Rebuyolni vagy nem rebuyolni?

Szerző: Tournament Poker Edge2013. július 04., csütörtök 10:38

Rebuyolni vagy nem rebuyolni, ez itt a kérdés. A két ellentábor vitája évek óta a megoldás esélye nélkül zajlik.

Egy rebuyos verseny két opciót kínál a játékosoknak: az esélyt, hogy rögtön kezdés után őrült partikba kezdjenek, ha úgy kívánják; valamint a vita lehetőségét a póker talán utolsó elméleti kérdéséről: “Mikor helyes rebuyolni?” Cikkünkben a két ellentábor filozófiáját mutatjuk be, melyek egyet nem értése évek óta a megoldás esélye nélkül zajlik.

(A cikk célja nem az egyik vagy másik tábor támogatása, hanem a két ellentétes filozófia bemutatása az olvasónak, hogy ő dönthesse el, melyiket követi, vagy éppen melyik oldalán folytatja a vitát.)


Normál , vagy dupla buyin?

A kérdés, melyen talán a legkevesebbet vitatkoznak a felek az a verseny kezdete utáni azonnali rebuy, azaz a double buyin kérdése, (természetesen azon tournamentek esetében, ahol ez engedélyezett). A pókeresek szinte mindegyike egyetért abban, hogy dupla stackel érdemes kezdeni, hiszen az ellenfeleid többsége is így fog tenni, és sokan közülük hajlamosak lesznek a korai szakaszban középre tolni teljes stackjüket határeset szituációkban. Ez azt jelenti, hogy ha nem vásárolsz dupla stacket, rengeteg zsetont hagysz az asztalon, ha például 60% eséllyel mész all-in 3000 helyett csak 1500 zsetonnal. 1500 zseton esetében ebben a helyzetben 300 zseton lesz a várható profitod, míg a dupla stack megvásárlása esetén 600. Ehhez hozzájön az exponenciális hatás, ugyanis nem szokatlan a rebuy periódus végére négyszer, ötször is duplázni. Ez a 300 elvesztett zseton tehát könnyen 4700-ra nőhet, ha négyszer duplázol a verseny során.

Az egyik oldal: a rebuy-pártiak

A rebuy-pártiak azt fogják mondani, hogy a nagy stack építése a legfontosabb cél a rebuy periódus alatt, ezért érdemes nagyobb kockázatokat bevállalni, hiszen ha el is fogynak zsetonjaid, akárhányszor újravásárolhatod magad, és újra próbálhatod a többszöri duplázást, mely jelentősen növeli a final tablere kerülés esélyét. Természetesen minél többször vásárolsz újra, annál nagyobb nyereményt kell elérned a profithoz, és azt sem szabad elfelejteni, hogy rebuy után mindig maximum a kezdőstack kétszerese lehet nálunk.

A rebuy-pártiak fő érve, hogy a verseny díjalapja folyamatosan nő, miközben egyre több játékos adja fel a küzdelmet, és hagyja maga mögött veszteségeit, ezáltal halott pénzt termel. Emellett léteznek ICM teóriák, amelyek használhatóak lennének, de mivel a verseny korai szakaszáról van szó, az ezekbe történő belemélyedésbe nem vállalkoznék.

Ugyanez a teória tökéletesen megállja a helyét, létezik egy ellene szóló fontos érv. A rebuy-ellenzők szerint ugyanis ezek alapján a „tökéletes” rebuy stratégia várni a késői regisztráció utolsó pillanatáig, kivéve amennyiben a kezdeti dupla buy-in és az add-on zsetonösszege aránytalanul kicsi a zsetonátlaghoz viszonyítva. Ez a szisztéma még nem öltött túl nagy teret, de amennyiben megállja a helyét, az minden késői regisztrációs rebuy versenyt befolyásolhat. A kérdés csak az, mennyi értéket vesztünk a rebuy időszak kihagyásával? De ez már egy másik téma…

A másik oldal: a rebuy-ellenzők

Érdekes módon az újravásárlás ellenzői nem magát a rebuy versenyeket ellenzik, hanem a rebuyolás tényét, érveik szerint ugyanis az újabb bevásárlások egyre meg egyre kevesebb értéket kínálnak. Ez természetesen folyamatosan súlyosbodik a rebuy szakasz vége felé közeledve. Az ő teóriájuk a következő: amennyiben a versenyt dupla stackel kezdted, melyet elvesztettél, regisztrálj egy másik versenyre. Ez két dolgot fog előidézni:

1. Maximalizálni fogja a következő buyined értékét, hiszen azonos feltételekkel fogsz indulni versenytársaiddal. Ez a teljes elmélet legfontosabb alapköve: zsetonokat vásárolni egy versenyen, ahol az átlag stack nagyobb, mint a te stacked mérete kevésbé éri meg, mint egy új versenyen indulni.

2. Meg fogja akadályozni újabb és újabb rebuyok és addonok vásárlását átlagon aluli stackel. Hosszútávon gondolkozva egy rebuy nem csupán újabb egy második egység pénzköltés ugyanazon a versenyen (vagy rögtön egy harmadik, dupla rebuy esetén), hanem hosszútávon újabb rebuyokat és addonokat szül. Így tehát többszörös pénzköltés mellett leszünk jócskán az átlagstack alatt. A rebuy ellenzői inkább bevállalják az eredeti buyin elvesztését, mint hogy egyre több pénzt költsenek az eredeti nevezési díj után szaladva.

Összegzés

A két tábor közti egyet nem értés a következő kérdésre egyszerűsíthető: Jobb egy új versenyt kezdeni azonos eséllyel, vagy jobban megéri újravásárolni és egy enyhén megritkított, de nagyobb zsetonátlagú mezőnyben küzdeni?
Nagyon leegyszerűsítve a következők közül kell választanunk: Induljunk egy $10-os versenyen, ahol a többi 99 játékosnak mind 2000 zsetonja van, vagy költsünk $10-t 2000 zsetonért egy olyan versenyre, ahol a 100-ból már csak 70 játékos van versenyben, viszont 3000-es átlaggal kell megküzdenünk.

Őszintén szólva pusztán ennek a kérdésnek a megválaszolása a rebuy-ellenzők sikerét hozná. De amennyiben egyéb, eddig nem érintett tényezőket is hozzáveszünk, az a rebuy-pártiak oldalára billenti a mérleget. Ezek pedig a következők:

-    A befektetett idő. Ha elindítasz egy új versenyt, miután 45 percet játszottál az első versenyen, majdnem egy órával meghosszabbítod a pókerre szánt idődet. Hiába kecsegtet az új verseny $2-ral több várható értékkel, amennyiben $2-nál nagyobb az órabéred, úgy ez valójában veszteségnek számít. Ebben az esetben a ROI-d nő, de az órabéred csökken.

-    Az ellenfelek olvasása és az asztal dinamikája. Fél óra alatt kialakulhatott egy kép a velünk egy asztalnál ülő ellenfeleinkről, valamint az asztal dinamikájáról. Új verseny esetén ezt a folyamatot újra kell kezdenünk.

-    Rebuy versenyeken az ellenfelek hajlamosak őrült mutatványokra a rebuy időszak vége felé közeledve. A póker talán legfontosabb íratlan szabályát érdemes használni: amennyiben kényelmesen érzed magad az asztalon, és úgy érzed, hogy jobb vagy a mezőnynél, úgy még kevesebb zsetonnal is nagy edge-ed lesz.

-    A rebuyok és az addonok nem tartalmaznak fee-t. Ha az értéket vizsgáljuk, ez fontos szempont lehet, ha nagyon kicsik a különbségek. Bár elsőre nem tűnik fontos különbségnek, egy átgondolást mindenképpen megér.
Mint láthatjátok, mindkét oldal érvei stabilan megállják a helyüket. A kérdés vizsgálatát leginkább az nehezíti, hogy a legtöbb érv nem pusztán matematikai, hanem filozofikus és absztrakt. Példának okáért az ellenfelek olvasásának várható értékét nagyon nehéz megállapítani.


Az eredeti cikk a Tournament Poker Edge-en jelent meg.



Elküldöm ismerősömnek