PA Discord interjú - pszichológia és mental coaching (1. rész)
Köszönjük e remek interjút még egyszer, sok hasznos információt tudtam meg jómagam!
Jó volt bele látni, ebből a szemszögből is a Pókerbe, hogy igenis sok időt kell fordítani, saját magunk menedzselésével, és ha úgy van, akkor egy mental coach véleményét is kikérni időnként, ha úgy érezzük, hogy egy külsös személynek kell segíteni rajtunk, hogy ez vigyen tovább Pókeres karrierünkön!
Köszönjük mindhárom vendégünknek, hogy rendelkezésre álltak és azt is ha a következő körben is jelen lesznek, ugyanis az interjú folytatódik.
Örülünk annak is, ha minél többen meghallgatjátok, reméljük mások is hasznosnak találjátok majd.
Támogatni hasonló anyagok elkészítésében úgy tudtok minket, ha rajtunk keresztül regisztráltok a kiválasztott termekbe, duplán jól jártok, hiszen egyrészt a legjobb dealt kapjátok kiemelkedő supporttal, másrészt több hasonló anyagot tudtok hallgatni a jövőben. Skype-on, live chaten vagy e-mailben is szívesen segítünk megtalálni a személyre szabott legjobb dealt.
Megtennétek kérlek, hogy felrakjátok vhová mp3-ba? Nehéz utazás közben hallgatni ennyire hosszú dolgot Youtuberól
Anett szimpatikus, szerény ember benyomását kelti. Abszolút megnyerő az is, hogy nem pénzéhes.
Vicces volt látni, ahogy a videó elején még csak lowkey oltogatja a magyar mentál kócsing legjobbjait, aztán ahogy a beszélgetés halad, egyre jobban látja, hogy miről is szól ez a szakma és már nem fogja vissza magát. A hogyan győzödsz meg róla, hogy elég önismereted van és hogy fejleszted magad az elején eléggé állon kapta Wudant, de aztán szépen összeszedte a lassú ,megfontolt beszédjét.
A creme de la creme eléggé alulmaradt ebben a szópárbajban 2 v 1ben.
Anett szimpatikus, szerény ember benyomását kelti. Abszolút megnyerő az is, hogy nem pénzéhes.
Vicces volt látni, ahogy a videó elején még csak lowkey oltogatja a magyar mentál kócsing legjobbjait, aztán ahogy a beszélgetés halad, egyre jobban látja, hogy miről is szól ez a szakma és már nem fogja vissza magát. A hogyan győzödsz meg róla, hogy elég önismereted van és hogy fejleszted magad az elején eléggé állon kapta Wudant, de aztán szépen összeszedte a lassú ,megfontolt beszédjét.
A creme de la creme eléggé alulmaradt ebben a szópárbajban 2 v 1ben.
Kettős érzéseim vannak a beszélgetés meghallgatása után.
Egyrészről szimpatikus volt a két mental coach. Számomra értelmes, jó szándékú, segíteni akaró ember benyomását keltették. Ugyanakkor a pszichológus hölgy mondata, ami vagy beszólás volt, vagy nem, de pontosan összefoglalta a helyzetet: "Amikor egy témáról keveset tudsz, akkor azt gondolod, hogy mennyire jó vagy az adott témában. Aztán ahogy elmélyülsz benne, rájössz, hogy mennyire nem tudsz semmit". Mental coachok esetén az előbbit feltételezem.
Kicsit rosszindulatú lesz a kérdésem, de felteszem: ha egy mental coach magától függetlenítve meghallgat egy ilyen beszélgetést, mennyire érzi azt, hogy legitim a coach szakma? El lehet azt mondani, hogy elfér egymás mellett a két szakma, de a beszélgetést meghallgatva nekem az a benyomásom, hogy egyik oldalon vannak a szakemberek, a másik oldalon pedig a mental coachok. Lehet mindketten tudnak segíteni egy-egy helyzeten, de közel sem ugyanolyan mélységben.
Ami viszont egyértelműen negatívum volt, amikor megkérdezték, hogy nem gondolják-e, hogy túl van árazva a mental coach a fizetéseket tekintve. És erre jött egy olyan válasz "visszatámadásként", hogy nem, nincsen, te vagy alulfizetve. Erre mit lehet reagálni? Beletörődve bólogatni, hogy igen, hozzád képest valóban így van.
Egy átlagember számára a 15 ezer forintos óradíjat nem mondanám alacsonynak. Ahogy pl az orvosnál, ügyvédnél nem az adott 10-20 perces beszélgetéseket fizeted meg, hanem a szaktudását, tapasztalatát, az x évnyi tanulását. Úgyhogy szerintem igenis túl van árazva a mental coach.
A kéthetes gyorstalpalót nem nevezném kínkeserves tanulásnak, szaktudásnak. Autodidakta módon nyilván fejlesztheti magát, de szerintem közel sem említhető egy lapon a két szakma. Amennyire tudom a mental coachok egy vizsgán sem mérettetik meg magukat, hogy az olvasottakat tudják-e, vagy csak átlapoztak egyszer valamit. És ezáltal a fizetéseket tekintve pedig éppen a rossz oldalra billen a mérleg nyelve.
Azzal mondjuk nehez vitatkozni, hogy a piac donti el. Mert ok tenyleg a piacbol elnek meg, tehat ha 15 rugos oradijat annyi pokeres fizeti ki rendszeresen, hogy ebbol rendesen megelnek, akkor ez van...
Ha tul lenne arazva, akkor nem elnenek meg, mert hozzajuk mindenki szabad akaratabol megy.
De nagyon vicces volt, ahogy probaltak megmagyarazni, hogy a gazdagabb emberektol miert kernek tobb penzt. Tokos dolog lett volna bevallani az igazsagot: "ha tudom, hogy X haromszor annyit is hajlando fizetni, akkor miert dolgozzak kevesebbert?"
azt hittem hogy egymás dicsérete (cidázása) lesz az egész de kellemesen meglepődtem hogy nem ez lett és helyérekerült a mentál kócs "szakma" ... innentől érdemes elgondolkozni azoknak akik teremtették, fenntartják vagy csak fizetnek is ezért a szolgáltatásért ami mögött nem igen van érdemi tudás, csak 1 ember aki jól promozza magát és jót adja el az értéktelent
„Kicsit rosszindulatú lesz a kérdésem, de felteszem: ha egy mental coach magától függetlenítve meghallgat egy ilyen beszélgetést, mennyire érzi azt, hogy legitim a coach szakma? El lehet azt mondani, hogy elfér egymás mellett a két szakma, de a beszélgetést meghallgatva nekem az a benyomásom, hogy egyik oldalon vannak a szakemberek, a másik oldalon pedig a mental coachok. Lehet mindketten tudnak segíteni egy-egy helyzeten, de közel sem ugyanolyan mélységben.”
Az egyik nem feltétlenül jobb a másiknál. Egyszerűen más a szerepe (célja, módszertana, hatásköre..) a pszichológiának és más a coachingnak. Én sem tudok mást mondani, minthogy a kettő nagyon jól elfér egymás mellett és jól kiegészíti egymást.
A fő kérdés, hogy kinek mi a célja, ki milyen problémát akar megoldani.
Tény, hogy a pszichológia bizonyos szempontból „mélyebb” szakma, de azt is fontos látni, hogy ez azért van így, mert rengeteg olyan témával foglalkozik, amivel a coaching egyáltalán nem (ami persze több/más tudást is igényel).
„nekem az a benyomásom, hogy egyik oldalon vannak a szakemberek, a másik oldalon pedig a mental coachok.”
Utólag én is úgy érzem, hogy a beszélgetésnek volt egy ilyen fennhangja. Ez szerintem nagyrészt azért is volt így, mert a legtöbb kérdés, ami a fórumra érkezett éppen a coaching legitimitására irányult (szemben a pszichológiával), és sokkal inkább a fenntartásokat, ellenérzéseket domborította ki, mint a coaching értékeit.
Ebből kifolyólag az utóbbiról sokkal kevesebb szó esett, és sajnos arról sem beszéltünk eleget, hogy melyik szakma pontosan kinek és mire jó, milyen témákban, miért és hogyan tud segíteni.