pókerben

Ezen kívül azonban más tényezőket is figyelembe kell vennünk, hogy eldönthessük megadjuk-e a hívást vagy sem. A „pot odds” az azonnal megnyerhető, már betett zsetonok alapján számolandó. Ha viszont szeretnénk azt is figyelembe venni, hogy mennyit nyerhetünk a további licitkörökben, ha bejön a lapunk, akkor erre alkalmazhatjuk az úgynevezett „implied odds”-ot (továbbiakban IO). Mi is ez, és hogyan is használjuk?

A „pot odds”-al ellentétben az IO-nál nem tudunk pontos értékeket meghatározni. Az elsőnél, konkrét számok alapján tudunk dönteni, hogy megadjuk-e a hívást vagy sem, míg az utóbbi egy kicsit más. Beszélhetünk jó és rossz IO-ról. A jó IO-szal, ha bejön a lapunk, akkor sok pénzt nyerhetünk, rosszal pedig keveset.

Egy példa a jó IO-ra, hogyha megadunk egy emelést a flop előtt egy kézben tartott párral, és arra hajtunk, hogy bejöjjön a tercünk. Könnyen belátható, amennyiben bejön terc, akkor jó eséllyel nagy összeget fogunk nyerni, vagyis az IO-unk jó. Rosszra a legjobb példa, ha van egy ászunk a kézben és a flopra három, az ászunkkal megegyező színű lap jön. Rossz az IO-unk, mert még ha be is jön a színünk a turn-re vagy river-re, a lapok az asztalon riasztóak lesznek az ellenfeleink számára. Így nem is számolhatunk vele, hogy túl sokat nyerünk. Általános irányelvként megjegyezhetjük, hogy minél inkább rejtett a jó lapunk az ellenfeleink számára, annál jobb az IO-unk. Így például a sorhúzó lapoknak, habár az esélyük némileg kisebb a kiegészülésre, mint a szín húzó lapoknak, sokszor mégis inkább kifizetik a hívásainkat az ellenfelek, ha bejavulunk. Tehát általában elmondható, hogy sor húzóval jóval nagyobb az implied odds-unk, mint a szín húzóval.

Az IO tehát befolyásolhatja a döntésünket, hogy az adott „pot odds”-szal megadjuk-e a hívást: Elképzelhető, hogy  nincs meg az elvárható PO-unk a megadáshoz, de mégis megéri megadni, ha jó az IO. Ha viszont nincs jó IO, akkor inkább dobjuk el a lapunkat. Azt azonban fontos megjegyezni, hogyha a PO megfelelő, akkor az IO-ot nem is kell figyelembe vennünk.

Kapcsolódó cikkünk:
Outok és esélyek a pókerben (pot odds számítás)

További stratégiai cikkeink >>

Elküldöm ismerősömnek