Engem két dolog tud jelenleg kizökkenteni a játékból, az egyik, ha nyerek egy beülőt, a másik, ha vesztek. Mindkét esetben eufórikus állapot, kiszállok, és vagy elkezdek táncolni, vagy káromkodom és próbálok lehiggadni. Ha mondjuk rögtön visszaülnék, nem lenne semmi baj, de én ezekben az állapotokban szeretek leledzeni, vagyis ha nyertem, szeretek órákon keresztül győztesen vonulni fel és alá a lakásban, abban az illúzióban ringatni magam, hogy most már örökké így lesz, illetve ha bukom egy beülőt, olyan letargiába zuhanok, hogy képtelen vagyok higggadtan visszaülni, kell 2-3 óra, esetleg egy tlejes nap, mire visszanyerem az önuralmam.

Na most ez így nem fog menni, legnagyobb veszteséget nem azzal szerzem, hogy játszom, hanem hogy nem játszom.

Van még olyan balfék itt, mint én?

Konkrétan az érdekel hogyan lehet 6-8 órán keresztül játszani higgadtan, miközben már az első órában annyi érzelmi impulzus ér, hogy nem bírok magammal.


Robotnak kellene lennem, de nem tudok robot lenni, viszont meg akarok tanulni robot lenni. Ti hogy csináljátok?

grindhez robotnak kell lenni, érzelem nélküli, racionális játék, BRM maximális tartása

ha nem tudod ezt még, akkor próbáld meg csökkenteni a sessiont. másik topicban olvasható, hogy sokan a másfél-két órás sessionöket ajánlják. szerintem próbáld ki te is és hasonlítsd össze az 5-6al.

szerintem javulni fog a koncentrációd és a játékod.

Nem játszom 5-6 órát, pont azt taglalom, hogy hiába úgy ülök le, hogy effektív 5 órát lejátszom pihenőkkel együtt, ha 1 óra alatt anyni impulzus ér, hogy elszaladok az asztaltól. :-D

Egyébként jó grindelő stratégiát tudnátok ajánlani? Gondolom ez a legalapabb játék csak párokkal és magas, kapcsolódó lapokkal, illetve hátulról alacsony kapcsolódókkal is. Csak mégis jó lenne látnom egy harcos grindelő stratégiáját.

esetleg nézd végig a videokat, hátha segit valamit

Gondolom a megfelelő br. megvan a limitre amin játszol,ezért igazából el kell tudnod vonatkoztatni magad a hand-ektől az esélyektől és minden mástól,mert ha azon agyalsz hogy megint lebővült az esélytelenebb akkor fogsz igazán elszakadni a játéktól és esetleg tiltre tenni magad.

Oké, tehát a konklúzió, hogy megfelelő bankroll és biztos háttér szükséges a nyugodt játékhoz. Hm. Ez most nem fog kihúzni a pácból. :-D

(short stackes stratégiát alkalmazok egy ideig, azzal nyugodtabb az élet)

zend eredeti hozzászólása

Gondolom a megfelelő br. megvan a limitre amin játszol,ezért igazából el kell tudnod vonatkoztatni magad a hand-ektől az esélyektől és minden mástól,mert ha azon agyalsz hogy megint lebővült az esélytelenebb akkor fogsz igazán elszakadni a játéktól és esetleg tiltre tenni magad.

OTT a pont!

Már nálam is onnan kezdődik az időszámítás amikor kellő bankrollal úlök le egy tétre. Ha nincs Bankroll, nincs optimális játék. Az ingadozás a játék része. Ha optimálisan játszol, akkor tök mindegy, hogy adott session-ök hogyan zárulnak. Optimális játékkal 100K lejátszott hand után ott lesz a plusz

Matt Coburn eredeti hozzászólása

Mindkét esetben eufórikus állapot, kiszállok, és vagy elkezdek táncolni, vagy káromkodom és próbálok lehiggadni. Ha mondjuk rögtön visszaülnék, nem lenne semmi baj, de én ezekben az állapotokban szeretek leledzeni, vagyis ha nyertem, szeretek órákon keresztül győztesen vonulni fel és alá a lakásban, abban az illúzióban ringatni magam, hogy most már örökké így lesz, illetve ha bukom egy beülőt, olyan letargiába zuhanok, hogy képtelen vagyok higggadtan visszaülni, kell 2-3 óra, esetleg egy tlejes nap, mire visszanyerem az önuralmam.

Ezt milyen limiten csinálod? Csak érdekelne, hogy esetleg én is táncoljak-e amikor nyerek vagy ilyesmi...

A komolyabbik kérdés az, hogy hány asztalon játszol? Mert ugyebár, ha az egyiken nyersz vagy veszítesz, akkor kiszállsz az összesről?

Szerintem ha már grindelésről beszélünk, akkor meg kell találni az optimális asztalszámot is, amelyiken tudod hozni a megfelelő eredményt, de eléggé leköt ahhoz, hogy minél szenvtelenebbül tudj bánni a feltörni akaró érzelmeiddel. El kell tudni viselni az ingadozást és lehetőleg nem pszichiáteri segítséggel. Ha jól van belőve az asztalszám, a bankroll és van egy egyenletes, jó játékod, akkor nem lehet ezzel probléma.

Persze, én is szoktam örülni az egyes nagyobb győzelmeknek, de nincs rá sok idő. Bokszolok egyet a levegőbe és már csinálom is tovább. Ha veszítek, mert túlhúznak, akkor káromkodom egyet, de csak röviden, a nyomaték kedvéért és folytatom a játékot.

Matt Coburn eredeti hozzászólása

Robotnak kellene lennem, de nem tudok robot lenni, viszont meg akarok tanulni robot lenni. Ti hogy csináljátok?

Nem csak a pókerben, az élet más területein is, legyen az munka vagy csajok, meg kell tanulni elrejteni érzelmeinket, s ridegnek, érzelemmentesnek (s ezzel együtt néha kegyetlennek is) kiszámíthatatlannak mutatkozni, s állandóan hideg fejjel gondolkodni. Sajnos ma egy ilyen világot élünk. Emberi tulajdonságokkal felruházott élőlénynek csak a gyerekeinkkel maradhatunk. Amúgy igen, robot, ez a jó kifejezés.

Valóban meg kellett tanulni mind a negatív, mind a pozitív tilt kezelését. A negatív nem volt nehéz, szituáció volt hozzá bőven. A pozitív is csak annyiból nehezebb, hogy jóval kevesebb esemény történik, amin gyakorolható.

Én úgy csinálom, hogy bármilyen rendkívüli hatás ér pókerezés közben, játékban maradok, s veszek néhány nagy levegőt, s mondogatom hangosan nyugi, nyugi, ez van, ez történt, de 63o-val UTG akkor sem emelünk K4o-val nem adunk meg emelést még Buttonról sem stb. Megismétlem magamban, hogy a mai cél 1500 party lejátszása, tudásom szerinti lehető legjobb játékkal, tehát hiába nyertem/vesztettem nagyot, az eredeti cél még nem teljesült, gyerünk tovább. Inkább dobok kétes lapokat, egy-két perc és visszazökkenek. Önfegyelem kérdése, az önfegyelem meg gyakorlásé.

Az egész azon a pszichológiai tézisen alapul, hogy az ember saját magában általában bízik, s elfogadja a tanácsot önmagától.