A nőknek sosem mondom meg elsőre, hogy mit dolgozok, amíg nem látják a testem, simán elhiszik, hogy chippendale fiú vagyok.
Anyámék még bíznak benne, hogy lesz majd normális állásom.
De igazából csajok esetében inkább pozitív tapasztalataim vannak nekem is.
Nekem egy kifejezetten érdeklődő exfocicsapattársammal volt erről egy hosszabb beszélgetésem,már azt hittem hogy kialakul valami értelmes párbeszéd lassan mert egész normálisnak számító kérdéseket tett fel...aztán jött a következő két egymást követő kérdés:
Ő: -És mennyit nyertél pl múlt hónapban?
Én: -Kb úgy XYZ $-t.
Ő: -Úúú hát az tök jó... és mennyit buktál??
"Első gondolatom az volt (persze csak magamban) hogy ilyen emberekből (is) élünk mint apud. /Ez lehet erős volt, de true."
Ez másoknak kicsit durva lehet, de attól még igaz.
Ha csajozni akartok, javaslom a "bankroll-manager vagyok" választ. Két olyan szót is tartalmaz, ami rögtön kívánatossá tehet.
Nincs bukó session, csak túl rövid session.
A legtöbbször talán attól is függ a reakció, hogy milyen kép alakul ki rólunk a kisugárzásunk, beszédünk, öltözködésünk (stb.) alapján. Amennyiben érződik rajtunk a sikeresség, akkor általában érdeklődő tipusú beszélgetés alakul ki, ha pedig egy igénytelenebb személyiségről beszélünk, akkor nyilván az első visszajelzések is kétkedőek lesznek.
Nekem még soha nem volt olyan, hogy lenézően álltak volna hozzám a póker miatt. (jó mondjuk én kbasztt jóképű vagyok)