Unalmas 2-0 nekem jó lenne. Amúgy mindkét csapat leginkább a biztonságra, és egymás erősségeinek kivégzésére törekszik az előzetes kezdők alapján. Ha szét tudjuk húzni a pályát, és eljuttatni a szélsőkhöz a labdát valahogy, akkor meglehet. Ha nem akkor birkózás lesz random pontrúgásgólokkal.
"De mit vár ez a hülye? 100mtt-ből megnyert 11-et, és van felesége is"
Fagyöngyös fekete fenyőkkel fedett, folyónál fekvő ferde, félig füves futballpályán falatnyi, fügét falatozó fakó, foltos fürjeket futtatni fagyos februárban fertályóráig, fantasztikus feeling, félőrült, fázós, fehér finn fiúknak.
Conte nagy volt a végén, mindenkit megölelt.
A Milan semmit sem mutatott.
"Ma jó napom van, érzem az ilyet!"
Jep. Ez a ***** nagy különbség. Behúztuk a 80-20at. Lich csodálatosan befutotta a szélt. Sajnos most először a beadások nem jöttek össze, de rengeteg jó passza volt, és a fáradhatatlan felfutásaival folyamatos emberfölényt alakítottunk ki a támadótérfélen, aminek nagy szerepe volt abban, hogy a csodálatosan mozgó Vidal-Marci-Vucinic hármas egyfolytában megjátszható pozícióba tudott kerülni. Pirlo ennek köszönhetően tudott irányítani. A Milannak el kellett dönteni, melyik ujjába harap, mert nem tudta egyszerre duplázni a szélsőket (mondjuk Krasic formája miatt nem is kellett, Gia nagyon jó csere volt) hatástalanítani Pirlot vagy lekövetni a belső tengely mozgását. Az, hogy Vidal nem fogott kaput, vagy Lich beadásai szarok voltak semmit nem jelent. Egy működő taktika sokkal fontosabb, és ez meg volt. Vucinicnek hatalmas taps. Hihetetlenül jó volt.
"De mit vár ez a hülye? 100mtt-ből megnyert 11-et, és van felesége is"