Elnézést, hogy le mertem írni a véleményem. Nem tudtam, hogy nem szabad... Mi a lényeg, amit szerinted nem értek? Csak hogy okosodjak.
Senki nem mondta, hogy nem szabad, nincs miért elnézést kérned, mindössze én is leírtam a véleményem, ill. reagáltam arra amit te írtál.
A lényeg szerintem itt az, hogy egy hasonlattal éljek, mint mikor egy focistának valami nagy klub kecsegtető szerződést kínál egy top csapatnál, de ő marad az addigi klubjában, mert oda köti mindene, ott lett híres, azt a csapatot szereti, és azért él. Hiába nem jár vele akkora dícsőség, pénz, vagy karrier. Klubhűség.
Ugyanez van szerintem Doc Jenningsnél is, simán megtanulhatott volna egy új játékformát, 100%-ig biztos vagyok benne, hogy tudta volna tartani a lépést, ha akarja, és ezáltal több pénzt is nyerhetett volna, mégsem tette.
Picit olyan érzések is támadtak bennem, hogy itt ez az ember, akinek még számítanak a hagyományok, hű tudott maradni a saját játékához amit szeret, nem a pénz vagy a hírnév volt számára az elsődleges. Manapság, ebben a romlott, anyagias világban szerintem megsüvegelendő az efféle szemlélet, életfilozófia.
" Üdv Barcelonából! Remélem Laci papa összecsomagolja a három nagyágyút! "
A focistás hasonlat majdnem jó, csak ha nagyobb klub ajánlatot tesz, akkor mindegyik lelép. Egy ideje pókerezek, de erről a játékról még bevallom sosem hallottam. Ha Doc Jennings a szívén viseli/viselné ezt a játékot, akkor meg kéne tennie mindent azért, hogy népszerűsítse. Neki is emberek közé kéne mennie, interjúkat kéne adnia, használni kéne a régi pókeres kapcsolatait és újakat kéne kiépíteni. De nekem csak egy félbolondnak tűnik a cikk alapján, aki a pókerterem sarkában üldögél, a régi emlékeivel. A cikk is úgy állítja be őt, mint akit sajnálni, szánni kell (az elért eredményei és a játékához való hozzáállás miatt). Shaun Deeb tisztelettel mutogatta a karkötőt, amit nyert tőle és biztos, hogy nagyon tiszteli az öreget is. Viszont ez nem tűnik kölcsönösnek, hiszen Doc még a nevét sem tudta annak a srácnak, aki legyőzte őt a játékában... Persze nyilván még így is sokkal többre tartom az öreget azoknál, akik eljátsszák valami kaszinójátékon a nyereményüket, aztán a wsop karkötőjüket árverezik el, vagy kölcsön kérnek és azt nem fizetik vissza, stb. Csak be kéne látni, ha valami elmúlt, vagy pedig meg kellene tenni mindent hogy feltámasszunk valamit ami anno jó volt, de nem így...
Hosszú éveken keresztül játszhatta a kedvenc játékát amiben az egyik legjobb volt. Gondolom tudta mérlegelni, hogy idős korára már nincs értelme váltani egy fiatal feltörekvő, jó játékosoktól hemzsegő játékra. Én sem tenném másképp a helyében.
.
Lenyűgöző az öreg játék iránti szeretete!