10 dallár szokott lenni, de úgy látom túljelentkezés van.

Smith-Anderson 5-7
Gerwen-Cross 7-3
Aspinall-Price 6-6
Dobey-Gurney 4-7
Wright-Durrant 7-4

van Gerwen eredeti hozzászólása

Amióta ezt itt megírtad, figyelem és valóban nem néz oda egyik sem. A korcsmában persze én továbbra is mindig, főleg, hogy amióta darcitiszem van, még csak bele sem sikerül zökkenni a játékba, szóval édes mindegy.

Sajnos ismerős a dolog. Én is azért hagytam abba a játékot mert úgy beakadtam, hogy volt hogy 3 nyílból nem találtam el a táblát. Pedig Budapest II. osztályban játszottam és egész jól ment.
Megpróbáltam többször is 15 év után, de még mindig akadok. Pedig nagyon szerettem játszani...

Norris80 eredeti hozzászólása

Sajnos ismerős a dolog. Én is azért hagytam abba a játékot mert úgy beakadtam, hogy volt hogy 3 nyílból nem találtam el a táblát. Pedig Budapest II. osztályban játszottam és egész jól ment.
Megpróbáltam többször is 15 év után, de még mindig akadok. Pedig nagyon szerettem játszani...

Szomorú a te történeted is, sajnos ez a szarság rengeteg profi, még világbajnok dartsos karrierjét is teljesen gallyra tudja tenni, de úgy tűnik, hogy még az amatőr, kocsmai szinten játszót is megtámadja, mint amilyen én vagyok. Nekem amúgy 2,5 fél éve kezdődött, korábban is "érdekes" technikával dobtam, eléggé bedőlve, beesve a tábla elé (kb. mint Mensur, ugye ő is évekig kínlódott ezzel...), de egyszer egy csaj, akit mindig simán vertem, csak akkor nyert leget, amikor hagytam neki, magam sem tudom, akkor megtáltosodott és 5-0-ra megvert, én meg pislogtam ott széntövön. Utána még elmentünk egy másik helyre, ott fél percig csak lóbáltam a kezem, mielőtt beledobtam a falvédőbe. Aztán másnap megnyugodtam, mert azt hittem, kialudtam magamból, ugyanis itthon lózanul semmi jele nem volt, de amint elkezdtem inni újra meg újra előjött. Nagyjából itt véget is ért a "karrierem", mert ital nélkül még itthon is meg mindenhol mindig bődületesen szarul dobtam, alkoholos állapotban meg jött az akadás és csak szabálytalanul, beesve tudtam eldobni a nyilat, de a kedvenc kantinomban ezt nekem megengedték, mert szeretnek. Még versenyt is nyertem így, bár annyira büszke azért nem voltam magamra. Ez volt a legalja, amikor kb. így dobtam, mint ez az inas:



Illetve volt ennél is lejjebb, amikor itthon egyedül játszva, színlózanul is akadt, na ott eldöntöttem, hogy akkor hagyjuk a papírgalacsin dobálgatást. Egyébként sosem vettem igazán komolyan a játékot, csak idegesít, mert így még az alap szórakozást is el tudja venni ez a fos, sokszor inkább már nem is játszom a söntésben, mert csak felbasz. Költői kérdés: hogy lehet ebből kijönni? Nyilván mentális "betegség" ez, több cikket is elolvastam, aztán kb. annyi a következtetés, hogy valaki vagy kigyógyul ebből vagy nem.

Ha igazán érdekel, rákérdezek. A legjobb barátom darts edző.

Valami olyasmit mondott 20 éve, hogy nyíl nélkül csak odaállsz a táblához és csak a mozdulat folytonosságát gyakorlod minden nap egy órát, akkor visszaáll az agy a normál állapotra. Három hónap után... Na ehhez nem volt kedvem meg lelkierőm, aztán hagytam az egészet.

Lal, ehhez nekem sem fűlik a fogam. Kérdezz rá, 20 év alatt hátha fejlődött annyit az orvostudomány, hogy van egyszerűbb recept.

Norris meg ezek a kamu barátok/storyk édes istenem . A kretén meg issza minden szavát

Már megint beleböfögtél a nagyok dolgába félcédulás komornyikom, eridj innét!

Pincsibe téve , szénné aIázva ez a te sorsod online . Minden fórumon kivet magáboI a közösség engem meg ünnepelnek a tenyerembőI esznek

Mi van Gerwennel? Mármint nem az igazival - akinél remélem, minden rendben, jól csúszik a sör stb. - hanem azzal, aki a Premier League-ben bohóckodik. Még sosem láttam ilyen gyengének. Nagyon szét van esve.