Mondana nekem valaki fejből nem keresővel, a tavalyi olimpiáról egy portugál olimpiai bajnokot vagy egy franciát, hogy csak Európánál maradjunk? Egy argentint már kérdezni se mernék. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy az szerintem már rég nem igaz, hogy egy ország olimpiai bajnoka más országban élőket érdekelne különösebben. Kivétel egy-két sportoló, például Bolt. Britek messze nagyobb költségvetéssel rendelkeznek, mint Mo. még sincsenek államilag fizetett sportolók.
Szerintem, ha valaki hivatásos sportolónak áll, akkor a megélhetése lesz az, tehát a munkája. Ne állami alkalmazott legyen, hanem keressen szponzorokat.
Abból is látszik, hogy munka, hogy odamennek, ahol többet fizetnek. Ilyen egyszerű. Nem hiszem, hogy nyilvánvaló elismerésen kívül különösebben magasztalni kellene a sportolókat. Ugyanúgy elismerem és nem magasztalalom egy óvónő munkáját, aki képes nap, mint nap sok idegesítő kölyökkel foglalkozni vagy bárki másét.
portugálok nem sok aranyat szoktak nyerni :)
de amúgy franciát se tudok nyilván.
szerintem is az állam szerepének inkább a tömegsport támogatásának kellene lennie. és ez nem abból áll, hogy stadiont építünk, hanem hogy nem találunk ki ilyen hülyeségeket, mint futóverseny adó vagy mi a lóf@sz.
Portugálok valóban nem nagyon szoktak aranyat nyerni, Londonban is összesen egyetlen ezüstérmet nyertek. Arra talán emlékeztek is, nagyon szép momentum volt szerintem. Férfi kajak kettes versenyszámban volt, amikor a mi Kökény-Dombi párosunk nyert, alig pár centivel. Emlékszem a portugálok beugrottak a vízbe úgy örültek, én meg otthon azt hittem, hogy azért örülnek, mert ők nyertek. Aztán amikor kihirdették a magyarokat győztesnek ugyanúgy örültek tovább :) Tehát abszolút nem érdekelte őket, hogy kb 5 centivel maradtak le az első helyről, nekik a második hely is hatalmas siker volt.
Franciáktól meg a férfi kézi csapat elég ismert.
De ez persze csak szőrszálhasogatás, jogos amit mondasz.
Nem ezen fog múlni a boldogságunk, felőlem jöhet. Nyerjen nekünk még érmeket!
(Én pl. a szarházi bankároktól jobban féltem a magyar forintokat, mint Natasától vagy a vívóbajnokunktól.)