Ez nem feltétlen pókeres probléma, hanem inkább társadalmi. Sokkal kevesebb az őszinte, kíváncsi nyitás az embertársak felé, ha mégis van, az többnyire valamilyen céllal (pénz vagy dugás) történik. Elszigetelődünk, "leszarunk mindent és mindenkit", mert ma már ez a menő, ezt nyomja pld a média is. A saját sztárallűrjeivel van mindenki elfoglalva, közben pedig a mai korosztálynak van a legnagyobb szégyenérzete. Pedig pont az ellenkező módon jöttünk világra: őszintén, barátságosan és szégyenérzet nélkül.
Szóval ha valami "haldoklik", akkor az nem a póker, sokkal inkább a társadalmunk. Persze annyira nem tragikus azért még a helyzet, csak Hachem sztem valami hasonlót tapasztalt meg az asztaloknál.
Az meg, hogy az online pókerben mennyivel nehezebben lehet sikeres valaki, teljesen természetes: ahol pénzt lehet szerezni, ott versenytársak fognak feltűnni, akik csak egyre jobbak lesznek.
A tőzsdével kapcsolatban fogalmazta meg Kostolany az árfolyammozgás ciklusait, ami a pókerben is teljesen helytálló:
1, a kiigazítás fázisa
2, az alkalmazkodás fázisa, vagy kísérő fázis
3, a túltelítődés fázisa
Jelenleg egyértelműen a 3. fázisban tartunk, aki később szállt be, az már lemaradt egy jelentős árfolyam emelkedésről/halastóról. A lényeg, hogy ez a fenti ciklusosság körbe-körbe jár a tőzsdén, vagyis a 3. fázist előbb-utóbb újra az 1. fogja követni: így a póker sem halhat ki végleg, legfeljebb most pont a legnehezebb időszakában jár. De az új piacok megnyitása elkerülhetetlen, amire van kereslet, ott a kínálat is mindig jelen lesz.
Csak azt a kérdést kell feltenni, hogy népszerűbb-e a póker napjainkban, mint 10 vagy 20 éve.