nem a 3. kéz kerül ki a pakliból, hanem az a kettő amit összehasonlitunk.. ezért amikor AQt összevetjük 22vel akkor az aq "gyengébb", mintha a 78al vetnénk össze, mert a kettesek hiánya miatt kevésbé kaphat sort.

vikike81 eredeti hozzászólása

nem a 3. kéz kerül ki a pakliból, hanem az a kettő amit összehasonlitunk.. ezért amikor AQt összevetjük 22vel akkor az aq "gyengébb", mintha a 78al vetnénk össze, mert a kettesek hiánya miatt kevésbé kaphat sort.

Már egy ideje olvasgatom Vikike, hogy miket írsz, de szerintem amiket mondasz, annak nincs értelme. Mike teljesen jól írta szerintem, hogy az intranzivititás vizsgálatakor egész egyszerűen meg kell nézni az egymás elleni valószínűségeket, úgy, hogy a 3. hand már nincs a pakliban. (értelemszerűen az első kettő sincsen, de a progik is így számolnak.) És ebben semmi varázslat vagy trükk nincs, ezek egzakt számok.

SchZol eredeti hozzászólása

Már egy ideje olvasgatom Vikike, hogy miket írsz, de szerintem amiket mondasz, annak nincs értelme.

szerintem ő se érti amit ír

Mike255 eredeti hozzászólása

Ez a legegyszerűbb eset. Később az egészet ki lehetne bővíteni több irányba. Akár úgy, hogy floppon és turnon is vizsgáljuk az ilyen lehetőséget, vagy úgy, hogy nem 3, hanem n játékosra keresünk ilyen intranzitív köröket.

leghosszabb kör sztem az hogy 22 < 65s < 76o < 76s < 87o < 87s < 98o < ... < AKs < 22

Közben konzultáltam a tanárral! Azt mondta, hogy ha hűek akarunk maradni ahhoz, hogy az intranzitív dobókockák esetét akarjuk pókerre átültetni, akkor az esetek vizsgálatakor olyan szituációkat keresünk, ahol egy összehasonlításban nem csak az equity-re (win+tie) igaz, hogy az egyiknek nagyobb 50%, hanem a konkrét nyerésre is.

Mike255 eredeti hozzászólása

Közben konzultáltam a tanárral! Azt mondta, hogy ha hűek akarunk maradni ahhoz, hogy az intranzitív dobókockák esetét akarjuk pókerre átültetni, akkor az esetek vizsgálatakor olyan szituációkat keresünk, ahol egy összehasonlításban nem csak az equity-re (win+tie) igaz, hogy az egyiknek nagyobb 50%, hanem a konkrét nyerésre is.

Coin flip sng-t játszol, ott csak a pre EQ számít

jó, akkor ennyi időt szántam rá, én átláttam , megértettem, és elvi hibásnak tartom, sajnálom ha ti nem.
- a 3. lapot nem szabad kivenni, fel sem merült bennem, ezt irom is.. mindig ugyanahhoz a sokasághoz kellene hasonlitani, itt sérül a logika... ha pölö az adott lapott any2 hasonlitod, máris egyértelmű hogy a>b>c
- megnéztem a kockás példát: "grand illusions" példa, khm... mindegyik kocka várható értéke 21, nincs különbség.. mindössze 10 dobás nagyon kevés, túl nagy a szórás, bárki nyerhet... már rögtön az első ábra hibás, egyszer a szines kockákba beleveszi a saját értékét, mellette levőnél meg nem (zöld 2es kettő, zöld 5ös hat) , ergo hibás indoklás
- nem jött elő példa a való életből, leellenőrizhetően, ez csak egy matek elmélet lehetne...

ettől még folytasd a diplomád, én is mindkettőnél a felénél jöttem rá hogy az hülyeség, de ha már annyi időt fektettem bele, beadtam, biztam benne hogy úgysem érti aki elolvassa, és mindkettő jeles lett ;-)

vikike81 eredeti hozzászólása

én átláttam , megértettem,

nem.
ezt a kettőt nézegesd, és felejtsd el a szokásos kisebb/nagyobb relációkat.
Reláció - Wikipédia
Tranzitív reláció - Wikipédia

vikike81 eredeti hozzászólása

jó, akkor ennyi időt szántam rá, én átláttam , megértettem, és elvi hibásnak tartom, sajnálom ha ti nem.
- a 3. lapot nem szabad kivenni, fel sem merült bennem, ezt irom is.. mindig ugyanahhoz a sokasághoz kellene hasonlitani, itt sérül a logika... ha pölö az adott lapott any2 hasonlitod, máris egyértelmű hogy a>b>c
- megnéztem a kockás példát: "grand illusions" példa, khm... mindegyik kocka várható értéke 21, nincs különbség.. mindössze 10 dobás nagyon kevés, túl nagy a szórás, bárki nyerhet... már rögtön az első ábra hibás, egyszer a szines kockákba beleveszi a saját értékét, mellette levőnél meg nem (zöld 2es kettő, zöld 5ös hat) , ergo hibás indoklás
- nem jött elő példa a való életből, leellenőrizhetően, ez csak egy matek elmélet lehetne...

ettől még folytasd a diplomád, én is mindkettőnél a felénél jöttem rá hogy az hülyeség, de ha már annyi időt fektettem bele, beadtam, biztam benne hogy úgysem érti aki elolvassa, és mindkettő jeles lett ;-)

ez kész
egyik diplomád matematikai logikából van?

vikike81 eredeti hozzászólása

jó, akkor ennyi időt szántam rá, én átláttam , megértettem, és elvi hibásnak tartom, sajnálom ha ti nem.
- a 3. lapot nem szabad kivenni, fel sem merült bennem, ezt irom is.. mindig ugyanahhoz a sokasághoz kellene hasonlitani, itt sérül a logika... ha pölö az adott lapott any2 hasonlitod, máris egyértelmű hogy a>b>c
- megnéztem a kockás példát: "grand illusions" példa, khm... mindegyik kocka várható értéke 21, nincs különbség.. mindössze 10 dobás nagyon kevés, túl nagy a szórás, bárki nyerhet... már rögtön az első ábra hibás, egyszer a szines kockákba beleveszi a saját értékét, mellette levőnél meg nem (zöld 2es kettő, zöld 5ös hat) , ergo hibás indoklás
- nem jött elő példa a való életből, leellenőrizhetően, ez csak egy matek elmélet lehetne...

ettől még folytasd a diplomád, én is mindkettőnél a felénél jöttem rá hogy az hülyeség, de ha már annyi időt fektettem bele, beadtam, biztam benne hogy úgysem érti aki elolvassa, és mindkettő jeles lett ;-)

Tegyük fel, hogy igazad van. Nem furcsálod, hogy csak Te látod így és senki más nem?

De amúgy nem értem miért hajtogatod ezt az any2 hasonlítod dolgot. Amikor nem ez a feladat? Egymás elleni nyerési esélyeket nézünk, nem az any2-t. Amikor allin mész egy lap ellen akkor az any2 ellen nézed vagy a konkrét lap ellen?

Amúgy meg, hogy szerinted a kockás példa is hibás, az már tényleg megmosolyogtató.

"Itt mindenki hülye, csak én vagyok helikopter"